Kategória: Okostelefon


Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy hogyan helyezhetőek el kattintható, aktív webes hivatkozások (URL-ek), e-mail címek vagy telefonszámok az SMS szövegében.

Az SMS-t működtető technológia megelőzte a web megjelenését, az SMS szabványban nincs “beépített” technikai megoldás mindezekre: a linkeket, telefonszámokat, e-mail címeket hétköznapi szöveges formájukban kell elküldenünk. Maguk a készülékek fogják a fogadott üzenetekben felismerni a linkeket és telefonszámokat, és a végzik el a kiemelést.

A legtöbb készülék mindezt elég ügyesen meg is oldja – talán az Ön mobiltelefonja is. A mobil készülékek világa azonban nagyon változatos: iPhone és Android, Android esetében számos gyártói változat (Xiaomi/Redmi, Samsung, Huawei, OnePlus, stb.), és mindkét rendszer esetén a legkülönbözőbb frissítettségű mobilokról beszélhetünk, ami miatt a mobilok igen eltérően viselkedhetnek (ráadásként kis mértékben, de még mindig velünk vannak a feature phone-ok, vagyis a klasszikus nyomógombos készülékek is).

Ahhoz, hogy a lehető legtöbb készüléken kattinthatóvá aktívvá váljanak a linkek és egyéb információk, a következőkre kell odafigyelnünk:

  • telefonszámok esetében használjuk a nemzetközi formátumot, plusz jellel kezdve, minden egyéb jel nélkül, például: +36301234567. Vezetékes számoknál is ugyanez a megoldás, pl: +3619990000. Ezt a kiemelést még a feature phone-ok is megteszik.
  • az e-mail címeket elég egyszerű azonosítani, a cimzett@valami.hu formában kiemelik a telefonok (és persze pontokat, kötőjeleket tartalmazó címek, domainek esetén is)
  • linkek esetében változatosabb a helyzet:
    • használjuk a http:// vagy https:// előtagokat, vagy a webcímet kezdjük www-vel (persze csak akkor, ha a weboldal működik ilyen formában is – ha nem, cégének rendszergazdája tud segíteni).
    • Ha esetleg ékezetes domain névvel rendelkezünk, azt valószínűleg a készülékek egy része nem fogja felismerni, így ennek használatát érdemes kerülni.
    • Androidon az egyik legelterjedtebb Google Messages üzenőalkalmazás egyes verzióiban van egy olyan hiba, amely nem emeli ki azokat a webcímeket az SMS-ben, amelyek aloldalra mutatnak: tehát www.cegnev.hu kiemelést kap, de a www.cegnev.hu/aloldal már nem. Szerencsére erre is van azonban megoldás: ha idézőjelek közé tesszük az aloldalra mutató webcímet, akkor a kiemelés működni kezd, miközben más készülékeknél sem okoz gondot a használatuk.

Mivel a legtöbb helyzetben nem tudható előre, hogy hány címzett készülékén működik a hibával érintett Google Messages változat, ezért ha biztosra szeretnénk menni, az alábbi változatok használatát javasoljuk:

  • főoldalra mutató címeknél helyes változatok:
    • www.cegnev.hu
    • http://cegnev.hu
    • https://cegnev.hu
    • például:
      Kedves Barbara! Legújabb ajánlataink elérhetőek weboldalunkon, még két napig 15% kedvezménnyel: www.cegnev.hu 
  • aloldalra mutató címeknél működő változatok:
    • “www.cegnev.hu/aloldal”
    • “http://cegnev.hu/aloldal”
    • “https://cegnev.hu/aloldal”
    • például:
      Kedves Barbara! Legújabb ajánlataink elérhetőek weboldalunkon, még két napig 15% kedvezménnyel: “www.cegnev.hu/akcio”

Az üzenetekben természetesen kombinálhatjuk is az elemeket, lehet egyszerre akár telefonszám, email cím vagy webcím is.



Az Apple iOS operációs rendszerében található biztonsági rés lehetővé teszi, hogy félrevezessék az sms fogadóját azzal kapcsolatban, hogy milyen számról érkezett az üzenet.

Sose bízzon meg első látásra egy sms-ben, amit az iPhone-jára kapott – figyelmezteti az Apple mobiljának tulajdonosait pod2g. Az ismert hacker egy olyan biztonsági rést fedezett fel az iOS-ben, ami a kezdetektől fogva a rendszer része, és még a szoftver ősszel megjelenő, 6-os verziójában is megvan.

A hiba az ismerősök közti megtévesztéseken túl komolyabb bajok forrása is lehet, hiszen ha egy szervezet, például bankunk nevében kapunk sms-t, akkor nem túl sok okunk van (illetve eddig nem sok volt) kételkedni a feladó valódiságában, ha a telefonszám láthatóan stimmel.

A hacker mellett az Apple is figyelmezteti az iPhone-osokat. A cég szerint érdemes az iMessage szolgáltatást használni, az ugyanis jóval biztonságosabb az sms-eknél. A valóban praktikus szolgáltatásnak viszont van egy komoly hátránya: csak iOS-es és OS X operációs rendszerű eszközök közt működik.

(forrás: http://hvg.hu/)



A GfK adatai szerint Európában 67%-kal több okostelefont adtak el tavaly, hazánkban viszont tíz mobiltelefonálóból csak egy használ ilyen készüléket.

A tavalyi évben Európában 258 millió telefon értékesítettek, azaz 3,2 százalékkal többet mint egy évvel korábban. E pozitív eredmény mindenekelőtt a mobilpiac egy szegmensében, az okostelefonok piacán tapasztalható keresletnek köszönhető, mely kereslet az értékesítés 67 százalékos növekedéséhez vezetett.

Az okostelefonok 2010-ben még az értékesítési piac mindössze 22 százalékát adták, 2011-ben azonban ez az arány 36 százalékra, 2011 decemberében pedig 45 százalékra szökött fel. A kereskedők a vizsgálatban résztvevő 25 európai ország mindegyikében az okostelefonok piaci értékesítésből való magas, kétszámjegyű részesedését rögzítették, mely így az Egyesült Királyságban mért 35 százalék és néhány eurázsiai országban – mint például Kazahsztán, Törökország, Oroszország és Ukrajna – jegyzett 105 százalék között mozgott. Az okostelefonok európai piacán legnagyobb mennyiségi részt jelenleg az Egyesült Királyság tudhatja magáénak (17 százalék), ezt követi Németország, Ausztria és Svájc 16 százalékos piaci részaránnyal. A mobiltelefonok átlagára 2010 és 2011 között 8 százalékkal emelkedett és elérte a 220 eurót.

A GfK kereskedelmi szakértőinek számításai azt mutatják, hogy idén a mobiltelefonokat, LCD televíziókat, számítógépeket, digitális fényképezőgépeket, tablet PC-ket és irodai eszközöket magába foglaló digitális eszközök piacának globálisan 22 százalékát kizárólag az okostelefon-eladások adják majd. Ez 4 százalékpontos növekedésnek felelne meg a 2011. évi számokhoz képest.

A GfK Csoport 15 országban készített CEE Telco Industry Report kutatásából kiderül, hogy hazánkban a mobiltelefont használók csupán 13 százaléka rendelkezik okostelefonnal. A közép- és kelet európai régió országai közül Szlovéniában (27,6 százalék), Törökországban (23,7 százalék) és Litvániában (18,5 százalék) a legmagasabb az okostelefon penetráció, míg Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában a mobiltelefont használó lakosság kevesebb, mint egytizede használ okostelefont.
Magyarországon a rendszeresen internetezők 37 százaléka rendelkezik okostelefonnal, és további 17 százalék mondja, hogy egy éven belül beszerezne ilyen készüléket – derül ki a GfK Hungária Digitally Connected Consumer kutatásából.

Az átlagos magyar okostelefon-használó 16 applikációt töltött le készülékére, amiből hatot használ rendszeresen. A leggyakrabban használt alkalmazások a Facebook, a YouTube, a Gmail és a GoogleMaps, a letöltött applikációkért azonban csak minden negyedik használó fizet. Még a rendszeresen internetező populáció körében is csupán 2 százalék a rendszeresen fizetős applikációkat letöltők aránya.

(forrás: Digitally Connected Consumers 2012, GfK Hungária)