Kategória: SMS küldés ERP rendszerekből


Az egyik legkedveltebb kétfaktoros authentikációs (2FA) módszer a belépéshez szükséges egyszerhasználatos kód (OTP, one time password) elküldése a felhasználó mobil eszközére SMS-ben.

Ennek a megközelítésnek utolérhetetlen előnye, hogy a felhasználónak nincs szüksége külön authentikációs alkalmazásra (pl. Google Authenticator, Microsoft Authenticator, Bitwarden Authenticator, Lastpass Authenticator, stb.). Egy ilyen alkalmazás telepítése, beállítása és az alkalmazásban tárolt hozzáférésekről biztonsági mentés készítése mind szükséges ahhoz, hogy a felhasználó hozzáférése biztonságban legyen, ami sokak számára nehézkessé teszi a folyamatot.

A kódot SMS-ben történő kiküldésével megkönnyíthetjük a felhasználóink dolgát, főként ha már eleve ismert a felhasználó telefonszáma.

Nézzük, milyen lépésekből áll egy kétlépcsős azonosítási folyamat SMS alapokon:

1. lépés – Bejelentkezési adatok megadása

A felhasználó a szolgáltatás bejelentkezési oldalán megadja az email címét vagy felhasználónevét, majd a jelszavát.
A Belépés gombra kattintva a rendszer ellenőrzi a hitelesítési adatokat, és elküldi az egyszerhasználatos kódot
SMS-ben a felhasználó profiljában megadott telefonszámra.

2. lépés – SMS lépcső az egyszerhasználatos kód (OTP, one time password) kérése

A jelszó helyes megadása után megjelenik a kétfaktoros hitelesítési képernyő a következő elemekkel:

  • „A fiókban megadott 3630*******123 végű telefonszámra elküldtük a belépéshez szükséges kódot.” szöveg

  • Egy bemeneti szövegmező, ahová a felhasználó beírhatja az SMS-ben kapott kódot.

  • Egy „SMS újraküldése” gomb, amely kezdetben nem kattinthatóan kiszürkítve jelenik meg.

  • A gombon pedig elindul egy 60 másodperces visszaszámláló.

3. lépés – Ha a felhasználó nem kapja meg az SMS-t

Ha a felhasználó nem kapja meg az SMS-kódot, két lehetősége van:

  • Megvárja, amíg a visszaszámláló eléri a nullát, ekkor az „Újraküldés” gomb aktívvá válik.
  • Rákattintva a rendszer új SMS-kódot küld a telefonszámra.
  • A gombnyomáskor már érdemes további tájékoztatást is megjeleníteni:
    • egyrészt arról, hogy a felhasználó készüléke esetleg kéretlen üzenetek mappában tárolhatta el a beérkező üzenetet (ez Android készülékek esetén jellemző).
    • valamint arról is, hogy mi az ügyfélszolgálat elérhetősége, ahol a felhasználó segítséget kérhet.
    • Pro tipp: a második SMS feladási hívásnál használhatunk eltérő API kulcsot is, hogy még kisebbre csökkentsük a hibalehetőségeket. Rendszerünkben lehetőség van alfiókok használatára: ha pedig egy alfiókban egy alternatív SMS szolgáltatást állítunk be, azzal elérhetjük, hogy a második üzenet kézbesítése ne a címzett saját szolgáltatójánál, hanem egy másik mobilszolgáltatónál kezdődjön. Így ha esetleg az elsődleges szolgáltatónál fennakadás vagy késés tapasztalható, azt már a második üzenetküldéssel is ki tudjuk szűrni.
  • Ha ismét nem érkezik SMS, a folyamat többször is megismételhető.

4. lépés – Belépés vagy alternatív hitelesítés

Ha a felhasználó végül megkapja a kódot és beírja, a rendszer bejelentkezteti.
Ha továbbra sem érkezik kód, általában megjelenik egy alternatíva:

  • „Más ellenőrzési mód kérése” (pl. email kód, backup kód, ügyfélszolgálat).

A fenti folyamatot persze sokféleképpen variálhatjuk, ezt a pontos körülmények (pl. a felhasználói kör) alapján érdemes meghatározni.

Regisztráció, a telefonszám ellenőrzése

A tévesztések elkerülése érdekében érdemes már a felhasználó regisztrációja vagy profilmódosítása közben a telefonszám rögzítésekor egy ellenőrző kóddal validálni, hogy a felhasználó biztosan jó telefonszámot adott-e meg. Így elkerülhető az egyébként gyakran előforduló elgépelésből vagy számok felcseréléséből adódó hiba, amivel a felhasználó könnyen kizárhatná magát a fiókjából (a téves telefonszám valódi tulajdonosa pedig kéretlen üzenetekkel találkozna).

Miért ne érne célba az SMS?

Ahogyan minden műszaki vagy informatikai megoldásnál, az SMS küldése során is felmerülhetnek akadályok.

Szerencsére mindezek nagyon ritkán okoznak problémát a gyakorlatban, de jó, ha ismerjük a lehetséges okokat:

  • fejlesztői szempontból az egyik legalapvetőbb probléma, ha valamilyen okból nem elérhető az SMS feladásához használt API:
    • Az egyik alapvető hibaforrás lehet, ha az SMS feladást kezdeményező szoftver/szerver és a mi SMS szolgáltatásunk közötti internetes hálózati útvonalon valamilyen hiba jelentkezik. Mivel az internetszolgáltatók aktívan figyelik az internetforgalmat, ezek általában viszonylag gyorsan (legkésőbb pár órán belül) megszűnő problémák.
    • A kiváltó ok lehet szolgáltatásunkban zajló karbantartás is. Ezek kis forgalmú időszakokban jellemzőek, így ebből adódó problémával ritkán lehet találkozni.
    • Minden fejlesztés egyik legfontosabb lépése a hibakezelés beépítése: a mi javaslatunk az, hogy a BIP!Kampány SMS API integrációja során építsünk be olyan módszert, amelynek segítségével kis idő elteltével próbáljuk újra feladni azokat az üzeneteket, amelyeket elsőre nem sikerült feladni (pl. 60 mp-enként újrapróbálva).
  • a következő lépcső maga a kézbesítés:
    • néhány havonta tapasztalható a különböző mobilszolgáltatóknál, hogy akár fél-egy napra is akadozhatnak szolgáltatásaik (akár regionálisan, akár országosan), vagy valamilyen torlódás alakul ki az üzenetforgalomban.
    • manapság ritkán fordul elő, de a felhasználó gyenge lefedettségű területen is tartózkodhat. Ennek gyakorisága szolgáltatótól is függhet, de manapság már elég ritkán tapasztalt probléma, hiszen egy SMS rövidke adatcsomagja akár gyenge térerő mellett is célbaér, még ha a szélessávú mobilinternet (3G, 4G, 5G) nem is elérhető.
  • függően a mobileszköz típusától különböző problémák merülhetnek fel az üzenetfogadás illetve üzenetkezelés során:
    • a legegyértelműbb eset, ha a készülék tulajdonosa letiltotta azt a telefonszámot, amelyről az üzenet érkezik. Ekkor az üzenetkezelő programban általában látszik a bejövő üzenet, azonban nem kap róla értesítést a mobil záróképernyőjén a címzett.
    • Android készülékeken jellemző, hogy a készülékgyártók lecserélik a Google eredeti üzenetkezelő programját, és sajátra cserélik. Ezek az üzenetkezelő programok nagyon változatosan működő üzenetszűrőket tartalmazhatnak, amik egyrészt valós problémát szeretnének megoldani, azonban a mindennapos, teljesen legális üzenetforgalomban problémákat okoznak azzal, hogy az ártatlan illetve ártalmatlan bejövő üzeneteket is “Kéretlen üzenetek” mappában helyezik el, és erről sokszor nem is tájékoztatják a készülék tulajdonosát. Az Android-os üzenetkezelő programok változatainak sokasága miatt ráadásként mind a szűrés minősége, mind a beállítások módosítása rengeteg formában előfordul.
    • iPhone-ok esetében egyszerűbb a helyzet, mivel a gyári (Apple fejlesztésű) üzenetkezelő program nem végez üzenetszűrést. Ezeken a készülékeken ritkán tapasztalunk problémát az üzenetek fogadásával.
    • a kis számban ugyan, de még mindig használatban lévő olcsó nyomógombos készülékek (ún. feature phone) klasszikus problémája leginkább az üzenettároló kis mérete: ha új üzenet érkezik, azt addig nem tudja fogadni a készülék, amíg a betelt tárolóból nem törlünk legalább egy régebbi üzenetet.


A jelenleginél nagyobb biztonságú ügyfél-azonosítás bevezetését tervezik.

A harmadik negyedévben már lesznek eredményei, a jövő év elejére pedig a tervek szerint le is zárulhat a teljes körű ügyfél-azonosítási projekt a közigazgatásban – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke.

Az ügyfél-azonosítás jelenleg közigazgatási szervezetenként és folyamatonként másként történik, az ügyfélkapun keresztül elérhető szolgáltatások köre pedig egyelőre szűk, ráadásul az itt alkalmazott azonosítás biztonsága sem magas szintű – magyarázta Vetési Iván.

A cél az, hogy a jelenleginél biztonságosabb azonosítási formákat vezessenek be, és megteremtsék annak lehetőségét, hogy minél több ügyet lehessen elektronikusan és telefonon elintézni. Vetési Iván az új módszerek között említette az internetes bankolásból ismert SMS-azonosító alkalmazását.

(forrás: http://hirlevel.egov.hu/)



A Magyar Államkincstár bővíti az állampapír-forgalmazás területén ügyfeleinek nyújtott szolgáltatásai körét. Február 1-jétől a MÁK – a szolgáltatás aktiválását követően – SMS üzenet küldésével értesíti ügyfeleit a kamatfizetésről, az értékpapír lejáratról, valamint az egyes, ügyfél által kezdeményezett tranzakciók végrehajtásáról (befektetés, jóváírás). A szolgáltatás díjmentes.

Az SMS küldés beállítását személyesen az Állampénztári Irodákban kezdeményezhetik a kincstári értékpapírszámla-tulajdonosok. Azon ügyfelek pedig, akik már rendelkeznek TeleKincstár, illetve WebKincstár szerződéssel a Magyar Államkincstár telefonos ügyfélszolgálatán keresztül is kérhetik az új szolgáltatás beállítását – közölte a MÁK.

(forrás: http://www.napi.hu/)



Ügyfeleink visszajelzései alapján folyamatosan fejlesztjük szolgáltatásunkat, így az elmúlt hetekben két újabb fejlesztéssel bővült a BIP SMS küldő rendszere.

A címjegyzék átalakítását már régóta tervezgettük: a megújult felületet még kényelmesebb használni az oldalváltás nélküli lapozással, az új, okos keresővel és a leegyszerűsített, áttekinthetőbb megjelenéssel.

Az SMS küldés is fontos bővülésen ment keresztül: az eddig használt üzenetküldési mód (ún. GSM mód) mellett már választható az Unicode típusú üzenetküldés is. Az Unicode küldés során nemcsak a teljes magyar ABC összes ékezetes karakterét használhatjuk üzeneteinkben, de jóval többet is: így a kínai, arab vagy bármilyen más írásrendszer jeleit is helyesen célba tudjuk juttatni! Használata már nem is lehetne egyszerűbb: mindössze a küldés módját kell kiválasztanunk az üzenet beírására szolgáló oldalon. Fontos tudni, hogy az Unicode üzenetküldés technológiája miatt az elküldhető üzenethossz 160-ról 70-re változik. Ha ennél hosszabb a mondanivalónk, összefűzött SMS-ek segítségével akár háromszoros hosszúságú üzeneteket is küldhetünk bármelyik küldési módban: a BIP rendszere az összefűzést automatikusan bekapcsolja, ha az üzenet hosszúsága alapján szükséges.

Az Unicode küldési mód SMS átjárónkon (SMS API) keresztül is elérhető: ehhez a type=unicode paraméter használatára van szükség (az SMS átjáró alapértelmezése természetesen a GSM küldés, ehhez nincs szükség semmilyen beállítás vagy paraméter használatára). Az SMS átjáró dokumentációja ennek megfelelően frissült.



SMS átjárónkat még biztonságosabbá tettük – az eddig is meglévő IP cím alapú ellenőrzést jól kiegészíti az új SSL (Secure Sockets Layer) kapcsolat. Az SSL technológia az SMS API hívások során garantálja azt, hogy az SMS-t kísérő információk (üzenet szövege, címzett telefonszáma, hozzáférés adatai, stb.) is titkosítva jussanak el az átjáróhoz kapcsolódó szoftvertől vagy weboldaltól a BIP rendszeréig – így a folyamat védetté válik a lehallgatás (“man-in-the-middle” támadás) ellen is.

Az SMS átjáró biztonságosabb használatához  nincs szükség másra, csak a meghíváskor alkalmazott URL-ben kell lecserélnünk a http előtagot https-re.

Ha még nem próbálta SMS átjárónkat, tegyen egy próbát! Az API minden felhasználónk számára elérhető, használata belépést követően a Beállítások pontban kapcsolható be. Az API használata IP címhez kötött, amelyet ugyanezen az oldalon adhatunk meg (IP címekből tetszőleges mennyiségű adható meg, akár tartományok formájában is). Ha kérünk kézbesítési jelentéseket (DLR) üzeneteinkről, a DLR-ek fogadására szolgáló címet szintén itt kell megadnunk – de azt is rögtön letesztelhetjük, hogy a BIP rendszere el tudja-e érni a megadott címet (ha nem, részletes információkat biztosít a probléma elhárításához).

Ismerje meg a részleteket az SMS API dokumentációjából az SMS átjáróról szóló oldalunkon!



Figyelmeztető SMS-eket küld polgárainak szükség esetén a turócszentmártoni önkormányzat. A városi kezdeményezésbe 844-en kapcsolódtak be eddig, a tömeges üzenetküldésre kilenc alkalommal volt szükség.
Öt alkalommal az időjárás miatt riasztották a címzetteket, háromszor a közlekedési helyzet indokolta az SMS-ek elküldését, egyszer pedig a városi hivatal nyitvatartási idejének változásáról informálták az érintetteket.  A város polgármestere, Andrej Hrnčiar  szerint a hóhelyzet és az árvizek idején nélkülözhetetlennek bizonyult a kommunikáció új módja, a körüzenetekre feliratkozott állampolgárok pedig elégedettek a szolgáltatással.

(SITA, bumm)



A piac mai tendenciáit figyelve egyelőre semmi nem utal a szöveges üzenet eltűnésére, sőt, éppen ellenkezőleg, egyre inkább része életünk civil, politikai és személyes terének egyaránt. A kommunikáció stratégiai szemlélete ezért azt kívánja, hogy az üzleti szektor mellett a két másik nagy társadalmi terület, a közszféra és a nonprofit szektor szervezetei is tudatosan szőjék mobilkommunikációs hálójukat.

Ennek eszköze lehet az sms-tartalomszolgáltatás alkalmazása az állami és a non-profit szektor számos területén. Itt egyfelől az m-marketing módszereinek átvételére, a másik két szektor sajátosságaihoz való átdolgozására gondolhatunk. Az ügyfélkör-építés, a lojalitásmegerősítés, a márkaépítés a másik két szektor számára is lefordítható, értelmes és hasznos közösségépítési módszerek. Ugyanígy, az sms-ben nyújtott rendszeres vagy alkalmi hír- és információszolgáltatás is számos módon hasznosulhat az állami és a nonprofit szektorban.

Nézzünk néhány példát a felhasználás területeire.

Az önkormányzatok sms-ben küldhetnek értesítést a helyi rendeletekről, az önkormányzati testületi ülések időpontjáról és napirendjéről, a testület döntéseiről, a képviselők fogadóóráiról, a polgármester munkájáról, a hivatal nyitva tartásáról, az ünnepségekről, a helyi lap megjelenéséről, a helyi tévé(k) és rádió(k) műsorairól stb. Emellett a testületek sms-ekben a helyi közvéleményt is szondázhatják döntés-előkészítési helyzetekben, és nyilvános sms-számot működtethetnek a közérdekű bejelentések számára. Kérésre helyi iparosok, vállalkozások adatait is kiküldhetik a szolgáltatást keresők számára. A balesetekről, a forgalmi dugókról, a tömegközlekedési fennakadásokról való tájékoztatás újabb alkalmazási lehetőséget jelent.

Az állami szervezetek, intézmények közül itt a kulturális intézményeket emeljük ki. Ahogyan ma egyes profitorientált zenés szórakozóhelyek elindították sms-marketing-szolgáltatásaikat, a kulturális intézmények közönségének rendszeres informálása ugyanúgy hasznos lehet a látogatók számának növelésére és lojalitásának, érdeklődésének megtartására. A (művész)mozik és a színházak műsoraikról, bemutatóikról, a múzeumok megnyitóikról, kiállításaikról, a művelődési házak tanfolyamaikról és egyéb programjaikról küldhetnek rendszeresen szöveges üzenetet. A törzsközönségnek mindehhez akciókat, kedvezményeket is ajánlhatunk, illetve az sms-szolgáltatást törzslátogatói (vagy például a filmklubhoz tartozó) privilégiumként ajánlhatjuk.

Ugyanígy, a nonprofit szervezetek (egyesületek, alapítványok) közösségépítése részben követheti a fogyasztói lojalitás megerősítésének üzleti technikáit, a közösségépítés marketingmódszereit. Az sms olcsó és hatékony eszközt adhat a fontos eseményekről szóló hírek, a szervezet profiljába vágó üzenetek továbbításához. Végül a társadalmi mozgalmak – a vírusmarketing logikájának alkalmazásával – az sms-t a rendezvényekre való meghívásra, „riadólánc” megszervezésére, tüntetésekre való mozgósításhoz használhatják a tagság és a szimpatizánsok körében.

(forrás: Sükösd MiklósErdős Ildikó: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei)



Európa és az Egyesült Államok után a japán piacra viszi el a mérést a kutatócég.

Japánban is bevezeti MobiLens mérését a comScore. Az ázsiai piac ezzel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország mellé csatlakozik be.

A szolgáltatás keretében a comScore a japán mobilfelhasználók demográfiáját, fogyasztói magatartását és eszközellátottságát vizsgálja. A piacra lépés logikus volt, hiszen az ázsiai országé az egyik legfejlettebb mobilpiac.

Júniusban majd 60 millió japán böngészett mobilján, ami a teljes mobil közönség 59,3 százaléka. Mobil alkalmazást pedig 42,6 millióan használtak (42,3%). E-mailt a mobilfelhasználók 54 százaléka olvasott telefonján, az időjárást pedig 34,1% nézte meg így. A mobil keresés a felhasználók harmadát mozgatta meg, híreket és sportinformációkat kb. 20% böngészett mobilján. A japán turista sztereotípiáját magunk elé idézve az sem meglepetés, hogy 63% használta júniusban mobiltelefonját fényképezésre. Az SMS küldés 40,1 százalékot mozgatott meg, a tévé vagy videótartalom nézése pedig 22 százalékos arányt ért el.



SMS-ben értesítenék a katasztrófahelyzetekről a nyilvános szabadtéri rendezvények résztvevőit – erről az elképzelésről kezdeményezett egyeztetést a mobilszolgáltatókkal Bakondi György, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője.

A tanácskozás után a tábornok elmondta: a közelmúltban egy mezőhegyesi eseményen több ember és állat megsérült, emellett súlyos anyagi kár is keletkezett, mert a közelgő jégesőről nem tudták időben értesíteni a lovasnap vendégeit. Ha a riasztást a helyszínen tartózkodók mobiltelefonjára elküldhették volna, szerinte mindenki időben fedett helyre mehetett volna.

A rendkívüli időjárásról a meteorológiai intézet jelenleg az OKF főügyeletét értesíti, ahonnan a katasztrófavédelem megyei ügyeletét riasztják, majd a jelzést a rendőrségnek és a mentőknek, valamint a helyi védelmi bizottsághoz továbbítják. Ott azonban munkaidőn kívül nincs ügyelet, ezért a katasztrófavédelem gyakran csak késve értesülhet a beavatkozást igénylő helyzetekről. Bakondi ezért a mobilszolgáltatók segítségét kéri. Miután a maroktelefonok pillanatnyi helyét a rendszer képes azonosítani, a főigazgató szerint nincs akadálya annak, hogy egy adott körzetben tartózkodókat automatikus SMS-ben értesítsenek az időjárási veszélyekről.

Bakondi hangsúlyozta: valamennyi szolgáltató kész az együttműködésre, a jogi, technikai és pénzügyi kérdések tisztázása érdekében azonban szakértői szinten további egyeztetést látnak szükségesnek. Így arra a kérdésünkre, hogy az esetleges többletköltséget ki viselné, a főigazgató óvatosan csak annyit mondott: állami forrásokra aligha lehet számítani.

A mobilszolgáltatók nyitottak a főigazgató kezdeményezésére, s megvizsgálják, mi valósítható meg mindabból, amit felvázoltak nekik – tudtuk meg a cégektől. A tömeges – akár több százezer – SMS gyors kiküldése a mai műszaki feltételek mellett valóban megoldható, ám a szolgáltatók hangsúlyozták: a konkrét igények alapján kell megvizsgálni a technikai lehetőséget, s azt is, annak milyen pénzügyi vonzata van, hiszen egy ilyen rendszer komoly fejlesztői munkát igényel. Ennek érdekében mindhárom mobilcég delegál képviselőt abba a munkacsoportba, amely a konkrét technikai megvalósításon dolgozik majd, s ezzel párhuzamosan a házon belül is felmérik a lehetőségeket. A szolgáltatók azonban egyelőre csak az általánosságok szintjén nyilatkoztak, a részletekről ugyanis a terv ilyen kezdeti fázisában szerintük korai beszélni.



Új típusú mobilbanking SMS értesítéseknek köszönhetően, 2015-re a pénzintézetek üzeneteinek mennyisége várhatóan megháromszorozódik és éves szinten eléri majd a 90 milliárd darabot– ez mobilbankos ügyfelenként kétnaponta egy üzenetet jelent.

Erről számol be a Juniper Research egy friss tanulmánya, amely a mobilbanking szolgáltatókkal és a bankokkal készített interjúk alapján azt a következtetést vonta le, hogy van még feltáratlan lehetőség a banki üzenetek terén, az egyenlegértesítőkön túl is. A bankok igyekeznek kiaknázni ezeket a lehetőségeket annak érdekében, hogy meggyorsítsák az ügyfél-kommunikációt az olyan szolgáltatások igénylésekor, mint például a hitelek vagy jelzálogok.
A mobilbankingról készült jelentés szerzője, Howard Wilcox elmondta: „Kutatásunkból kiderült, hogy az üzenetküldés abszolút nyerő megoldás a bankok számára. Jelentősen javíthatják ügyfélszolgálatuk pozícióját, ugyanakkor megspórolhatják a call centereken keresztül érkező megkeresések feldolgozásának költségeit. „
Ugyanakkor, a jelentés arról is beszámolt, hogy sok bank még most sem használja ki teljesen az SMS adta lehetőségeket. Az értesítő-jellegű üzenetek fejlesztése mögött húzódó stratégia lényege, hogy az ügyfeleket az önkiszolgálásra biztassa, úgy, hogy az információkat a mindenki számára ismert SMS-ek biztosítják.
A tanulmányból kiderül az is, hogy a bankok több mint 80%-a kínál valamilyen szintű mobilbanking szolgáltatást. 2015-re várhatóan Nyugat-Európában lesz a legmagasabb a szolgáltatás penetrációja, de a tranzakció-jellegű mobilbanking-használat is az SMS-éhez hasonló növekedést produkál majd, a becslések szerint.
A tanulmányt a Juniper saját kutatása alapján készítették, melynek során 77 bankot vizsgáltak meg számos régióból, meghatározva az SMS, a mobilböngészők, az okostelefon alkalmazások és egyéb, pl. Java alkalmazások népszerűségét is.
(Forrás: DMI)