Cimke Archívum: sms marketing


A mobilmarketing egyre fontosabb részévé válik a média mixnek mind a fogyasztói, mind a B2B szektor tekintve – mutat rá több, a közelmúltban napvilágot látott elemzés is. Néhány éven belül már 13,5 milliárd eurósra becsülik a globális mobilmarketing és hirdetési piacot.

Az Advertising Association egy tanulmánya arról számolt be, hogy a mobilmarketing költések várhatóan növekedni fognak az új évben, a Berg Insight adatai szerint pedig a 2009-ben 1,7 milliárd euró összértékű globális mobilmarketing és hirdetési piac 2015-re már 13,5 milliárd eurót ér majd el. Ez az egész digitális hirdetési piac költéseinek 15,7 százalékát jelentené, a teljes médiát tekintve pedig 3,4 százalékra rúgna.

„A mobilkészülék különösen személyes eszköz, mely mindig kéznél van, és többnyire be is van kapcsolva. Ez olyan marketing lehetőségeket tár fel, melyekkel más csatornák nem rendelkeznek” – mondta Richard Andersson, a Berg Insight távközlési elemzője. Hozzátette, hogy a márkáknak ki kell dolgozniuk mobilra szóló stratégiájukat, hogy ki tudják aknázni a csatorna kínálta lehetőségeket.
Egy másik felmérés a B2B szektort vizsgálta ebből a szempontból: a kutatók az üzleti döntéshozók mobilmarketinggel kapcsolatos attitűdjére voltak kíváncsiak.

A vezető beosztású döntéshozók számára már évek óta nélkülözhetetlen eszköz a mobiltelefon, mely lehetővé teszi, hogy otthon vagy utazás közben is dolgozhassanak. Ahogy azonban az okostelefonok egyre inkább a mindennapi élet részévé válnak nemcsak az üzleti, de a magánszférában is, a fiatal, technológiai újításokban jártas dolgozók pedig egyre feljebb jutnak a ranglétrán, egyre több mobilos lehetőség nyílik meg a B2B marketingesek számára.

A Forbes Insight 2010 októberében végzett felmérése szerint, a vezető döntéshozók 82 százaléka rendelkezik okostelefonnal, mely jóval magasabb, mint az átlagos penetráció: ez az eMarketer becslései szerint idén 19,4 százalékos. Számos üzletember elsődleges üzleti kommunikációs eszköznek tartja mobilkészülékét, csak az 50 éves kor felettiekre volt jellemző, hogy elutasították ezt az állítást.

A legidősebb válaszadók voltak azok, akik a legkevésbé szívesen intéztek üzleti-jellegű vásárlást mobil eszközről, bár még az 50 felettiek 48 százaléka is azt állította, hogy nincs ezzel különösebb problémája.  Összesen a megkérdezettek közel kétharmada lenne hajlandó munkaeszközt vásárolni mobilinterneten – ez az arány a 40 év alatti döntéshozók esetében 78 százalék.

A legtöbb amerikai vezető üzleti célokra is használta a mobil alkalmazásokat. A legidősebb válaszadók körében jóval alacsonyabb a mobil alkalmazások használata, de az 50 év alattiak többsége legalább alkalomszerűen használ ingyenes vagy fizetős B2B alkalmazásokat.

A döntéshozók pedig figyelemmel kísérik a mobilkészülékeiken megjelenő reklámokat is.  A többség, 57 százalék jelezte, hogy nem kerülték el a figyelmét a mobilhirdetések, és megközelítőleg ennyien klikkeltek a mobilinternetes hirdetésekre (56%) és a fizetett keresési találatokra (51%) is.

Bár mindez optimistán hangozhat a marketingesek számára, a vezető beosztású döntéshozók válaszai figyelmeztető erejűek is a reménybeli hirdetőknek: a döntéshozók 53 százaléka (korcsoportonként nagyjából egyenlő eloszlásban) szerint a mobil hirdetések tolakodóbbak, mint a webes hirdetések. A szakértők ennek tudatában arra figyelmeztetik a mobilon hirdetőket, hogy ne essenek túlzásba, és a kedvelt, elfogadott hirdetések helyett ne kéretlen, zavaró reklámokkal terheljék a célcsoportot.

(DMSZ)



A mobilmarketing egyre növekvő fontossága jól tettenérhető abban, hogy a csatornán keresztüli hirdetések száma 2010-ben 79%-kal emelkedett.

Az eMarketer jelentése szerint, továbbra is az SMS-küldés a leghangsúlyosabb eszköz a mobilreklámok terén. A kutatás ugyanakkor beszámolt arról is, hogy a mobilkeresésre és a képernyőn megjelenő hirdetésekre irányuló költések hamarosan meghaladják majd a szöveges üzenetekre költött összegeket, melyben nagy szerepet játszik az okostelefonok térhódítása és a rich media formátumok terjedése is.
„Az okostelefon piac növekedése, a tulajdonosaik vonzó demográfiai profilja és a használati adatok rendkívül csábítóak a marketingesek számára, ennek hatására több és több hirdető kezd el komolyabban foglalkozni az eszközzel” – mondta Noah Elkin, az eMarketer vezető elemzője és a jelentés szerzője.
A hír egyidőben érkezett azokkal az adatokkal, melyeket a Latitude tett közzé arról, hogy a Google-ön keresztül, mobilról végzett keresések száma 76%-kal nőtt az év első három negyedévében.
A mobilkeresés az átklikkelési arányokat vizsgálva is hatékonyabbnak bizonyult az online-nal szemben – állítja a tanulmány.
Az aktív telefon-előfizetések száma világszerte immár ötmilliárdra tehető az ABI Research adatai szerint, illetve még az olyan országokban is, ahol már 100%-os a penetráció, az előfizetések száma nő.
2015-re a mobil előfizetések száma várhatóan eléri a 6,4 milliárdot – ezek közül mintegy 169 millió a 4G technológiát alkalmazza majd, vélte a kutatócég.
(Forrás: DMA UK)



Európa és az Egyesült Államok után a japán piacra viszi el a mérést a kutatócég.

Japánban is bevezeti MobiLens mérését a comScore. Az ázsiai piac ezzel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország mellé csatlakozik be.

A szolgáltatás keretében a comScore a japán mobilfelhasználók demográfiáját, fogyasztói magatartását és eszközellátottságát vizsgálja. A piacra lépés logikus volt, hiszen az ázsiai országé az egyik legfejlettebb mobilpiac.

Júniusban majd 60 millió japán böngészett mobilján, ami a teljes mobil közönség 59,3 százaléka. Mobil alkalmazást pedig 42,6 millióan használtak (42,3%). E-mailt a mobilfelhasználók 54 százaléka olvasott telefonján, az időjárást pedig 34,1% nézte meg így. A mobil keresés a felhasználók harmadát mozgatta meg, híreket és sportinformációkat kb. 20% böngészett mobilján. A japán turista sztereotípiáját magunk elé idézve az sem meglepetés, hogy 63% használta júniusban mobiltelefonját fényképezésre. Az SMS küldés 40,1 százalékot mozgatott meg, a tévé vagy videótartalom nézése pedig 22 százalékos arányt ért el.



Az átlagos amerikai mobilos több SMS üzenetet küldött és kapott, mint amennyi hívást bonyolított 2008 második negyedévében, állítja a Nielsen. Ez volt sorozatban a második olyan negyedév, melyben az üzenetforgalom meghaladta a hívásokét.

Habár a kutatás a növekvő mobilos adatforgalmat jelzi, a kétféle kommunikáció nem teljesen összehasonlítható. A felhasználók általában több információt osztanak meg egymással hívás közben, mint egy üzenetben, így a szöveges „párbeszédekhez” több üzenet szükséges. Emellett az egyik folyamatos, a másik pedig aszinkronos kommunikációt tesz lehetővé: a hívások folyamatos jellegűek, az e-mail pedig például az aszinkronos kategóriába tartozik.

„A szöveges üzenet valahol a kettő között helyezkedik el” – mondta John du Pre Gauntt, az eMarketer vezető elemzője. „Annyira azonnali, mint egy telefonhívás, és azonnal eléri a címzettet, nem úgy, mint az e-mail, melyet a számítógép bekapcsolásáig nem kap meg. Ha viszont az email telefonra érkezik, ugyanazok a hatások érvényesülnek, mintha SMS jött volna.”

Mr Gauntt kifejtette, hogy a szöveges kommunikáció hasonló egy párbeszédhez, valamint a hirdetők linkeket ágyazhatnának be az üzenetekbe, így bevonva más médiumot is, mint például térképek, hívásindítás, videó-megtekintés.

„A hirdetők leggyakoribb hibája, hogy összekeverik a 35 éves kor felettiek által küldött SMS-eket az aszinkronos e-maillel. Ha megnézzük a chat-programokat, a Twittert, és az SMS-t, sok hasonlóságot fedezhetünk fel a folyamatos élőszóbeli kommunikációval, de a kettő nem ugyanaz. A szöveges üzenetekkel foglalkozó hirdetőknek még el kell sajátítaniuk a párbeszéd művészetét” – mondta Mr Gauntt.

2011-re az összes reklámok által támogatott üzenetforgalom értéke Észak-Amerikában eléri majd a 4 milliárd dolláros értéket.

(Forrás: eMarketer)



Új típusú mobilbanking SMS értesítéseknek köszönhetően, 2015-re a pénzintézetek üzeneteinek mennyisége várhatóan megháromszorozódik és éves szinten eléri majd a 90 milliárd darabot– ez mobilbankos ügyfelenként kétnaponta egy üzenetet jelent.

Erről számol be a Juniper Research egy friss tanulmánya, amely a mobilbanking szolgáltatókkal és a bankokkal készített interjúk alapján azt a következtetést vonta le, hogy van még feltáratlan lehetőség a banki üzenetek terén, az egyenlegértesítőkön túl is. A bankok igyekeznek kiaknázni ezeket a lehetőségeket annak érdekében, hogy meggyorsítsák az ügyfél-kommunikációt az olyan szolgáltatások igénylésekor, mint például a hitelek vagy jelzálogok.
A mobilbankingról készült jelentés szerzője, Howard Wilcox elmondta: „Kutatásunkból kiderült, hogy az üzenetküldés abszolút nyerő megoldás a bankok számára. Jelentősen javíthatják ügyfélszolgálatuk pozícióját, ugyanakkor megspórolhatják a call centereken keresztül érkező megkeresések feldolgozásának költségeit. „
Ugyanakkor, a jelentés arról is beszámolt, hogy sok bank még most sem használja ki teljesen az SMS adta lehetőségeket. Az értesítő-jellegű üzenetek fejlesztése mögött húzódó stratégia lényege, hogy az ügyfeleket az önkiszolgálásra biztassa, úgy, hogy az információkat a mindenki számára ismert SMS-ek biztosítják.
A tanulmányból kiderül az is, hogy a bankok több mint 80%-a kínál valamilyen szintű mobilbanking szolgáltatást. 2015-re várhatóan Nyugat-Európában lesz a legmagasabb a szolgáltatás penetrációja, de a tranzakció-jellegű mobilbanking-használat is az SMS-éhez hasonló növekedést produkál majd, a becslések szerint.
A tanulmányt a Juniper saját kutatása alapján készítették, melynek során 77 bankot vizsgáltak meg számos régióból, meghatározva az SMS, a mobilböngészők, az okostelefon alkalmazások és egyéb, pl. Java alkalmazások népszerűségét is.
(Forrás: DMI)



Az sms-marketing és -hírszolgáltatás jövője

Ki gondolta volna, hogy amikor már bárhonnan tudunk telefonálni, a hagyományos távirathoz hasonlóan betűket fogunk pötyögni egy kis masina billentyűin?

Az sms a mobiltelefonok legnagyobb sikerágazata, és a jövője még jelenénél is ragyogóbb – derül ki a Frost&Sullivan marketing-tanácsadó cég felméréséből. 2002-ben Angliában a szolgáltatók bevételük mintegy tíz százalékát nyerték a szöveges üzenetek továbbküldéséből. Ez lehet, hogy nem tűnik soknak, de jóval fölötte van az előzetes várakozásoknak. A piaci várakozások szerint az elkövetkező négy évben ismét megduplázódhat a forgalom. Ez 2006-ra évi 365 milliárd, azaz napi egymilliárd sms-t jelentene csak Nyugat-Európán belül! 53

Az sms felhasználása a marketingben várhatóan növekedni fog. Egyrészt a már kipróbált alkalmazásokat széles körben fogják használni, másrészt bővülni fog az alkalmazások köre, a felhasználás területe. Az integrált marketing a különböző funkciók (ügyfélmenedzsment, promóció, termékmenedzsment, marketingkutatás) együttműködését, illetve a különböző részlegek (a marketing és a többi szervezeti egység) magas szintű koordinációját jelenti. A marketingmegoldások terén a fejlődést előmozdító fő tényező a vevők igényeinek, szükségleteinek megértése (függetlenül attól, hogy azok már konkrétan is megjelentek, vagy még csak látens formában léteznek). Az integrált marketingen keresztül pontosabbá válhat a cégpiac meghatározása, a vevői szükségletek feltárása, illetve a még meg nem fogalmazott igények kielégítése.

Az előrejelzések szerint jó néhány évig pötyögjük még az sms-eket. Akkor is csak lassan szorulnak háttérbe, mert mellettük fotókat és videókat fogunk küldözgetni – az új készülékekkel már most is használható – multimédiás üzenetküldés segítségével. A mobil-szövegesüzenet azonban ettől nem tűnik el, mint ahogy az e-mail sem tűnt el a képek és a mozgófilmek internetes továbbítása mellett. A mobiltelefon területén a technológiai fejlesztők és szabványalkotók munkája nyomán indult útjára az mms (multimedia messaging solution). E tanulmányban az m-marketing fogalma alatt általában az sms-marketinget tárgyaltuk. A képek küldésére is alkalmas mobilkommunikációs eszközök elterjedése nyomán ennek megfelelően várható az mms-marketing, a képek küldését felhasználó mobilmarketing térhódítása.

Az egyik legdinamikusabban fejlődő m-szolgáltatás az sms-ekben adott tartalomszolgáltatás lehet. Előrejelzések szerint 2006-ra minden száz sms-ből hetet a hírügynökségek és -portálok küldenek majd 54. Emellett, ahogy manapság egyre több napilapnak és egyéb újságnak van on-line elérhető weblapja, úgy várhatóan lesz megrendelhető napi hírküldő szolgáltatása is. A mobilos tartalomszolgáltatók a mobiltársaságokkal való jövedelemmegosztásban reménykedhetnek – elvégre az üzlettel mindkét fél jól jár.

A kreatív marketinget – ezen belül a mobilmarketinget – alkalmazó szervezetek megjelenhetnek olyan új megoldásokkal, amelyekkel nem pusztán kiszolgálják a piacot, hanem piacot teremtenek 55. Ez nemcsak piaci szervezetekre, hanem az állami intézményekre és a nonprofit szektor intézményeire is vonatkozik. A mobilkommunikáció, ezen belül az sms tartósan életünk részévé vált.

Következtetések: mobil-tartalomszolgáltatási lehetőségek az állami intézmények és a nonprofit szervezetek számára

A piac mai tendenciáit figyelve egyelőre semmi nem utal a szöveges üzenet eltűnésére, sőt, éppen ellenkezőleg, egyre inkább része életünk civil, politikai és személyes terének egyaránt 56. A kommunikáció stratégiai szemlélete ezért azt kívánja, hogy az üzleti szektor mellett a két másik nagy társadalmi terület, a közszféra és a nonprofit szektor szervezetei is tudatosan szőjék mobilkommunikációs hálójukat.

Ennek eszköze lehet az sms-tartalomszolgáltatás alkalmazása az állami és a non-profit szektor számos területén. Itt egyfelől az m-marketing módszereinek átvételére, a másik két szektor sajátosságaihoz való átdolgozására gondolhatunk. Az ügyfélkör-építés, a lojalitásmegerősítés, a márkaépítés a másik két szektor számára is lefordítható, értelmes és hasznos közösségépítési módszerek. Ugyanígy, az sms-ben nyújtott rendszeres vagy alkalmi hír- és információszolgáltatás is számos módon hasznosulhat az állami és a nonprofit szektorban.

Nézzünk néhány példát a felhasználás területeire.

Az önkormányzatok sms-ben küldhetnek értesítést a helyi rendeletekről, az önkormányzati testületi ülések időpontjáról és napirendjéről, a testület döntéseiről, a képviselők fogadóóráiról, a polgármester munkájáról, a hivatal nyitva tartásáról, az ünnepségekről, a helyi lap megjelenéséről, a helyi tévé(k) és rádió(k) műsorairól stb. Emellett a testületek sms-ekben a helyi közvéleményt is szondázhatják döntés-előkészítési helyzetekben, és nyilvános sms-számot működtethetnek a közérdekű bejelentések számára. Kérésre helyi iparosok, vállalkozások adatait is kiküldhetik a szolgáltatást keresők számára. A balesetekről, a forgalmi dugókról, a tömegközlekedési fennakadásokról való tájékoztatás újabb alkalmazási lehetőséget jelent 57.

Az állami szervezetek, intézmények közül itt a kulturális intézményeket emeljük ki. Ahogyan ma egyes profitorientált zenés szórakozóhelyek elindították sms-marketing-szolgáltatásaikat, a kulturális intézmények közönségének rendszeres informálása ugyanúgy hasznos lehet a látogatók számának növelésére és lojalitásának, érdeklődésének megtartására. A (művész)mozik és a színházak műsoraikról, bemutatóikról, a múzeumok megnyitóikról, kiállításaikról, a művelődési házak tanfolyamaikról és egyéb programjaikról küldhetnek rendszeresen szöveges üzenetet. A törzsközönségnek mindehhez akciókat, kedvezményeket is ajánlhatunk, illetve az sms-szolgáltatást törzslátogatói (vagy például a filmklubhoz tartozó) privilégiumként ajánlhatjuk.

Ugyanígy, a nonprofit szervezetek (egyesületek, alapítványok) közösségépítése részben követheti a fogyasztói lojalitás megerősítésének üzleti technikáit, a közösségépítés marketingmódszereit. Az sms olcsó és hatékony eszközt adhat a fontos eseményekről szóló hírek, a szervezet profiljába vágó üzenetek továbbításához. Végül a társadalmi mozgalmak – a vírusmarketing logikájának alkalmazásával – az sms-t a rendezvényekre való meghívásra, „riadólánc” megszervezésére, tüntetésekre való mozgósításhoz használhatják a tagság és a szimpatizánsok körében.
(forrás: www.mediakutato.hu)



25 éves az SMS-technológia. A rövid szöveges üzenetküldés európai fejlesztés, története igazi világsiker. Negyed század után mit sem vesztett népszerűségéből, sőt, milliárd dolláros üzletté vált.

25 éves az SMS funkció a mobiltelefonokban. A rövid szöveges üzenetküldő szolgáltatást 1985-ben közösen fejlesztette ki Németország és Franciaország. Az SMS megalkotója Friedhelm Hillebrand, Bernard Ghillebaert és Oculy Silaban voltak, ők tervezték 160 karakteresre az SMS-t. A technológia mögött álló szervezet a ma ismert SMS-t tette standarddá, és ma már nincs olyan készülék, ami ne lenne képes SMS küldésre. A funkció pedig a hanghívás után a legnépszerűbb mobilos szolgáltatás.

Az első SMS-t, „Boldog karácsonyt” szöveggel 1992 december 3-án a Vodafone hálózatából küldte az angliai Neil Papworth. A dolog érdekessége, hogy az első SMS-t nem is mobiltelefonról, hanem számítógépről küldték. Az SMS viszonylag lassan terjedt el a szolgáltatók között, mivel ki kellett dolgozni a fizetési rendszert. Kezdetben ezért az SMS ingyenes volt az előfizetők számára – ekkor kezdett nőni népszerűsége, ám mikor fizetőssé vált, 40 százalékkal visszaesett az SMS-küldések száma. A kommunikációs csatorna mégis egyre kedveltetté vált, 2000-re a havi, ügyfelenkénti 35 üzenet 357-re nőtt. Ma csak az Egyesült Államokban évi 1,5 trillió az SMS-forgalom.

Az SMS reklám nélkül is sikeressé vált, ebben nagy szerepe van a tiniknek, akik számára az elsőrendű kommunikációs csatorna – a kamaszoknak tetszett, hogy szüleik és tanáraik nem látnak bele dolgaikba. Az SMS-ezés annyira életük részévé vált, hogy mostanra kifejlődött egy saját nyelv, tele rövidítésekkel és különleges nyelvtannal – illetve annak hiányával.

Az SMS üzleti téren is igazi sikertörténet – a különböző szolgáltatók hamar felismerték a benne rejlő lehetőséget, és megjelentek az SMS-alapú szolgáltatások: hírek, játékok, csengőhangok vásárolhatók SMS-ben. Az SMS-üzlet tavaly világszinten 150 milliárd dolláros bevételt hozott, 2014-re a becslések szerint eléri a 233 milliárd dollárt.



A Transverse közzétette vezeték nélküli és mobil-iparágra vonatkozó kutatását, melyből többet megtudhatunk az előfizetők telefonhasználati szokásairól és arról, hogy milyen mértékben hajlandóak reklámokat megtekinteni cserébe előfizetésbeli kedvezményekért.

A Transverse által kezdeményezett, az iGR marketingstratégiai tanácsadó cég által levezényelt kutatás a mobil- és a vezeték nélküli szektorra koncentrálva, 810 fő 18 és 65 év közötti előfizető válaszain alapul. Az eredmények szerint a válaszadók nagy része befogadó a mobilreklámokkal szemben. 56%-uk állította, hogy hajlandó lenne hirdetéseket megnézni telefonján, ha ezért cserébe 25-50%-os engedményt kapna havi számlájából.

A kutatásból kiderült továbbá:

* A 35 év alatti mobilosok a legbefogadóbbak a reklámokkal szemben némi engedményért cserébe.
* A fiatalabb, 18-25 éves korú előfizetők, akik nagyobb mértékben használják a szöveges üzeneteket, inkább ennél a szolgáltatásnál, míg a hanghívásokat előnyben részesítő 26-44 éves korúak inkább a beszéd alapúaknál érvényesítenék a kedvezményeket.
* A megkérdezettek 46%-a szerint 25-50%-os engedmény a havi számlából már elegendő lenne ahhoz, hogy engedélyezzék a szolgáltatóknak a keresési, e-mailezési és SMS-ezési szokásaikról, és földrajzi helyzetükről történő adatgyűjtést – ez persze nem vonatkozik az üzenetek szöveges tartalmára.

„A mobilreklámnak számos formája van, és az általános vélekedés szerint tolakodó. De amikor felkínáljuk az előfizetőknek a lehetőséget, hogy reklámokat kapjanak, és elérhetővé tegyék telefonhasználati szokásaikat némi engedményért cserébe, a mobilreklám nagyon is jól targetálható és magas hatékonyságú lehet” – mondta Iain Gillott, az iGR elnöke. „A kutatás eredményei azt jelzik, hogy a fogyasztók nyitottak a nem hagyományos mobilreklám modellekre is.”

„A jelen gazdasági helyzetben a fogyasztók igyekeznek minden módon csökkenteni havi kiadásaikat” – mondta Jim Messer, a Transverse vezérigazgatója és elnöke. „Ha egy szolgáltató képes úgy ösztönözni előfizetői bázisát, hogy értékesebb kapcsolatot hozzon létre a felhasználók, a márkák, a kereskedők és a média cégek között, az előfizetők jelentős kedvezményekben részesülhetnek, a hirdetők pedig remekül tudják targetálni üzenetüket. A vezeték nélküli szolgáltatók számára pedig ez olyan bevételt jelent, mely segít a nyereségesség fenntartásában. Mindez a korszerű OSS technológiának köszönhető”.
(Forrás: DMA)



A mobilreklámozás már egy ideje a figyelem középpontjában van. Habár a szöveges üzenetek népszerűek a fiatal felnőttek körében, a 160 karakteres formátum még nem képes tömegeket befolyásolni.

Mégis, azok a fogyasztók, akik válaszolnak a mobilreklámokra, a szöveges üzenet formátumot kedvelik a legjobban – derül ki az amerikai Direkt Marketing Szövetség felméréséből, melyben 15 év feletti mobilosokat kérdeztek. 10-ből 7 válaszadó, aki már cselekedett mobilreklámok hatására, állította, hogy egy termékről vagy szolgáltatásról szóló SMS üzenet ösztönző hatással volt rá. Ez majdnem háromszor annyi, mint ahányan kuponra vagy mobilinternetes reklámra reagáltak. De még a szöveges üzenetek sem képesek az olyan marketing eszközöket, mint az e-mailt vagy a DM leveleket kiszorítani. Sőt, a 2008 februárjában az ExactTarget által megkérdezett amerikai Internet-felhasználók csupán 1%-a jelölte meg a szöveges üzenetet, mint általa legjobban kedvelt, engedélyhez kötött csatornát. Ehelyett, elfogadóbb az eszközzel szemben, ha az többcsatornás kampány részeként vagy jól elkülöníthető célcsoport megszólítására van használva.
A szöveges üzenet lehet, hogy alulmarad a mobilreklámozásban, ahogy egyre jobban elterjednek az okostelefonok, és a kedvező tarifarendszerek, gondoljunk csak az iPhone-ra. Azonban egyszerűsége és könnyű összeegyeztethetősége miatt a szöveges e-mailekhez hasonlóan várhatóan még sokáig vonzó marad.
A nagyobb kérdés továbbra is az, hogy mikor lesz a mobilreklám igazán elterjedt marketingeszköz? A legtöbb marketinges számára ugyanis jelenleg még csak kísérleti jelleggel szerepel a portfólióban.
A 2008 februárjában az iMedia Connection által készített felmérés is jelezte, hogy a mobilmarketing még gyerekcipőben jár. Habár a válaszadók egynegyede nyitottnak bizonyult arra, hogy a mobilmarketing használatát fontolóra vegye idén, kétharmaduk inkább csak próbaként alkalmazná. John du Pre Gauntt, az eMarketer vezető elemzője szerint azonban „egyre nagyobb érdeklődést tapasztalhatunk a mobilmarketinggel kapcsolatban. Még azok is, akik jelenleg nem élnek ezzel a lehetőséggel, főleg az időzítés vagy egyéb taktikai okok miatt döntenek így, nem pedig azért, mert nem tartják vonzónak az ötletet”.
(Forrás: eMarketer)



A mobiltelefonon keresztül terjesztett és felhasználható kuponokat 2013-ra mintegy 200 millió előfizető használja majd – derül ki a Juniper Research egy friss kutatásából.

A Juniper Research jelentése szerint a mobilkupon piac jelenleg Japánban és Koreában a legfejlettebb, de egyre nagyobb számban alkalmazzák az eszközt Európában és az USA-ban is a főbb kereskedelmi szektorokban, mint például az éttermekben, szórakozóhelyeken, élelmiszer- és egyéb üzletekben.

A Távol-Kelet fejlett nemzetei, Észak-Amerika és Nyugat-Európa teszik majd ki a piac legnagyobb részét 2013-ban.

A jelentés szerzője, Howard Wilcox részletesebben is beszámolt: „Manapság a kuponok túlnyomó többsége papír-alapú, de a mobiltelefon teljes körű, egyéni marketing eszköz, és a mobilkuponok tesztjei gyakran kétszámjegyű értékekkel nagyobb válaszadási arányokat mutattak.”

A Juniper jelentés kiemeli a kényelmet és az egyszerűbb kezelhetőséget, mint előnyt. Van azonban néhány nehézség is, mint például az, hogy nem áll rendelkezésre elegendő POS terminál a boltok kasszáinál, mely lehetővé tenné a könnyű és gyors beváltást, ami pedig létfontosságú a fogyasztói élményhez.

Napjainkban a mobilkuponok használata nagyrészt a Távol-Keletre összpontosul. 2013-ra azonban Nyugat-Európa és Észak-Amerika teszi majd ki a kupon beváltási értékek 20%-át. A technológia is fontos tényező, a legtöbb jelenleg egy kódból – gyakran vonalkódból – és egy SMS-ből áll. A jövőben a közeli rádiófrekvenciás kommunikációs technológia (NFC) terjed majd el az alkalmazás használatára.
(Forrás: DMA)