Cimke Archívum: sms küldés


Egy SAP tanulmány szerint a mobiltelefonról indított SMS küldések (jellemzően interaktív SMS-ek) egyre növekvő arányban cégekkel, hivatalokkal történő kommunikációhoz kapcsolódik. A felmérés 18 és 65 év közötti mobilkészülék tulajdonosok SMS küldési szokásait vizsgálta 12 különböző országból. Az adatok elemzésével az alábbi heti SMS küldés számokat és üzleti arányokat találták:

  • Ázsia – 80 SMS üzenet hetente, 22%-a cégek/intézmények felé
  • Európa – 60 SMS üzenet hetente, 15%-ban cégek/intézmények felé
  • meglepetésre a legkisebb arányt az USA piacán mértek, ahol 124 heti SMS üzenetből 12% irányult cégek felé.

Hazánkban is megfigyelhető a növekvő tendencia, hiszen nemcsak a parkolási társaságok, mobilszolgáltatók, bankok alapszolgáltatásai közé tartozik az SMS alapú ügyintézés, de továbbra is nagyon népszerűek az SMS alapú játékok.

Tudta, hogy akár az ön cége is könnyen automatizálhatja saját tevékenységét hasonló SMS alapú megoldásokkal! Segítünk, akár játékot, akár kétirányú SMS kommunikációt (ügyfélszolgálat, egyenleglekérdezés vagy bármi egyéb) valósítana meg! Ismerje meg szolgáltatásainkat, keresse kollégáinkat részletes információkért!



A jelenleginél nagyobb biztonságú ügyfél-azonosítás bevezetését tervezik.

A harmadik negyedévben már lesznek eredményei, a jövő év elejére pedig a tervek szerint le is zárulhat a teljes körű ügyfél-azonosítási projekt a közigazgatásban – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke.

Az ügyfél-azonosítás jelenleg közigazgatási szervezetenként és folyamatonként másként történik, az ügyfélkapun keresztül elérhető szolgáltatások köre pedig egyelőre szűk, ráadásul az itt alkalmazott azonosítás biztonsága sem magas szintű – magyarázta Vetési Iván.

A cél az, hogy a jelenleginél biztonságosabb azonosítási formákat vezessenek be, és megteremtsék annak lehetőségét, hogy minél több ügyet lehessen elektronikusan és telefonon elintézni. Vetési Iván az új módszerek között említette az internetes bankolásból ismert SMS-azonosító alkalmazását.

(forrás: http://hirlevel.egov.hu/)



A Magyar Államkincstár bővíti az állampapír-forgalmazás területén ügyfeleinek nyújtott szolgáltatásai körét. Február 1-jétől a MÁK – a szolgáltatás aktiválását követően – SMS üzenet küldésével értesíti ügyfeleit a kamatfizetésről, az értékpapír lejáratról, valamint az egyes, ügyfél által kezdeményezett tranzakciók végrehajtásáról (befektetés, jóváírás). A szolgáltatás díjmentes.

Az SMS küldés beállítását személyesen az Állampénztári Irodákban kezdeményezhetik a kincstári értékpapírszámla-tulajdonosok. Azon ügyfelek pedig, akik már rendelkeznek TeleKincstár, illetve WebKincstár szerződéssel a Magyar Államkincstár telefonos ügyfélszolgálatán keresztül is kérhetik az új szolgáltatás beállítását – közölte a MÁK.

(forrás: http://www.napi.hu/)



A mashable.com látványos infografikán tette közzé az Egyesült Államok beli és nemzetközi SMS küldéssel és SMS fogadással kapcsolatos gyűjtéseit. A vonatkozó cikk megemlíti, hogy még az okostelefonok elterjedése mellett is az SMS küldés a legmeghatározóbb mobil digitális kommunikációs eszköz minden korosztályban.



Szilveszterkor a három mobilszolgáltató hálózatán több mint 31 millió SMS-t és MMS-t küldtek egymásnak az előfizetők.

Az üzenetek forgalma kissé csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amiben szerepet játszik az is, hogy egyre többen a közösségi felületeket használják ilyen célra a mobilnet segítségével.

A Vodafone Magyarország ügyfelei az előző év utolsó és az idei első napján közel nyolcmillió SMS-t és MMS-t küldtek, valamint több mint hétmillió telefonhívást kezdeményeztek.

A T-Mobile-osok összesen több mint 12,5 millió SMS-t küldtek szilveszterkor, míg a Telenor Magyarország ügyfelei az év utolsó és első napján 10,8 millió szöveges üzenetet váltottak.

A Vodafone esetében az SMS-ek mennyisége majdnem 20 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, aminek oka az, hogy az emberek mindinkább a közösségi hálózatok, és ezáltal részben a mobilinternet segítségével juttatják el újévi jókívánságaikat szeretteikhez, barátaikhoz.

Hasonló tendenciákról számolt be a T-Mobile és a Telenor is, mivel a multimédiás tartalmakat támogató okosmobilok révén az internet az ünnepeken is meghatározó üzenetközvetítővé vált.

S bár továbbra is nagyon sokan kívántak SMS-ben kellemes ünnepeket például a Telenor előfizetői közül, jelentősen növekedett az MMS-ek valamint a mobilinternet segítségével küldött köszöntések száma a korábbi évekhez képest.

A Telenor Magyarország 2011-es kutatásaiból kiderül, hogy a jól megszokott, hagyományos funkciók mellett a felhasználók előszeretettel használják mobiljukat szórakozásra, multimédiás tartalmak megtekintésére és továbbküldésére is. Az előfizetők 91 százaléka például rendszeresen készít fényképeket készülékével.



Billentyűzetfigyelő, a telefon fizikai koordinátáinak követése, sms-olvasó: fejlesztők szerint egy „diagnosztikai szoftver” képes egy sor adatot begyűjteni, amit a készülék gazdája inkább megtartana magának. Az amerikai cég programját 150 millió okostelefonra előre telepítették – minőségbiztosítási okokból, érvelnek.

Az összes sms, a telefon tulajdonosának fizikai koordinátái és még sok egyéb információ kémlelhető ki egy egy amerikai cég szoftverével, amit előre telepítettek 150 millió okostelefonra – írja a Spiegel.

Ráadásul a CarrierIQ nem az egyetlen cég, amely hasonló szolgáltatást kínál: július közepén írtunk arról, hogy a TruePosition nevű, geolokációs technológiát kínáló vállalat szolgáltatásával bárkit követhetnek az USA-ban, Európában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában vagy a karibi térségben.

Ha tehát az amerikai CarrierIQ szoftverét 150 millió mobilra telepítették előre, a megfigyelt eszközök száma valójában ennek többszöröse lehet.

A CarrierIQ maga közölte büszkén októberben, amikor a Nielsen piackutató céggel kötött együttműködési megállapodást, hogy jelenleg 150 millió, „nap mint nap használt” mobilt lehet a megoldásával megfigyelni. A Nielsent arra kérték, hogy elemezze, milyen tapasztalatai vannak a fogyasztóknak a táblagépek és okostelefonok használata során. Ehhez a CarrierIQ, “egyedülálló forrásokat” ígért.

Hogy  Trevor Eckhart connecticuti rendszergazda is komolyan érdeklődni kezdett aziránt, mennyire különlegesek ezek az adatok.
Ő is fejleszt alkalmazásokat Android okostelefonokra, és a munkája során fedezte fel a CarrierIQ szoftverét. A program telepítve volt arra a HTC eszközre, amivel Eckhart dolgozott. A szoftvert a gyártó vagy a szolgáltató telepíthette, mielőtt értékesítették a készüléket.

A fejlesztőt határozottan nyugtalanítja, amit talált. A programot alaposan elrejtették, egy laikus arra sem jön rá soha, hogy egyáltalán ott van a gépen, a felügyeleti szoftver letiltása, eltávolítása így szóba sem kerülhet. Ami azt jelenti, hogy a CarrierIQ egy sor érzékeny információhoz fér hozzá.

A fejlesztő szerint többek között meg lehet figyelni a billentyűzetet, le lehet kérni, milyen internetes oldalakon böngésztek a telefonnal, mire kerestek a Google-on, hozzá lehet férni azonosítókhoz és jelszavakhoz, PayPal átutalások adataihoz, meg lehet nézni, milyen sms-eket küldött és fogadott a készülék, és azt is meg lehet mondani, hol van fizikailag a készülék. Nem probléma a szoftvernek lementeni a telefonkönyv adatbázisát, de a beszélgetéseket nyomon követni sem.

A CarrierIQ tagadja, hogy a szoftvert billentyűzetfigyelésre és naplózásra is lehetne használni. Azzal érvel a cég, hogy a szoftvertelepítés célja az volt, hogy az elemzések segítségével javítsák a hálózat minőségét. A Wirednek adott interjúban hosszasan sorolják az érveiket.

A Spiegel megkeresésére a legtöbb nagy gyártó – HTC, Samsung, Apple – nem válaszolt. A Nokia visszajelzett, azt állítva, nem használja a CarrierIQ szoftverét.

Egy chpwn nevű hacker szerint az iPhone-okon megtalálható a CarrierIQ-szoftver egyik verziója, de alapbeállításként deaktiválva.

A Spiegel a nagy mobilszolgáltatókat is megkérdezte; a T-Mobile és az O2 Németországban maga nem használja a Carrier IQ szoftverét, de vizsgálják, mit telepítettek a gyártók az eszközökre. A Vodafone és az E-Plus-csoport válaszában pedig az áll, hogy a vállalat sem a CarrierIQ megoldását, sem más, hasonló diagnosztikai szoftvert nem használ.

(forrás: http://hvg.hu/)



1992. december 3-án a Vodafone hálózatán küldték el az első rövid szöveges üzenetet.

1992. december 3-án küldték el az első rövid szöveges üzenetet, ismertebb nevén SMS-t az angol Vodafone GSM-hálózatán keresztül – csupán két szóból állt: Merry Christmas. Az SMS a Short Message Service szóhármas rövidítése, mely magyarul nagyjából annyit tesz: rövidüzenet-szolgáltatás. Az elképesztően elterjedt és sikeres szolgáltatás technológiája egyébként 27 éves, az üzenetek küldésére alkalmas rendszerek már 1984-ben is léteztek, papíron legalábbis.

A szabványt és annak pontos specifikációját az 1980-as években kezdték el meghatározni, többek között azt is, hogy egy üzenet milyen hosszú legyen. Az ötletgazdának tekinthető Friedhelm Hillbrand a Los Angeles Times munkatársainak pár éve elmesélte, hogy miért pont 160 karakter lett az üzenetek hossza. Hillebrand az említett időszakban a távközlési szabványokért felelős intézetnél (ETSI) dolgozott, ahol a még igen fiatal mobiltelefonálás új szabványait igyekeztek kialakítani. A szöveges üzenetek továbbításának ötlete már korábban felvetődött, s azt igyekeztek meghatározni, hogy milyen módon, mekkora adatmennyiség legyen az előírás.

Hillebrand volt a vezetője a nem hangalapú szolgáltatásokat felügyelő bizottságnak, mely az egész világ számára készített előírásokat, s ők alkották meg az SMS alapvető szabályait. Közvetítő csatornának az akkor már létező másodlagos, metaadatok átadására szolgáló adatvonalat alkalmazták, melyet nem használtak fel a hangtovábbításra, mivel itt volt még szabad kapacitás, s ehhez kellett szabniuk a lehetséges SMS-méretet.

Először 128 karakter mellett döntöttek, de már kezdetben úgy ítélték meg, hogy ez kevés lesz, ezért kibővítették még 32-vel. Sokan még ekkor is szkeptikusak voltak, hogy ez a kis terjedelem elegendő-e egyáltalán bármire is, de Hillebrand saját, nem igazán tudományos kísérletei és kutatásai alapján amellett érvelt, hogy bőven.

Két érvet hozott fel mellette. Az egyik, hogy a postai levelezőlapokra átlagosan 150 karakternyi szöveget írnak a levelezők. A másik, hogy egy kimerítőnek nem nevezhető, ám alapos vizsgálat azt mutatta, hogy a telexgépek adta lehetőségeket a felhasználók kevéssé használják ki, s jellemzően rövid, körülbelül 150 karakter hosszúságú üzenetek továbbítására használják az egyébként ilyen szempontból korlátok nélküli technológiát (akárcsak manapság az e-mailek esetében).

Hillebrand egyébként egyedül, bonni otthonában írógépen is próbálgatta, hogy lényeges mondatok, kérdések, válaszok vajon milyen hosszúak, s újra csak azt kellett látnia, hogy a 160 karakter elegendő. Persze még maradtak további kételyek, mivel akkor még nem voltak QWERTY-billentyűzetek, s Hillebrand a mai napig nem érti, hogy vajon hogyan lett az SMS a beviteli mód nehézkessége (egy gomb, sok karakter) ellenére ilyen népszerű, s csodálattal nézi a billentyűzetet villámgyorsan kezelő kamaszokat.

Piackutatók szerint az SMS-forgalom 2010-ben világszerte 114,6 milliárd dollárnyi (25 billió forint) bevételt generált. A prognózisok úgy számolnak, hogy a következő öt évben 726 milliárd dollárnyi bevétele származik majd a szöveges üzenetekből a szolgáltatóknak.

(http://itcafe.hu)



A brit udvari költő szerint a világháló közösségi honlapjai, az üzengetés, vagy a mobiltelefonos “esemesezés” tökéletesíti a gyerekek költői vénáját.

Az 55 éves Carol Ann Duffy 2009 óta tölti be az udvari költő tisztét, ő az első nő – és az első skót –, aki elnyerte a „felséges” megbízást, pedig híresen „tekintélytiszteletlen”. Nagy-Britanniában annyira elismert, hogy Shakespeare után őt tanulják leginkább a brit középiskolákban. Duffy szerint a netezés és a telefonüzenetek segítenek a tizenéveseknek gondolataik letisztázásában.

Nézete szöges ellentétben áll más oktatási szakértők véleményével, akik szerint a modern nyelvet megöli a netnemzedék. Duffy szerint viszont a rövidített-tömörített világhálós szóhasználat a nyelv érzékelésének tökéletesedése, egy módja annak, miként lehet „többet mondani kevesebbel”.

„Kevesebbet olvasunk, mint korábban, és sok fiatal sok időt tölt netezéssel a közösségi oldalakon. A vers pedig éppen az az irodalmi műfaj, amely a legjobban befogadható egyszerűen tömörsége okán. Egyre határozottabban gondolom, hogy éppen a költészet az az irodalmi forma, mely majd a legtovább él” – idézte a koszorús költőt a The Daily Telegraph című brit lap.

A skót költő és drámaíró egyébként messze nem szülői példa vagy ösztökélés okán lett a penna nagymestere: könyvekben igen szegény házban nőtt fel.

(forrás:http://www.nyest.hu)


Nem lehet többet SMS-ben káromkodni Pakisztánban

Érdekes jelentést olvashatunk a Guardian oldalain – úgy tűnik Pakisztán még egy lépést tett az internet cenzúra kiteljesítése felé (bár Kínát nehéz beelőzni ezen a téren), 1600 különböző kifejezést és szókapcsolatot tiltott le a helyi mobilszolgáltató az SMS forgalomban.

Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy hiába írjuk be a telefonba a káromló, vagy a vallást sértő szavakat, azokat egyszerűen nem továbbítja a rendszer. Érdekesség, hogy az a szabályozás a turistákra is vonatkozik, jó kérdés, hogy miként tudják (és jogos-e?) például ellenőrizni egy átutazó, más országban vásárolt telefonjáról küldözgetett SMS szövegeit? A betiltott szavak listája itt olvasható.

(forrás:http://techline.hu)

Húsz évet kapott négy SMS-ért

Szerdán húsz év börtönre ítéltek egy 61 éves thai férfit, négy darab általa elküldött SMS-ért. Több mint 80 éves lesz, mire szabadulhat. Az ítélet szerint SMS-enkentént öt évet kapott. Még harminc napig fellebbezhet és akkor másodfokon folytatódhat a pere.

Ampon Tangnoppakul augusztus óta van előzetesben, és megkapta már az SMS Bácsi becenevet Thaiföldön. Tangnoppakul 2010 májusában küldte el a sértő üzeneteket, nem kisebb személnyek, mint az akkori miniszterelnök személyi titkárának. Az üzeneteket a nagy kormányellenes tüntetések idején küldte el, azóta az akkori kormány már megbukott.

A hatóságok nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan hogyan szóltak az üzenetek, csak annyit tudattak, hogy sértők voltak. A ítélet felolvasását csak videóról nézhette a vádlott, mert azárvízmiatt nem tudta börtönét elhagyni.

Thaiföldön nagyon kemények büntetik a felségsértést, egy másik perben egy honlap szerkesztője ellen is húsz évet kért az ügyész, mert az illető nem takarította le oldaláról elég gyorsan a királyi családot sértő kommenteket.

Emberjogi szervezetek szerint Thaiföldön a felségsértés vádjával valójában politikai tisztogatás és boszorkányüldözés zajlik.

(forrás: http://index.hu/)
Szerencsére Magyarországon ilyesmire azért nem kell számítunk, de az alapvető etikai szabályokat és az elektronikus marketingtevékenységeket szabályzó törvényeket mindenféleképpen érdemes szem előtt tartani, amikor SMS-ben kommunikálunk.



Ügyfeleink visszajelzései alapján folyamatosan fejlesztjük szolgáltatásunkat, így az elmúlt hetekben két újabb fejlesztéssel bővült a BIP SMS küldő rendszere.

A címjegyzék átalakítását már régóta tervezgettük: a megújult felületet még kényelmesebb használni az oldalváltás nélküli lapozással, az új, okos keresővel és a leegyszerűsített, áttekinthetőbb megjelenéssel.

Az SMS küldés is fontos bővülésen ment keresztül: az eddig használt üzenetküldési mód (ún. GSM mód) mellett már választható az Unicode típusú üzenetküldés is. Az Unicode küldés során nemcsak a teljes magyar ABC összes ékezetes karakterét használhatjuk üzeneteinkben, de jóval többet is: így a kínai, arab vagy bármilyen más írásrendszer jeleit is helyesen célba tudjuk juttatni! Használata már nem is lehetne egyszerűbb: mindössze a küldés módját kell kiválasztanunk az üzenet beírására szolgáló oldalon. Fontos tudni, hogy az Unicode üzenetküldés technológiája miatt az elküldhető üzenethossz 160-ról 70-re változik. Ha ennél hosszabb a mondanivalónk, összefűzött SMS-ek segítségével akár háromszoros hosszúságú üzeneteket is küldhetünk bármelyik küldési módban: a BIP rendszere az összefűzést automatikusan bekapcsolja, ha az üzenet hosszúsága alapján szükséges.

Az Unicode küldési mód SMS átjárónkon (SMS API) keresztül is elérhető: ehhez a type=unicode paraméter használatára van szükség (az SMS átjáró alapértelmezése természetesen a GSM küldés, ehhez nincs szükség semmilyen beállítás vagy paraméter használatára). Az SMS átjáró dokumentációja ennek megfelelően frissült.