Cimke Archívum: sms reklám


Egy SMS-ben alapesetben 160 karakteres üzenetet tudunk célba juttatni (bár két vagy három SMS összefűzésével akár 459 karakter is elküldhető – ráadásul ez a feladó és a címzett részéről sem igényel különös beavatkozást, a költség viszont ennek megfelelően magasabb).

A leggyakoribb, hogy egy SMS-ben próbálunk elférni az üzenettel – így adott a korlát, amihez tartanunk kell magunkat. A webcímek elhelyezésénél rendszerint felmerül a kérdés: hogyan lehetne egy hosszabb webcímet kevesebb karakterben elhelyezni, hogy elég hely maradjon a kísérőszöveg számára is?

Ahogy sok esetben, létezik egyszerű technikai megoldás: vannak olyan webcím rövidítő szolgáltatások (például bit.ly vagy short.io), amelyek jóval rövidebb URL-eket tudnak biztosítani, mint egy webcím: pl. www.hosszucegnev.hu/akciosaloldalcim helyett: bit.ly/AkcioMost.

Szerencsés esetben ennyivel be is fejezhetnénk bejegyzésünket. Csakhogy…

Az elmúlt években megszaporodott adathalász üzenetek miatt azonban a címzettek már SMS esetén is sokkal jobban odafigyelnek arra, hogy milyen webcímek jelennek meg SMS-ben. Emiatt általában nem javasoljuk URL rövidítő szolgáltatások használatát, mivel sok címzett a “gyanús” (“nem ponthu”) webcímek miatt nem fog a kapott linkre kattintani. Így hiába jelent meg üzenete szinte minden címzettnél másodperceken belül, ez a módszer sajnos rontja az elérhető kattintásszámot.

Mindenhol jó, de a legjobb “otthon”

A fentiek miatt mindenképp a saját márkát, cégnevet, szolgáltatásnevet hordozó webcím (domain) használatát javasoljuk, ami pótolhatatlan előnnyel jár: mivel az Ön saját domain neve szerepel az SMS-ben kapott webcímben, így a címzettek bizalommal kattintanak a linkre.

Ha a küldendő webcím egy főoldalra mutat (pl. www.cegnev.hu), de már maga a domain név is túl hosszú egy SMS terjedelméhez képest, ezen úgy tud rövidíteni, ha bejegyez egy rövidebb domain nevet, ami átirányítja a címzetteket a hosszú domain neves változatra. Ennek évi pár ezer forintos költsége általában nem okoz gondot cserébe a rövid webcím előnyeiért – ami akár szóban, telefonhívásban is könnyebben átadható.

Ha a küldendő webcím www.cegnev.hu/aloldal formájú, akkor a webcím rövidségét szem előtt tartva alakítson ki átirányítási címeket (redirect URL) vagy érkezőoldalakat (landing page) saját weboldalán!

  • online (“desktop” böngészés) és e-mail esetén nincsenek terjedelmi korlátok, nem gond, ha egy webcím hosszabbra sikerül – sőt, megfelelő kulcsszavak esetén a webes keresőoptimalizálást is segítheti: www.hosszucegnev.hu/akciosaloldalcim
  • SMS-ben azonban érdemes a rövid URL-t használni céges domainen belül, például: www.hosszucegnev.hu/Akcio5 vagy www.rovidnev.hu

A legegyszerűbb megoldás egységesen minden csatornán – weben, emailben, SMS-ben – a rövidebb cím használata.

Ha szeretné megtartani a keresőoptimalizálási előnyöket is, akkor használja a hosszabb webcímet az adott tartalomhoz online/e-mail célokra, SMS-ben pedig küldjön egy rövidebb átirányítási címet, amit megnyitva a hosszabb webcímre jutnak el címzettjei.

Talán még sokáig nyitott kérdés marad, hogy miért nincs minden mobileszköz üzenőprogramjában az e-mail szoftverekhez (Gmail, Outlook, stb.) hasonló védelem vagy segítség a linkek biztonságos megnyitásához – mindenesetre amíg ez megtörténik, a saját cégneves URL használatával növelheti elérését.



A szakember idén nyugdíjba vonul, a DMSZ-ben azonban továbbra is betölti korábbi pozícióját, és a magyar mobilkommunikációs piac egyik szaktekintélyeként a későbbiekben is tevékenykedni fog.

DMSZ: Mint elismert mobilmarketing szakember, hogyan látod az elmúlt időszak fejlődését Magyarországon?

VHA: A mobilmarketing valóban már néhány éve nagy ígéret, és nagy várakozás előzi meg itthon és külföldön egyaránt. Magyarországon bizonyos területeken már jól működik. A mobilmarketing promóciós (un. pull típusú) lehetőségeit kihasználva információ-szolgáltatások, promóciók, játékok már régóta működnek mobilon, kezdetben IVR alapon (Interactive Voice Response), hangvezérléssel, illetve gombnyomással vezérelhető módon, a későbbiekben pedig SMS-ben, MMS-ben is. Ebben nagyon sok mindent elértünk már, és Európában is az elsők között indultunk az ilyen típusú eszközökkel. Európán kívül ezek a szolgáltatások még Izraelben voltak nagyon fejlettek, Amerikában viszont egyáltalán nem léteztek azokban az években. Emlékszem olyan komoly kampányokra (pl. Pepsi Cola), ahol több mint egymillió hívás érkezett. A Coca Cola Ezüstlány promóciója volt minden idők eddigi legnagyobb magyar telefonos kampánya, amelynél SMS-ben kellett kódot beküldeni, és több millió SMS érkezett. Hangsúlyozom, ez a 2000-es évek elején történt, amikor még messze nem volt olyan a mobil penetráció, mint ma.

A siker kulcsa az adatbázis

Magyarországon tehát komoly mobilmarketing zajlott és zajlik, a probléma pedig az, hogy a mobilmarketingnek az igazán személyre szabott megoldásai, amikor valakit a mobilon keresztül szólítunk meg ajánlatokkal, nem terjedt el eléggé. Ez az, ami külföldön is és nálunk is ígéret maradt – ennek a kulcsa pedig az adatbázis. Úgy látom, hogy Magyarországon különösen elmaradtunk az adatbázis-építéssel. Itt most nem is csak a mobil operátorokra, szolgáltatókra gondolok, hanem leginkább a hirdetőkre. Egy-egy sikeres kampánynál milliós számú vagy százezres nagyságrendű SMS vagy hívás érkezik, ezek során lehetett volna remek adatbázisokat építeni, és tulajdonképpen sokan építettek is, de a későbbiekben nem hasznosították őket. Eleve nem azzal a célzattal építették, hogy ezt majd utána lehessen hasznosítani.  Persze azért ez a folyamat elindult, nemcsak a nagy, hanem a kis cégeknél is, sok üzletben kérnek már mobilszámot, hogy személyre szabott ajánlatokat tudjanak küldeni. Jelenleg azonban még főleg kicsiben és szigetszerűen működik a mobilmarketing ezen un. push formája.

Külföldön már felfutott

Ezzel szemben külföldön már megtörtént a push mobilmarketing áttörése. Ha például megnézzük, mi történik Amerikában, akkor elmondható, hogy leköröztek bennünket, pedig jóval később kezdték. Még talán 5 évvel ezelőtt is az SMS-t alig használták Amerikában. Ott más megoldásokat szoktak meg, például a személyhívók használatát. Most pedig már SMS és MMS marketingben óriási előrelépés tapasztalható, de elterjedt az un. QR kódok (két dimenziós vonalkódok, mobil kódok) használata is.

Összefogás szükséges az áttörés érdekében

A másik kulcskérdés az adatbázisok építése és használata mellett, hogy olyan új eszközökre, kreatívabb megoldásokra lenne szükség, amik már messze túlmutatnak a hagyományos módszereken, például egy számsor beküldésén. Kreatív megoldásokkal itt, Magyarországon is próbálkoztunk, például QR kódok alkalmazásával, amiben nagyon nagy lehetőség rejlik. Ázsiában lehet látni, hogy hová fejlődött ez az eszköz mára, de egyébként Amerikában, Európában és Ausztráliában is sok helyen használják és elterjedt már. Ehhez nálunk arra lenne szükség, hogy a három hazai mobil operátor megállapodjon abban, hogy milyen kódolvasót tekintenek iparági szabványnak, és ezeket a kódolvasókat minden új mobiltelefonba beépítik. Számos új telefon tartalmaz már kódolvasót, de az nem biztos, hogy megfelelő minőségű és az előfizetők sem ismerik ezeket. Néhány pályatársammal együtt igyekeztünk a három hazai mobilszolgáltató közötti megállapodást elősegíteni, de sajnos, ez még nem járt sikerrel, holott a QR kódok elterjedése a mobilinternet megismerését, elterjedését és használatát egyértelműen növelné.

DMSZ: Mi az oka az érdektelenségnek?

VHA: Sajnos, az operátoroknál a fő üzletághoz kapcsolódó tevékenységek mellett az ilyen jellegű törekvések jelenleg még eltörpülnek, így nem sikerült elég érdeklődést generálni az oldalukon.  Persze nemcsak a mobilszolgáltatók az érdekelt felek ebben a kérdésben, hanem a tartalomszolgáltatók is, akik, ha kellő nyomást gyakorolnának, elérhetnék egy ilyen fajta megállapodás létrejöttét. Azonban tartalomszolgáltatói oldalról is csak szigetszerű megoldásokat láthatunk, pl. a Díjbeszedő Zrt. számláin is fellelhetők a QR kódok, vagy például a Papp László Arénában is rendelkezésre állnak kétdimenziós kódolvasók, a nagy üzletláncoknál azonban még nem érhető el ez a megoldás.  A kampánynak nagy sikere volt ahhoz képest, hogy ez az eszköz még nem volt bevezetve a piacra.

DMSZ: A mobilmarketing hazai fejlődése kapcsán még nem beszéltünk a harmadik nagyon fontos érdekcsoportról: a fogyasztókról. A fogyasztók itthon vajon elég igényesek, tudatosak, ismerik-e az adatvédelemhez fűződő jogaikat, illetve elvárnak-e jobb szolgáltatásokat, kreatívabb megoldásokat?

VHA: Sajnos, azt kell mondjam, van egyfajta érdektelenség a fogyasztók részéről is, de a hirdetők sem minden esetben járnak el a szabályok szerint. Mindannyian ismerünk olyan eseteket, melyekben fogyasztók feliratkoznak hírlevelekre, majd rákattintanak a leiratkozás gombra és a továbbiakban ugyanúgy kapják az e-maileket. A megadott telefonszámon (ha van egyáltalán) nem lehet elérni a céget és más elérhetőség nincsen megadva.
A mobilmarketinggel kapcsolatos fogyasztói igényekről szólva pedig azt látjuk, hogy habár manapság már sok ember használja az okostelefonokat, de sokan csak a külsőségek miatt, és valójában nem használják ki a készülék adta lehetőségeket. Képeket nézegetnek, de MMS-t már nem igazán küldenek, és a mobilinternetet sem használják gyakran. A QR kódok – többek között – azért lennének fontosak, mert anélkül viszik fel a fogyasztót az internetre, hogy keresgélnie kellene, és szinte észre sem veszi, hogy valójában már egy termék vagy brand weboldalán van. A kódok hidat képeznek az offline és az online világ között.
DMSZ: Mekkora most Magyarországon az okostelefonok elterjedtsége?
VHA: Kérdés, hogy mit is nevezünk tulajdonképpen okostelefonnak? Mert ugyebár ennek többféle definíciója is van; van például, aki az internetképes telefonokat veszi ide. Én úgy becsülöm, hogy tizenegynéhány százalék körüli jelenleg, ha nemcsak az érintőképernyős telefonokat, hanem mondjuk a Blackberry-ket és a Nokia Symbian-os telefonokat is ide soroljuk.
DMSZ: Hogyan látod a hazai mobilmarketing jövőjét?
VHA: A mobilmarketing egyik iránya, ami a jövőben azért biztosan tovább fog terjedni, az az üzenet-alapú (SMS, MMS) marketing. Ehhez jó adatbázisok szükségesek, és olyan cégek, akik ezeket megfelelően is használják.
Ezzel párhuzamosan, az okostelefonok révén, a mobilinternet- és a kijelző-alapú mobilmarketing a másik fő terület. Itt sokan reménykednek a banner és display típusú reklámok elterjedésében és sikerességében. Persze, itt már személyre szabott reklámokról van szó, ahogyan az online világban ez már megjelent. A mobilinternet esetében azonban a perszonalizáció sokkal nagyobb mértékű lehetne (a PC-t bárki használhatja, a mobilt nem).
Én úgy gondolom, pontosan azért, mert a penetráció még alacsony és egyelőre nagyon kevesen használják ki ezeket a telefonokat, nem lesz ugrásszerű fejlődés a közeljövőben ez utóbbi területen. Ez jelenleg még ugyanolyan ígéret, mint az üzenet-alapú mobilmarketing volt néhány évvel ezelőtt.
DMSZ: Mi a véleményed a helyfüggő szolgáltatásokról?
VHA: A magyar szabályozás talán túl szigorú ehhez, Csehországban például opt-out rendszer van érvényben. Nem gondolom általában, hogy mobilmarketing esetében opt-out rendszerre van szükség, de vannak olyan területek, ahol – ha rajtam múlna – ezt engedélyezném. Ilyenek például a helyfüggő szolgáltatások, mert ebben minden szakember óriási lehetőségeket lát és ez a fogyasztókat sem frusztrálná. A csehek meg tudtak valósítani olyan nagy sikerű kampányt az opt-out szabályozásnak köszönhetően, melyben egy üzletlánc közelébe érő fogyasztók kaptak egy SMS-t, hogy amennyiben meglátogatják az üzletet, ajándékot kapnak. Igen jelentős százalékban (60-70%) mentek be a megcélzott fogyasztók az üzletekbe, amit nagyon egyszerű volt mérni is, mert az ajándékot csak a kampány keretében betérő vásárlók kaphatták meg. Magyarországon egy ilyen kampányt csak opt-in rendszerben lehet kivitelezni, ami lényegében ellehetetleníti az ilyen jellegű promóciókat. Valószínűleg azok a fogyasztók, akik feliratkoznak egy adott üzletlánc adatbázisába, azok egyébként is betérnének az üzletbe. Az ilyen helyfüggő kampányok egyik fő célja, hogy olyan fogyasztókat is megnyerjünk, akik egyébként nem mentek volna be az üzletbe.
DMSZ: Jó néhány éve a DMSZ alelnöke vagy. Mit jelent számodra ez a szövetség? Milyen célkitűzéseid vannak? Mik a legsürgetőbb feladatok?
VHA: A Szövetség számomra leginkább szakmai fórum, és itt mindkét szónak komoly jelentősége van. A DMSZ a direkt marketinget összefogó, átlátó, szervező, elősegítő, támogató szervezet, amire – hasonlóan más szakmákhoz is – nagy szükség van. Olyan civil szerveződés, ami például a szigorú opt-in szabályozás mellett, a piac saját belső önszabályozását is elő tudja segíteni és megtartani. Számomra ez a szakmaiság és a fórum. Szervezet, ahova cégek tudnak csatlakozni, akár belépni, akár kívülről támogatva figyelemmel kísérni az újdonságokat, fejleményeket a weboldalról, hírlevélből, illetve a DMSZ által szervezett konferenciák, szemináriumok, workshopok, oktatások által. Nekünk most a legfontosabb célunk az, hogy ezt a szakmai fórum szerepet erősítsük. Ez már most is nagyon sok mindenben jól működik, például az érdekérvényesítés terén, különböző törvénykezéseket és módosításokat megelőzően. A nemzetközi konferenciáink, workshopjaink terén azonban még mindig vannak kiaknázható lehetőségek, és keressük az új megoldási formákat is.
Az egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladat most az Etikai Kódex megújítása, hiszen amióta ez legutóbb frissítve volt, nagyon sok új csatorna jelent meg, ilyen például az említett mobilmarketing.
Az oktatás őszi újraindítása, folytatása szintén kiemelten fontos, mert nagyon nagy fantáziát látunk a fiatalokban és a fiatal generációk képzésében. Ebben egyrészt a Szövetség saját oktatása lehet lényeges, másrészt pedig az együttműködés azokkal a felsőoktatási intézményekkel, ahol direkt marketinget oktatnak.
Célunk még a tematikus, egynapos workshopok szervezésének folytatása, melyek keretében mindig egy aktuálisan érdekes iparágra fókuszálva tartunk előadásokat, mutatunk be esettanulmányokat.
A direkt marketing szakmai fórumban résztvevők számát is növelni kívánjuk úgy, hogy minél több cég, aki valamilyen módon kapcsolódik a direkt marketinghez, az kapcsolódjon a DMSZ-hez is. Szeretnénk a Szövetséget újrapozicionálni.
DMSZ: A direkt marketing különféle ágazatai közül, véleményed szerint, melyik lesz a következő évek legsikeresebbje Magyarországon?
VHA: Én az adatbázis marketingben hiszek – legyen szó akár mobil, online vagy offline csatornákról. A csatornák közül valószínűleg az elektronikusak lesznek az élenjárók, de igazából nem is ez a lényeg. Én úgy gondolom, hogy a DM korábbi csatornaszemlélete egyre veszít a jelentőségéből és egyre inkább a komplexitáson van a hangsúly. Ha tehát egy fogyasztó feliratkozik egy adatbázisba, és bejelöli, hogy mely csatornákon érhető el, akkor a terméktől függő legalkalmasabb eszközön keresztül fogja megszólítani őt az eladó: egy kuponkatalógust direkt mail formájában juttat el hozzá, míg egyéb, kreatívabb ajánlatokat e-mailben vagy mobilon. A célzott, személyre szabott marketingnek jött el az ideje.

(forrás: www.dmsz.hu)


Ahogy egyre több fogyasztó kommunikál a márkákkal okostelefonokon keresztül, a hirdetők is újabb és hatékonyabb megoldásokat dolgoznak ki.

A STRATA szoftvergyártó cég a médiaügynökségeket ügyfeleik preferenciáiról kérdezte az év első három hónapjára vonatkozóan. A mobilhirdetések esetében a válaszadók 37%-a jelezte, hogy leginkább display hirdetéseket gyártatnak, 25% pedig az SMS hirdetéseket említette. 2010 utolsó negyedévében ezek az arányok 63% és 15%-on álltak.
A földrajzi elhelyezkedésen alapuló targetálás fontossága megduplázódott: a megkérdezettek 7%-a jelezte, hogy alapvetően ebben gondolkodik, míg 2010 utolsó negyedévében ez az arány 3% volt.
Míg az iPhone és az Android termékek igen komoly médiaérdeklődést kapnak, a valóság az, hogy a legtöbb felhasználónak továbbra is csak egyszerűbb készüléke van. S bár az okostelefon-tulajdonosok jobban kötődnek mobiljukhoz, a többi előfizető is szívesen használná mobilját arra, hogy a márkákkal kommunikáljon rajta keresztül.
„Az SMS-t sokszor figyelmen kívül hagyjuk, pedig a felhasználók nagy része, minden korcsoportban aktívan él a szolgáltatással” – mondta David Berkowitz, a 360i digitális marketing ügynökség innovációért felelős vezetője.
Ahogy a mobil hirdetések egyre inkább fontossá válnak a marketingesek számára, úgy diverzifikálják a kampányaikat és használnak egyre többféle eszközt és hirdetéstípust. A fogyasztók fokozódó okostelefon-használata és az SMS-en keresztüli kommunikációs igénye segíthet a hirdetőknek abban, hogy különböző célközönségeket érjenek el a rendelkezésre álló számos eszközzel és azok megfelelő kombinációival.
(Forrás: eMarketer)



A marketingkommunikációban alkalmazott többi kommunikációs eszközhöz hasonlóan a mobilmarketingben felhasznált mobilkommunikáció célja is az, hogy eljuttassa a termékekről, a szolgáltatásokról szóló üzeneteket a megfelelő célcsoporthoz, és elősegítse a vevők és az eladók közötti adásvétel létrejöttét.

Az sms többféle marketingcél – az értékesítés ösztönzése, az ügyfélkör növelése vagy a márkaépítés – megvalósításában játszhat szerepet akár önállóan, akár a marketingmix elemeként. A mobilmarketing (m-marketing) új lehetőségeket hívott életre: az egyes termékektől, szolgáltatásoktól függően fokozatosan új eszközzel egészíti ki, de akár teljesen új megvilágításba is helyezheti a hagyományos reklámstratégiákat, és új támpontot jelenthet a hatékonyságméréshez is.

Az m-reklámozás a hagyományos reklámeszközöktől eltérően lehetőséget teremt az interaktivitás, azaz a kétirányú kommunikáció megvalósítására. E téren az internetes reklámozáshoz hasonló lehetőségeket hoz létre. Az e-mail-reklámokhoz hasonlóan nyomon követhető az üzenet állapota (lehet küldés közben, elküldve vagy megérkezett). További előnye – immáron az e-maillel szemben is –, hogy az sms-ben érkezett üzenet megnyitását akarva sem tudja megkerülni a fogyasztó, mert még a törléshez is ki kell nyitnia az üzenetet. Mindenképpen elér tehát a fogyasztóhoz az sms-üzenet, és hatékonysága is kimagasló – legalábbis egyelőre. Amíg száz sikeres hagyományos telemarketing hívásból általában öt-hét eredményez eladást, addig ez a mutató az sms esetén elérheti az 50 százalékot is.

Az sms – a digitális forradalommal megszületett és széles körben használatba vett más kommunikációs megoldásokkal együtt – egyre tökéletesebb pozicionálási lehetőséget ad a hirdetők kezébe. A technológia fejlődésével mindinkább megvalósítható, hogy minden potenciális fogyasztó az ízlésének, az érdeklődési körének és az adott időben elfoglalt földrajzi helyzetének (ez utóbbit a mobil-helymeghatározás elterjedése fogja megteremteni) legmegfelelőbb üzeneteket, reklámokat kapja. Ugyanakkor e folyamattal egy időben ellentétes irányú folyamat is zajlik. A fogyasztók egyre több nem kért és nem kívánatos – spam – üzenetet is kapnak.

Az sms lényegénél fogva – vagyis hogy lehetővé teszi a fogyasztók azonnali és biztos elérését, tartózkodási helyüktől függetlenül – új utakat nyitott meg az üzleti marketing területén. Ez egyúttal a teljes hirdetési piac átstrukturálódásának a lehetőségét is előrevetíti. Néhány évvel ezelőtt a cégek jellemzően taktikai elemként használták fel az sms-küldés és -fogadás lehetőségét. Ma azonban egyre inkább stratégiai jelentőséget kap, és a kommunikációs kampány szerves részeként jelenik meg az sms. Az interaktív szöveges üzenetek eredményesen használhatók mind a rövid, mind a hosszú távú célok megvalósításához, az eladás ösztönzéséhez és a márkaépítéshez egyaránt.

Az sms-sel leginkább a fiatal generáció érhető el, mert körükben a legmagasabb az sms-használat. Egy angliai adat szerint a 15–24 évesek 80 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, és a 16–18 évesek 30 százaléka több mint 20 üzenetet küld naponta. Ez egyértelműen jelzi: a fiataloknak a mobiltelefon és az sms jelenti az egyik fő kommunikációs eszközt.

Az sms nagyon jól célozható eszközt jelent a személyre szabott, interaktív marketing számára. Amennyiben megoldottak az azonosítási és az adatvédelmi kérdések, és a felhasználó hozzájárul, hogy sms-üzeneteket kapjon, továbbá rendelkezésre bocsát önmagáról személyes információkat, akkor mindez lehetővé teszi a személyesen neki szóló üzenetek küldését. A cégek különböző megoldásokat használnak a legális adatbázis kiépítésére: például rendezvényeken, szórakozóhelyeken felveszik a résztvevők adatait, interneten biztosítanak bejelentkezési/feliratkozási lehetőséget, nyereményjátékokat eszelnek ki, és így egyszerre több adatot is elkérhetnek.

(forrás: Sükösd MiklósErdős Ildikó: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei)



Az sms hatásos lehet stratégiai célok elérésében is. Alkalmazhatunk sms-kampányt márkaépítésre vagy a lojalitásprogramok részeként használhatjuk az ügyfélkör megtartására.

Az sms kiválóan alkalmas az ügyfélkör megtartására, bővítésére és építésére, és könnyen integrálható a különböző lojalitásprogramokba, ezáltal hosszabb távú marketingcélokat szolgálhat. Ha az üzenetküldő cég lehetőséget ad az interaktivitásra, akkor a felhasználó még válaszolni is tud az üzenetekre. Így például válasz elküldésével jelezheti – mindössze két gombnyomással – részvételi, esetleg vásárlási szándékát.

A kétirányú kommunikáció lehetőségét kihasználó nyereményakciók során a fogadó válaszolhat az üzenetre. Ezzel jelzi, hogy részt kíván venni az adott kvízjátékban, amelynek során a több sms-fordulóban feltett kérdésekre kell visszaküldenie – sokszor emelt díjas tarifával terhelt – válaszát, és ez feljogosítja arra, hogy részt vegyen egy sorsoláson. Az ilyen jellegű játékok egyfelől bevételt hoznak, másfelől segítik a márkaépítést és növelik a termék népszerűségét, ismertségét, de csak közvetve szolgálnak értékesítési célokat.

Az m-marketing további stratégiai lehetősége, hogy különböző érdeklődésű emberek egyetlen sms küldésével bejelentkezhetnek az ízlésüknek megfelelő zenei klubba vagy egyéb fogyasztói közösségbe, majd sms útján kaphatnak értesítést a programokról, a témával kapcsolatos hírekről, személyekről vagy éppen a számukra érdekes termékekről. E megoldás előnye, hogy áthidalja a személyiségi jogok és a személyes adatok védelmével kapcsolatos problémákat, hiszen az sms útján történő bejelentkezéssel a küldő beleegyezik abba, hogy attól kezdve üzeneteket kapjon telefonszámára az adott cégtől vagy szervezettől.

Marketingszakemberek véleménye szerint sok fogyasztó vállalja, hogy sms-ben reklámtartalmú üzeneteket fogadjon. Mi több, esetenként még fizetni is hajlandó azért, hogy értesítést kapjon akciókról és különleges eseményekről. „A fogyasztók hálásak a jól célzott üzenetekért” – nyilatkozta Jonathan Linner, az Enpocket m-marketing-szolgáltató cég vezetője. Az említett cég azt állítja magáról, hogy 15 millió reklámtartalmú szöveges üzenetet küld hetente olyan mobilhasználóknak, akik többek közt a Nike vagy a Nestlé ügyfelei.

A McDonald’s feltöltött sms-kártyákat bocsátott ki Martinique-ban, hogy tájékoztassa a focirajongókat a világbajnokság során zajló mérkőzések legfrissebb eredményeiről. A kártya lehetővé tette a felhasználóknak, hogy mindennap ingyenes sms-értesítést kapjanak a játékosokról, a meccsekről, valamint a döntő idején minden egyes gólról. A kártyát a speciálisan erre az időszakra kialakított McDonald’s World Cup soccer menü vásárlása esetén lehetett kapni, vagy külön is megvásárolható volt a cég éttermeiben. A neves sporteseményhez kapcsolódó kártya hozzájárult a márkanév további építéséhez és megerősítéséhez.

Itthon a Kinder Bueno márkaépítő sms-kampánya említhető. Itt sms-ben kellett elküldeni egy szlogent, amelyre válasz-sms érkezett. Ezt a választ kellett a Westendben a Kinder Buenót képviselő promóciós lányoknak bemutatni. Az akció során mindenki legalább egy Kinder Bueno csokit nyert. Ismereteink szerint a kampány során nyert adatbázist a későbbiekben nem használták fel, ami meglepő, ugyanis a jó adatbázis további marketingakciókhoz jelenthet alapot 35.

E sorok írásakor is fut Magyarországon a Masterfoods promóciója, hogy az általa forgalmazott csokoládék vásárlására ösztönözze a fogyasztókat. A promóció 2004. március 8-án kezdődött, és 2004. május 16-ig tart. Az akciós csomagolású termékek 2004. január 26-tól kerültek forgalomba a készlet erejéig. A promócióban részt vevő termékek a magyarországi forgalomban kapható, „Csomagolj!” feliratú akciós csokoládék. Az akciós csomagolású csokoládépapírok belső oldalán tízjegyű egyedi kód található. A szervező a nyereményjáték kezdetén a csokoládépapírba nyomtatott tízjegyű kódokat feltölti egy adatbázisba. A játék folyamán beérkező kódok akkor minősülnek érvényesnek, ha megegyeznek az adatbázisban szereplő bármely kóddal. Egy kód csak egyszer vesz részt a játékban, másodszori beküldés esetén a szervező nem tekinti érvényesnek a beküldött kódot.

A résztvevők között hetente nyereményeket sorsolnak ki, valamint a részvétellel kreditpontokat gyűjtenek, amelyeket később különböző ajándéktárgyakra válthatnak be. A nyereményjáték-promóció közvetlen célja a vásárlásösztönzés. Ugyanakkor a népszerűsítés és a fogyasztóknak a honlap látogatására és a honlapon levő egyéb játékokban való részvételre való motiválása már a márkaépítésben és az ügyfélkör kialakításban is szerepet játszik. A nyeremények között nagy értékű utazások, vásárlási utalványok, Vodafone feltöltőkártyák, valamint Vodafone egyenlegfeltöltés

(forrás: Sükösd MiklósErdős Ildikó: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei)



Egyre gyakoribb, hogy az üzletláncok vásárlókörük számára sms-értesítést küldenek árleszállításaik kezdetéről, akciókról vagy új üzlet nyitásáról. Erre Magyarországon is van már példa (Mexx divatáru, B&J sportüzletlánc). Egyes szórakozóhelyek ugyancsak bevezették, hogy értesítést küldenek aktuális programjaikról (szintén magyar példa a Dokkbistro és a Baarpult gyakorlata).

Angliában a Costa Coffee sms-központú kampányt indított (körülbelül 30 ezer font értékben), hogy népszerűsítse új jeges kávéját (Gelatte ice-blended coffee). Olyan sms-alapú vouchert küldtek szét, amelyet az sms bemutatásával bármelyik londoni üzletükben be lehetett váltani az említett italra. Mivel az sms továbbküldhető, a kampány – láncreakciót kiváltva – a továbbküldött sms-üzenetekkel megsokszorozta azok számát, akikhez eljutott a vouchert tartalmazó sms, így további forgalmat generált az időközben már nekilendült értékesítésben is. Ez a kampány erőteljesen előmozdította az értékesítést, emellett a termék bevezetése során jelentősen növelte az ismertséget is. Az Amerikai pite 2 című amerikai film nézettségének növelése érdekében a forgalmazó sms-kampányt indított, amelynek célcsoportját a 16–35 év közötti férfiak alkották.

A Coca-Cola 2003 őszén Magyarországon indított sms-akciót. Mindenki, aki például Coca-Cola Light üdítőitalt vásárolt, elküldhette sms-ben a kupak belsejében található azonosítószámot. Erre rögtön válasz-sms-t kapott arról, hogy nyert-e. Ez jó példa arra, hogyan lehet tömeges adatbázist építeni sms útján – a kulcs az önkéntes bejelentkezés és a visszacsatolás.

Ehhez hasonló programot futtatott 2003-ban a Procter&Gamble, amelyben a vonalkódszámokat sms-ben visszaküldő fogyasztók közül minden ötvenedik nyert, a többiek között pedig nyereményeket sorsoltak ki. Az akció négy országban zajlott egyszerre: Magyarországon, Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában.

Magyarországon szokatlanul hosszú, öt hónapig tartó sms-alapú kampány szolgálja egy új sör bevezetését. A Borsodi Bivaly sms-promóciójában (a 2004. április 5-től augusztus 31-ig tartó kampányban) a 2003-ban bevezetett sör hátcímkéjén található kód beküldésével lehet nyerni. A „Van már saját bivalyod?” promóció mobiltechnológiai hátterét biztosító cég rendszere a beküldött kódokat azonnal automatikusan kiértékeli, és a szoftver megfelelő válasz-sms-t küld vissza. A közel öt hónapos játék időtartama alatt 5000 ajándék talál nyertesre .

Egy két hónapig tartó mobil interaktív kampány, amelyet a Dunkin Donuts fánkok értékesítésének növelése céljából folytattak 2002-ben Olaszországban, az első három hét alatt kilenc százalékpontos növekedést eredményezett az értékesítésben, a kampány megvalósításában részt vevő cégek szerint. A kampány során a vásárlók kuponokat kaptak a Dunkin Donuts termékeire, ha az értékesítési helyeken kitett, illetve bemondott reklámokra válaszoltak a mobiltelefonjuk segítségével. Mivel nem az akciót küldték szét sms-ben, hanem a vásárlóknak kellett az sms-t küldeni, így a Dunkin Donuts nem kockáztatta, hogy kéretlenül kapjon valaki nem kívánt üzenetet, és ezzel megóvta jó hírét ügyfelei körében. Ez az akció az értékesítés ösztönzésén túl a márkaépítésben is szerepet játszik.

Sms küldésével elvileg a különböző napi- és hetilapokra is elő lehet fizetni. Ez a rendszer technikailag kivitelezhető, de még nem alkalmazzák hazánkban, azonban a Ringier kiadó már készül a bevezetésére. Itt az értékesítésösztönzést a szolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése jelenti. Az előfizetés egyszerűsége más területeken is fontos érv lehet a mobiltelefon és az sms alkalmazása mellett.

A fenti példák azt illusztrálják, hogy az sms használható akciók, események népszerűsítésére, rövid távú értékesítési célok megvalósítására. Különösen igaz ez a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (fast moving consumer goods, azaz FMCG termékek) esetén. Egy sikeres akció azonban, amelynek elsődleges célja az értékesítés előmozdítása, hosszabb távon közvetve támogatja a márkaépítést, az ügyfélkör kialakítását és az ismertség növelését is.

(forrás: Sükösd MiklósErdős Ildikó: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei)



Lehet, hogy rendkívül egyszerű SMS-promóciót indítani, de mint minden hatékony marketing eszköz esetében, itt is folyamatos mérésre van szükség, hogy megállapíthassuk a megtérülést. A márkáknak pedig hasznos lehet, ha a fogyasztói információkat is integrálják adatbázisukba.

A mobilmarketingnek megvannak a maga sajátos komplexitásai, melyet a marketingeseknek meg kell tanulniuk, ha ezt a csatornát is hatékonyan be kívánják építeni a marketing mixükbe.
Összefoglaltunk néhány aranyszabályt:

  • Címkézzük fel az üzenetet. Lehet, hogy a fogyasztók nem ismerik fel elsőre a rövid kódokat, ezért az első szó mindenképpen azonosítsa be a márkát vagy a kampányt. Sok hirdető ezzel nincs tisztában, s így általános üzeneteket küldenek ki, melyet a fogyasztók nem tudnak hova tenni.
  • Használjunk rövidítéseket. A mindennapi használatban már bevett rövidítések abszolút elfogadhatóak, például „Az ÁSZF-et megtalálja fiókjainkban”, azaz az „Általános Szerződési Feltételeket megtalálja fiókjainkban”. Menjünk biztosra, csak olyan rövidítéseket használjunk, melyeket vélhetően az összes címzett megért.
  • –    Tudjuk, mikor van igény a leiratkozásra. Lehet, hogy nem kell minden egyes üzenetbe belefoglalnunk, hogyan lehet leiratkozni, de jobb, ha erről egy szakértővel konzultálunk. A Mobilmarketing Szövetség rendszeres időközönként javasolja a leiratkozási opció megjelenítését.
  • Tegyük a feltételeket és részleteket könnyen elérhetővé. Fontos, hogy a kampányban történő részvétel / feliratkozás feltételeit, részleteit tegyük átláthatóvá és könnyen elérhetővé egy weboldalon, melyben minden fontos információt feltüntetünk a mobilmarketing kampányról: az üzenetek számát, a tartalom jellegét, az üzenetek díjszabását, az ügyfélszolgálat elérhetőségét és a leiratkozási lehetőségeket.
  • Ne feledkezzünk meg az „segítség” üzenetekről. Minden SMS-kampányban szükséges annak biztosítása, hogy a fogyasztó egy adott szót (pl. segítség) elküldve, válasz SMS-t kap, mely egy rövid ismertetőt tartalmaz a kampányról, telefonszámot az ügyfélszolgálathoz, illetve leiratkozási útmutatót.
  • Tudjuk, mikor elég. Ne küldjünk túl gyakran SMS-t. Mint minden csatorna esetében, az ideális gyakoriság itt is a kampánytól és a fogyasztóktól függ. Tegyük lehetővé a fogyasztók számára, hogy megjelöljék, milyen gyakran szeretnének hallani felőlünk.
  • Integráljuk az üzeneteket. A mobil csatorna legyen egy opció a fogyasztók számára, és tartsuk észben, hogy hamarosan egyre többen választják majd a mobil csatornát elsődleges csatornaként.

Mindenekfelett, tartsuk észben, hogy végső soron a fogyasztó dönt arról, hogy részt akar-e venni a mobil programokban. Fogadjuk meg ezeket a szabályokat, hogy minden mobilba fektetett fillérből a legtöbbet hozhassuk ki.
(Forrás: DMNews)



Az SMS-marketing a mobilmarketing legismertebb és talán legelterjedtebb formája is egyben. A szó hallatán a legtöbb felhasználó SMS-nyereményjátékokat, SMS-híreket, térítés ellenében letölthető zenét, hátteret és játékokat képzel el. Ám az SMS-marketing fogalma ennél sokkal többet takar.

Napjainkban egyre több cég használja ennek előnyeit, és ezzel is segíti eladásaik hatékonyságát. Bizonyára mindenki részt vett már legalább egyszer nyereményjátékban, szavazott már kedvenc zeneszámára, versenyzőjére. A jelenséget senkinek sem kell bemutatni, a folyamat azonban megérdemel némi figyelmet.

A szakember szemével
Az SMS segítségével sok minden elintézhető, véghezvihető a szokványos üzenetíráson túl. Nyereményjátékokba regisztrálhatunk, versenyekhez csatlakozhatunk, rendelhetünk és fizethetünk vele bármit, szavazhatunk, sőt, ha kedvünk tartja, az autóriasztóval is kommunikálhatunk, illetve távolról szabályozhatjuk a ház megvilágítását. A cégek azonban felismerték az SMS lehetőségének a fentieknél is hatékonyabb felhasználhatóságát, ez pedig nem más, mint az SMS-ben terjesztett klasszikus reklám.

Reklámtartalmú üzenetekkel elárasztani a felhasználók egy bizonyos csoportját – bár, ha nem is egészen szabályos – nem nagy művészet. Ahhoz azonban, hogy egy SMS-kampány valóban effektív legyen, az ügyfelet cselekvésre, néminemű visszacsatolásra, együttműködésre kell késztetni.

Többé-kevésbé az egész kampány azon áll vagy bukik, hogy a kiküldött SMS címzettei közül hányan jeleznek vissza. A visszacsatolás különböző módokon érhető el, a leggyakoribb egy nyeremény elnyerésének lehetősége a „küldj SMS-t erre a számra ezzel a szöveggel, és megnyerheted a csodálatos, trendi, luxus …” hangzatú üzenettel. Ha a másik oldal erre a felhívásra reagál, a kampány szervezőinek már nyert ügye van. A puszta visszajelzésből ugyanis néhány nagyon fontos tényező állapítható meg, többek között a felhasználó néhány személyi adata is, amely a későbbiekben felhasználható.

Az ügyfeleket reakcióik alapján különböző csoportokba osztják, és ezekből alakítják ki a későbbi célcsoportokat, felmérések során a mintacsoportokat. A legfontosabb felismerés mégis az, hogy az adott ügyfél érdeklődik a kampány tárgya iránt. A visszajelzések alapján pontosan meghatározható a kampány effektivitása. A többi kampányformával ellentétben itt minden aktivitás teljességében célzott. A nyereményjátékok feltétele lehet például egy adatlap kitöltése is, amely a vásárlási szokásokat tárgyalja, s ennek segítségével a megbízó cég érdekes információkat tudhat meg potencionális ügyfeleivel kapcsolatban. Néhol a termék kódját is kérik beküldeni, így a cég pontosan tudja, hogy a versenyző mit vásárolt, a versenybe sorolt termékek közül melyiket választotta.

Premium Rate SMS
Az SMS-marketing folyamán nemcsak a termék reklámozása folyik, hanem lehetőség van annak azonnali adásvételére is. Ilyen formában általában információkat, előfizetést és különböző oldalakhoz való hozzáférést vásárolhat a felhasználó. Ennek közvetítője nem a hagyományos értelemben vett rövid szöveges üzenet, hanem az ennél valamivel összetettebben működő Premium Rate SMS. Ez a kommunikációs forma természetesen magasabb tarifával működik. Az erre a célra fenntartott számok egy adott országon belül az összes szolgáltató esetében azonosak. Ilyen üzeneteket nem küldhetnek külföldi szolgáltatók ügyfelei, akik az adott országban csak roamingban kapcsolódnak a belföldi hálózathoz.

A Premium Rate SMS-üzenetek árának alsó határa húsz forint körül mozog, ilyen áron általában nyereményjátékokat terjesztenek. Itt a visszajelzés egy bizonyos nyereménnyel motivált, és az üzenet ára csak a mobilszolgáltató és az üzemeltető költségeit fedezi. A költségesebb kampányok esetében a felhasználó a nyereményen túl – amely általában szintén magasabb értékű – az SMS szövegével is motivált. A nyereségből ilyen esetben a verseny szervezője is részesül.

Az SMS-kampány előkészületei és folyamata
A mobilszolgáltatók rendszerint nem szerveznek kampányokat, hanem arra specializált cégeket bíznak meg azok lebonyolításával. A telefonszámokat, amelyekre a versenyzők, vagyis a kampány résztvevői az üzeneteket küldhetik, már jóval előtte lefoglalják, hiszen általában valamire utaló vagy könnyen megjegyezhető számokat választanak. Ezeket a kampány stílusa szerint felosztják, miközben egy számot többnyire több cég is használ. Az üzemeltető ilyenkor az üzenetben megadott kód vagy kulcsszó szerint tájékozódik. A kulcsszót a mobilszolgáltatónak is jóvá kell hagynia, hiszen az is lehet foglalt. Az üzenetben ezután következhet például verseny esetén a helyes megoldás, esetleg név és elérhetőségi adatok. A kampány regisztrációja, a feltételek jóváhagyása és a rendszer beállítása néhány hétig is eltarthat, ezzel a megrendelőnek is számolnia kell.

Bizonyos dátumhoz kötött kampány esetén több hónappal előtte el kell kezdeni az előkészületeket. Számolni kell azzal is, hogy a nyereség is csak néhány hónappal később érkezik majd meg. A mobilszolgáltatónak először is be kell gyűjtenie az üzenetek árát, majd mindezt összegezve az üzemeltető felé továbbítani. Ha az üzemeltető az összes szolgáltatótól begyűjti a nyereséget és a kampány adatait, azokat a saját nyeresége levonásával továbbíthatja a megrendelő felé.

Maga az SMS-kampány, nyereményjáték, illetve az információ adásvételének konkrét realizációja a következőképpen alakul: a felhasználó, vagyis a célcsoport által elküldött üzenet a mobilszolgáltatón keresztül az üzemeltetőhöz vándorol, ahol is az összes szolgáltatón keresztül beérkezett válasz találkozik. Az üzemeltető az üzeneteket feldolgozza, választ generál, és azt az adott szolgáltatón keresztül visszajuttatja a felhasználóhoz. Az egész folyamat mindössze néhány másodpercig tart. Az SMS ára ezt követően a résztvevők között oszlik el. A mobilszolgáltató kapja rendszerint az összeg 50 %-át, amíg az ő részébe foglalt a nyereségen kívül a feldolgozás és a számlázás díja is.

A százalékarány a Premium Rate SMS-üzenet árától függően változhat. Minél magasabb az összeg, annál nagyobb arányban részesülnek a szolgáltatón kívüli felek. Az üzemeltető rendszerint az ár 20 % -át kapja, miközben a megbízó felé a saját díjszabása szerint is számláz. A díj többi része a kampány alkotóit illeti. Az olcsóbb üzenetek áraiból a kampány kiötlőinek nem származik nyeresége. Az ő hasznuk a kampány létrejötte és annak eredményei.

A mennyiség átka – „SMS-vakság”
Mivel a Premium Rate SMS esetében az első lépés mindig a felhasználó részéről érkezik, ebben a formában SPAM-üzenetek nem terjeszthetőek. Bizonyos összegű Premium Rate SMS elküldése után a mobilszolgáltatót legálabb egy válaszüzenet kiküldése kötelezi, de a kiküldhető válaszüzenetek száma is meghatározott. Amennyiben a felhasználó saját kérésére aktivált bizonyos szolgáltatásokat – hírek, viccek, időjárás-jelentés küldését –, jogában áll azokat bármikor deaktiválni. Mégis előfordulhat, hogy egy időben túl sok hasonló tartalmú üzenet jut el hozzá, és egy idő után ignorálja vagy el sem olvassa azokat. Az a felhasználó pedig, aki a Premium Rate SMS-üzeneteket azonnal, olvasatlanul törli, jóval nehezebben szólítható meg.

(forrás:digiport.hu)



Európa és az Egyesült Államok után a japán piacra viszi el a mérést a kutatócég.

Japánban is bevezeti MobiLens mérését a comScore. Az ázsiai piac ezzel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország mellé csatlakozik be.

A szolgáltatás keretében a comScore a japán mobilfelhasználók demográfiáját, fogyasztói magatartását és eszközellátottságát vizsgálja. A piacra lépés logikus volt, hiszen az ázsiai országé az egyik legfejlettebb mobilpiac.

Júniusban majd 60 millió japán böngészett mobilján, ami a teljes mobil közönség 59,3 százaléka. Mobil alkalmazást pedig 42,6 millióan használtak (42,3%). E-mailt a mobilfelhasználók 54 százaléka olvasott telefonján, az időjárást pedig 34,1% nézte meg így. A mobil keresés a felhasználók harmadát mozgatta meg, híreket és sportinformációkat kb. 20% böngészett mobilján. A japán turista sztereotípiáját magunk elé idézve az sem meglepetés, hogy 63% használta júniusban mobiltelefonját fényképezésre. Az SMS küldés 40,1 százalékot mozgatott meg, a tévé vagy videótartalom nézése pedig 22 százalékos arányt ért el.



Az sms-marketing és -hírszolgáltatás jövője

Ki gondolta volna, hogy amikor már bárhonnan tudunk telefonálni, a hagyományos távirathoz hasonlóan betűket fogunk pötyögni egy kis masina billentyűin?

Az sms a mobiltelefonok legnagyobb sikerágazata, és a jövője még jelenénél is ragyogóbb – derül ki a Frost&Sullivan marketing-tanácsadó cég felméréséből. 2002-ben Angliában a szolgáltatók bevételük mintegy tíz százalékát nyerték a szöveges üzenetek továbbküldéséből. Ez lehet, hogy nem tűnik soknak, de jóval fölötte van az előzetes várakozásoknak. A piaci várakozások szerint az elkövetkező négy évben ismét megduplázódhat a forgalom. Ez 2006-ra évi 365 milliárd, azaz napi egymilliárd sms-t jelentene csak Nyugat-Európán belül! 53

Az sms felhasználása a marketingben várhatóan növekedni fog. Egyrészt a már kipróbált alkalmazásokat széles körben fogják használni, másrészt bővülni fog az alkalmazások köre, a felhasználás területe. Az integrált marketing a különböző funkciók (ügyfélmenedzsment, promóció, termékmenedzsment, marketingkutatás) együttműködését, illetve a különböző részlegek (a marketing és a többi szervezeti egység) magas szintű koordinációját jelenti. A marketingmegoldások terén a fejlődést előmozdító fő tényező a vevők igényeinek, szükségleteinek megértése (függetlenül attól, hogy azok már konkrétan is megjelentek, vagy még csak látens formában léteznek). Az integrált marketingen keresztül pontosabbá válhat a cégpiac meghatározása, a vevői szükségletek feltárása, illetve a még meg nem fogalmazott igények kielégítése.

Az előrejelzések szerint jó néhány évig pötyögjük még az sms-eket. Akkor is csak lassan szorulnak háttérbe, mert mellettük fotókat és videókat fogunk küldözgetni – az új készülékekkel már most is használható – multimédiás üzenetküldés segítségével. A mobil-szövegesüzenet azonban ettől nem tűnik el, mint ahogy az e-mail sem tűnt el a képek és a mozgófilmek internetes továbbítása mellett. A mobiltelefon területén a technológiai fejlesztők és szabványalkotók munkája nyomán indult útjára az mms (multimedia messaging solution). E tanulmányban az m-marketing fogalma alatt általában az sms-marketinget tárgyaltuk. A képek küldésére is alkalmas mobilkommunikációs eszközök elterjedése nyomán ennek megfelelően várható az mms-marketing, a képek küldését felhasználó mobilmarketing térhódítása.

Az egyik legdinamikusabban fejlődő m-szolgáltatás az sms-ekben adott tartalomszolgáltatás lehet. Előrejelzések szerint 2006-ra minden száz sms-ből hetet a hírügynökségek és -portálok küldenek majd 54. Emellett, ahogy manapság egyre több napilapnak és egyéb újságnak van on-line elérhető weblapja, úgy várhatóan lesz megrendelhető napi hírküldő szolgáltatása is. A mobilos tartalomszolgáltatók a mobiltársaságokkal való jövedelemmegosztásban reménykedhetnek – elvégre az üzlettel mindkét fél jól jár.

A kreatív marketinget – ezen belül a mobilmarketinget – alkalmazó szervezetek megjelenhetnek olyan új megoldásokkal, amelyekkel nem pusztán kiszolgálják a piacot, hanem piacot teremtenek 55. Ez nemcsak piaci szervezetekre, hanem az állami intézményekre és a nonprofit szektor intézményeire is vonatkozik. A mobilkommunikáció, ezen belül az sms tartósan életünk részévé vált.

Következtetések: mobil-tartalomszolgáltatási lehetőségek az állami intézmények és a nonprofit szervezetek számára

A piac mai tendenciáit figyelve egyelőre semmi nem utal a szöveges üzenet eltűnésére, sőt, éppen ellenkezőleg, egyre inkább része életünk civil, politikai és személyes terének egyaránt 56. A kommunikáció stratégiai szemlélete ezért azt kívánja, hogy az üzleti szektor mellett a két másik nagy társadalmi terület, a közszféra és a nonprofit szektor szervezetei is tudatosan szőjék mobilkommunikációs hálójukat.

Ennek eszköze lehet az sms-tartalomszolgáltatás alkalmazása az állami és a non-profit szektor számos területén. Itt egyfelől az m-marketing módszereinek átvételére, a másik két szektor sajátosságaihoz való átdolgozására gondolhatunk. Az ügyfélkör-építés, a lojalitásmegerősítés, a márkaépítés a másik két szektor számára is lefordítható, értelmes és hasznos közösségépítési módszerek. Ugyanígy, az sms-ben nyújtott rendszeres vagy alkalmi hír- és információszolgáltatás is számos módon hasznosulhat az állami és a nonprofit szektorban.

Nézzünk néhány példát a felhasználás területeire.

Az önkormányzatok sms-ben küldhetnek értesítést a helyi rendeletekről, az önkormányzati testületi ülések időpontjáról és napirendjéről, a testület döntéseiről, a képviselők fogadóóráiról, a polgármester munkájáról, a hivatal nyitva tartásáról, az ünnepségekről, a helyi lap megjelenéséről, a helyi tévé(k) és rádió(k) műsorairól stb. Emellett a testületek sms-ekben a helyi közvéleményt is szondázhatják döntés-előkészítési helyzetekben, és nyilvános sms-számot működtethetnek a közérdekű bejelentések számára. Kérésre helyi iparosok, vállalkozások adatait is kiküldhetik a szolgáltatást keresők számára. A balesetekről, a forgalmi dugókról, a tömegközlekedési fennakadásokról való tájékoztatás újabb alkalmazási lehetőséget jelent 57.

Az állami szervezetek, intézmények közül itt a kulturális intézményeket emeljük ki. Ahogyan ma egyes profitorientált zenés szórakozóhelyek elindították sms-marketing-szolgáltatásaikat, a kulturális intézmények közönségének rendszeres informálása ugyanúgy hasznos lehet a látogatók számának növelésére és lojalitásának, érdeklődésének megtartására. A (művész)mozik és a színházak műsoraikról, bemutatóikról, a múzeumok megnyitóikról, kiállításaikról, a művelődési házak tanfolyamaikról és egyéb programjaikról küldhetnek rendszeresen szöveges üzenetet. A törzsközönségnek mindehhez akciókat, kedvezményeket is ajánlhatunk, illetve az sms-szolgáltatást törzslátogatói (vagy például a filmklubhoz tartozó) privilégiumként ajánlhatjuk.

Ugyanígy, a nonprofit szervezetek (egyesületek, alapítványok) közösségépítése részben követheti a fogyasztói lojalitás megerősítésének üzleti technikáit, a közösségépítés marketingmódszereit. Az sms olcsó és hatékony eszközt adhat a fontos eseményekről szóló hírek, a szervezet profiljába vágó üzenetek továbbításához. Végül a társadalmi mozgalmak – a vírusmarketing logikájának alkalmazásával – az sms-t a rendezvényekre való meghívásra, „riadólánc” megszervezésére, tüntetésekre való mozgósításhoz használhatják a tagság és a szimpatizánsok körében.
(forrás: www.mediakutato.hu)