Cimke Archívum: sms


Az egyik legkedveltebb kétfaktoros authentikációs (2FA) módszer a belépéshez szükséges egyszerhasználatos kód (OTP, one time password) elküldése a felhasználó mobil eszközére SMS-ben.

Ennek a megközelítésnek utolérhetetlen előnye, hogy a felhasználónak nincs szüksége külön authentikációs alkalmazásra (pl. Google Authenticator, Microsoft Authenticator, Bitwarden Authenticator, Lastpass Authenticator, stb.). Egy ilyen alkalmazás telepítése, beállítása és az alkalmazásban tárolt hozzáférésekről biztonsági mentés készítése mind szükséges ahhoz, hogy a felhasználó hozzáférése biztonságban legyen, ami sokak számára nehézkessé teszi a folyamatot.

A kódot SMS-ben történő kiküldésével megkönnyíthetjük a felhasználóink dolgát, főként ha már eleve ismert a felhasználó telefonszáma.

Nézzük, milyen lépésekből áll egy kétlépcsős azonosítási folyamat SMS alapokon:

1. lépés – Bejelentkezési adatok megadása

A felhasználó a szolgáltatás bejelentkezési oldalán megadja az email címét vagy felhasználónevét, majd a jelszavát.
A Belépés gombra kattintva a rendszer ellenőrzi a hitelesítési adatokat, és elküldi az egyszerhasználatos kódot
SMS-ben a felhasználó profiljában megadott telefonszámra.

2. lépés – SMS lépcső az egyszerhasználatos kód (OTP, one time password) kérése

A jelszó helyes megadása után megjelenik a kétfaktoros hitelesítési képernyő a következő elemekkel:

  • „A fiókban megadott 3630*******123 végű telefonszámra elküldtük a belépéshez szükséges kódot.” szöveg

  • Egy bemeneti szövegmező, ahová a felhasználó beírhatja az SMS-ben kapott kódot.

  • Egy „SMS újraküldése” gomb, amely kezdetben nem kattinthatóan kiszürkítve jelenik meg.

  • A gombon pedig elindul egy 60 másodperces visszaszámláló.

3. lépés – Ha a felhasználó nem kapja meg az SMS-t

Ha a felhasználó nem kapja meg az SMS-kódot, két lehetősége van:

  • Megvárja, amíg a visszaszámláló eléri a nullát, ekkor az „Újraküldés” gomb aktívvá válik.
  • Rákattintva a rendszer új SMS-kódot küld a telefonszámra.
  • A gombnyomáskor már érdemes további tájékoztatást is megjeleníteni:
    • egyrészt arról, hogy a felhasználó készüléke esetleg kéretlen üzenetek mappában tárolhatta el a beérkező üzenetet (ez Android készülékek esetén jellemző).
    • valamint arról is, hogy mi az ügyfélszolgálat elérhetősége, ahol a felhasználó segítséget kérhet.
    • Pro tipp: a második SMS feladási hívásnál használhatunk eltérő API kulcsot is, hogy még kisebbre csökkentsük a hibalehetőségeket. Rendszerünkben lehetőség van alfiókok használatára: ha pedig egy alfiókban egy alternatív SMS szolgáltatást állítunk be, azzal elérhetjük, hogy a második üzenet kézbesítése ne a címzett saját szolgáltatójánál, hanem egy másik mobilszolgáltatónál kezdődjön. Így ha esetleg az elsődleges szolgáltatónál fennakadás vagy késés tapasztalható, azt már a második üzenetküldéssel is ki tudjuk szűrni.
  • Ha ismét nem érkezik SMS, a folyamat többször is megismételhető.

4. lépés – Belépés vagy alternatív hitelesítés

Ha a felhasználó végül megkapja a kódot és beírja, a rendszer bejelentkezteti.
Ha továbbra sem érkezik kód, általában megjelenik egy alternatíva:

  • „Más ellenőrzési mód kérése” (pl. email kód, backup kód, ügyfélszolgálat).

A fenti folyamatot persze sokféleképpen variálhatjuk, ezt a pontos körülmények (pl. a felhasználói kör) alapján érdemes meghatározni.

Regisztráció, a telefonszám ellenőrzése

A tévesztések elkerülése érdekében érdemes már a felhasználó regisztrációja vagy profilmódosítása közben a telefonszám rögzítésekor egy ellenőrző kóddal validálni, hogy a felhasználó biztosan jó telefonszámot adott-e meg. Így elkerülhető az egyébként gyakran előforduló elgépelésből vagy számok felcseréléséből adódó hiba, amivel a felhasználó könnyen kizárhatná magát a fiókjából (a téves telefonszám valódi tulajdonosa pedig kéretlen üzenetekkel találkozna).

Miért ne érne célba az SMS?

Ahogyan minden műszaki vagy informatikai megoldásnál, az SMS küldése során is felmerülhetnek akadályok.

Szerencsére mindezek nagyon ritkán okoznak problémát a gyakorlatban, de jó, ha ismerjük a lehetséges okokat:

  • fejlesztői szempontból az egyik legalapvetőbb probléma, ha valamilyen okból nem elérhető az SMS feladásához használt API:
    • Az egyik alapvető hibaforrás lehet, ha az SMS feladást kezdeményező szoftver/szerver és a mi SMS szolgáltatásunk közötti internetes hálózati útvonalon valamilyen hiba jelentkezik. Mivel az internetszolgáltatók aktívan figyelik az internetforgalmat, ezek általában viszonylag gyorsan (legkésőbb pár órán belül) megszűnő problémák.
    • A kiváltó ok lehet szolgáltatásunkban zajló karbantartás is. Ezek kis forgalmú időszakokban jellemzőek, így ebből adódó problémával ritkán lehet találkozni.
    • Minden fejlesztés egyik legfontosabb lépése a hibakezelés beépítése: a mi javaslatunk az, hogy a BIP!Kampány SMS API integrációja során építsünk be olyan módszert, amelynek segítségével kis idő elteltével próbáljuk újra feladni azokat az üzeneteket, amelyeket elsőre nem sikerült feladni (pl. 60 mp-enként újrapróbálva).
  • a következő lépcső maga a kézbesítés:
    • néhány havonta tapasztalható a különböző mobilszolgáltatóknál, hogy akár fél-egy napra is akadozhatnak szolgáltatásaik (akár regionálisan, akár országosan), vagy valamilyen torlódás alakul ki az üzenetforgalomban.
    • manapság ritkán fordul elő, de a felhasználó gyenge lefedettségű területen is tartózkodhat. Ennek gyakorisága szolgáltatótól is függhet, de manapság már elég ritkán tapasztalt probléma, hiszen egy SMS rövidke adatcsomagja akár gyenge térerő mellett is célbaér, még ha a szélessávú mobilinternet (3G, 4G, 5G) nem is elérhető.
  • függően a mobileszköz típusától különböző problémák merülhetnek fel az üzenetfogadás illetve üzenetkezelés során:
    • a legegyértelműbb eset, ha a készülék tulajdonosa letiltotta azt a telefonszámot, amelyről az üzenet érkezik. Ekkor az üzenetkezelő programban általában látszik a bejövő üzenet, azonban nem kap róla értesítést a mobil záróképernyőjén a címzett.
    • Android készülékeken jellemző, hogy a készülékgyártók lecserélik a Google eredeti üzenetkezelő programját, és sajátra cserélik. Ezek az üzenetkezelő programok nagyon változatosan működő üzenetszűrőket tartalmazhatnak, amik egyrészt valós problémát szeretnének megoldani, azonban a mindennapos, teljesen legális üzenetforgalomban problémákat okoznak azzal, hogy az ártatlan illetve ártalmatlan bejövő üzeneteket is “Kéretlen üzenetek” mappában helyezik el, és erről sokszor nem is tájékoztatják a készülék tulajdonosát. Az Android-os üzenetkezelő programok változatainak sokasága miatt ráadásként mind a szűrés minősége, mind a beállítások módosítása rengeteg formában előfordul.
    • iPhone-ok esetében egyszerűbb a helyzet, mivel a gyári (Apple fejlesztésű) üzenetkezelő program nem végez üzenetszűrést. Ezeken a készülékeken ritkán tapasztalunk problémát az üzenetek fogadásával.
    • a kis számban ugyan, de még mindig használatban lévő olcsó nyomógombos készülékek (ún. feature phone) klasszikus problémája leginkább az üzenettároló kis mérete: ha új üzenet érkezik, azt addig nem tudja fogadni a készülék, amíg a betelt tárolóból nem törlünk legalább egy régebbi üzenetet.


A Magyar Államkincstár bővíti az állampapír-forgalmazás területén ügyfeleinek nyújtott szolgáltatásai körét. Február 1-jétől a MÁK – a szolgáltatás aktiválását követően – SMS üzenet küldésével értesíti ügyfeleit a kamatfizetésről, az értékpapír lejáratról, valamint az egyes, ügyfél által kezdeményezett tranzakciók végrehajtásáról (befektetés, jóváírás). A szolgáltatás díjmentes.

Az SMS küldés beállítását személyesen az Állampénztári Irodákban kezdeményezhetik a kincstári értékpapírszámla-tulajdonosok. Azon ügyfelek pedig, akik már rendelkeznek TeleKincstár, illetve WebKincstár szerződéssel a Magyar Államkincstár telefonos ügyfélszolgálatán keresztül is kérhetik az új szolgáltatás beállítását – közölte a MÁK.

(forrás: http://www.napi.hu/)



Az Apple iOS operációs rendszerében található biztonsági rés lehetővé teszi, hogy félrevezessék az sms fogadóját azzal kapcsolatban, hogy milyen számról érkezett az üzenet.

Sose bízzon meg első látásra egy sms-ben, amit az iPhone-jára kapott – figyelmezteti az Apple mobiljának tulajdonosait pod2g. Az ismert hacker egy olyan biztonsági rést fedezett fel az iOS-ben, ami a kezdetektől fogva a rendszer része, és még a szoftver ősszel megjelenő, 6-os verziójában is megvan.

A hiba az ismerősök közti megtévesztéseken túl komolyabb bajok forrása is lehet, hiszen ha egy szervezet, például bankunk nevében kapunk sms-t, akkor nem túl sok okunk van (illetve eddig nem sok volt) kételkedni a feladó valódiságában, ha a telefonszám láthatóan stimmel.

A hacker mellett az Apple is figyelmezteti az iPhone-osokat. A cég szerint érdemes az iMessage szolgáltatást használni, az ugyanis jóval biztonságosabb az sms-eknél. A valóban praktikus szolgáltatásnak viszont van egy komoly hátránya: csak iOS-es és OS X operációs rendszerű eszközök közt működik.

(forrás: http://hvg.hu/)



A mobiltelefon-tulajdonosok csaknem háromnegyede (73%) óránkánt vagy még gyakrabban nyúl készülékéhez – derül ki egy felméréséből.

Ilyenkor legtöbbször azt ellenőrizzük, hogy érkezett-e email vagy sms, megnézzük, hogy mi hír az interneten, vagy épp hány óra van. A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek alig több mint tizede (11%) kapcsolja ki készülékét éjszakára, a nagy többség maximum lehalkítja, akkor is, amikor moziban vagy színházban van. Ilyenkor pedig még sűrűbben pillantunk rá készülékeinkre.

Arra is fény derült, hogy egyre inkább rábízzuk magunkat okostelefonjainkra. A válaszadók csaknem háromnegyede (71%) nyilatkozta, hogy maximum öt ismerőse telefonszámát tudja fejből. Ez azt is jelenti, hogy az ember a mobiltelefon esetleges lemerülése szinte tehetetlenné válik, még közvetlen ismerőseit is alig tudja elérni.

A legtöbben (76%) több mobiltelefon funkciót is használnak: nem csak telefonálnak, sms-eznek és fotóznak a készülékkel, hanem e-mailjeiket is ott nézik meg, és az internetet is használják naponta tucatnyiszor.

A legtöbbet használt alkalmazások és funkciók még: az autópálya-matrica, az ébresztő-óra, a feladattervező, a naptárfunkció. Az internetről pedig a facebook és a youtube a legtöbbet látogatott portálok a mobiltelefonokról, illetve kb: 20% tölt le zenéket, videókat a netről rendszeresen.

A “mobiltelefon-vírus” nem csak a felnőtt lakosságot támadja, a megkérdezettek 16%-a volt 20 évesnél fiatalabb, legtöbbjük már az általános iskola felső tagozatában kapott mobilt.

(forrás: http://www.mediainfo.hu/)



Szilveszterkor a három mobilszolgáltató hálózatán több mint 31 millió SMS-t és MMS-t küldtek egymásnak az előfizetők.

Az üzenetek forgalma kissé csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amiben szerepet játszik az is, hogy egyre többen a közösségi felületeket használják ilyen célra a mobilnet segítségével.

A Vodafone Magyarország ügyfelei az előző év utolsó és az idei első napján közel nyolcmillió SMS-t és MMS-t küldtek, valamint több mint hétmillió telefonhívást kezdeményeztek.

A T-Mobile-osok összesen több mint 12,5 millió SMS-t küldtek szilveszterkor, míg a Telenor Magyarország ügyfelei az év utolsó és első napján 10,8 millió szöveges üzenetet váltottak.

A Vodafone esetében az SMS-ek mennyisége majdnem 20 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, aminek oka az, hogy az emberek mindinkább a közösségi hálózatok, és ezáltal részben a mobilinternet segítségével juttatják el újévi jókívánságaikat szeretteikhez, barátaikhoz.

Hasonló tendenciákról számolt be a T-Mobile és a Telenor is, mivel a multimédiás tartalmakat támogató okosmobilok révén az internet az ünnepeken is meghatározó üzenetközvetítővé vált.

S bár továbbra is nagyon sokan kívántak SMS-ben kellemes ünnepeket például a Telenor előfizetői közül, jelentősen növekedett az MMS-ek valamint a mobilinternet segítségével küldött köszöntések száma a korábbi évekhez képest.

A Telenor Magyarország 2011-es kutatásaiból kiderül, hogy a jól megszokott, hagyományos funkciók mellett a felhasználók előszeretettel használják mobiljukat szórakozásra, multimédiás tartalmak megtekintésére és továbbküldésére is. Az előfizetők 91 százaléka például rendszeresen készít fényképeket készülékével.



Billentyűzetfigyelő, a telefon fizikai koordinátáinak követése, sms-olvasó: fejlesztők szerint egy „diagnosztikai szoftver” képes egy sor adatot begyűjteni, amit a készülék gazdája inkább megtartana magának. Az amerikai cég programját 150 millió okostelefonra előre telepítették – minőségbiztosítási okokból, érvelnek.

Az összes sms, a telefon tulajdonosának fizikai koordinátái és még sok egyéb információ kémlelhető ki egy egy amerikai cég szoftverével, amit előre telepítettek 150 millió okostelefonra – írja a Spiegel.

Ráadásul a CarrierIQ nem az egyetlen cég, amely hasonló szolgáltatást kínál: július közepén írtunk arról, hogy a TruePosition nevű, geolokációs technológiát kínáló vállalat szolgáltatásával bárkit követhetnek az USA-ban, Európában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában vagy a karibi térségben.

Ha tehát az amerikai CarrierIQ szoftverét 150 millió mobilra telepítették előre, a megfigyelt eszközök száma valójában ennek többszöröse lehet.

A CarrierIQ maga közölte büszkén októberben, amikor a Nielsen piackutató céggel kötött együttműködési megállapodást, hogy jelenleg 150 millió, „nap mint nap használt” mobilt lehet a megoldásával megfigyelni. A Nielsent arra kérték, hogy elemezze, milyen tapasztalatai vannak a fogyasztóknak a táblagépek és okostelefonok használata során. Ehhez a CarrierIQ, “egyedülálló forrásokat” ígért.

Hogy  Trevor Eckhart connecticuti rendszergazda is komolyan érdeklődni kezdett aziránt, mennyire különlegesek ezek az adatok.
Ő is fejleszt alkalmazásokat Android okostelefonokra, és a munkája során fedezte fel a CarrierIQ szoftverét. A program telepítve volt arra a HTC eszközre, amivel Eckhart dolgozott. A szoftvert a gyártó vagy a szolgáltató telepíthette, mielőtt értékesítették a készüléket.

A fejlesztőt határozottan nyugtalanítja, amit talált. A programot alaposan elrejtették, egy laikus arra sem jön rá soha, hogy egyáltalán ott van a gépen, a felügyeleti szoftver letiltása, eltávolítása így szóba sem kerülhet. Ami azt jelenti, hogy a CarrierIQ egy sor érzékeny információhoz fér hozzá.

A fejlesztő szerint többek között meg lehet figyelni a billentyűzetet, le lehet kérni, milyen internetes oldalakon böngésztek a telefonnal, mire kerestek a Google-on, hozzá lehet férni azonosítókhoz és jelszavakhoz, PayPal átutalások adataihoz, meg lehet nézni, milyen sms-eket küldött és fogadott a készülék, és azt is meg lehet mondani, hol van fizikailag a készülék. Nem probléma a szoftvernek lementeni a telefonkönyv adatbázisát, de a beszélgetéseket nyomon követni sem.

A CarrierIQ tagadja, hogy a szoftvert billentyűzetfigyelésre és naplózásra is lehetne használni. Azzal érvel a cég, hogy a szoftvertelepítés célja az volt, hogy az elemzések segítségével javítsák a hálózat minőségét. A Wirednek adott interjúban hosszasan sorolják az érveiket.

A Spiegel megkeresésére a legtöbb nagy gyártó – HTC, Samsung, Apple – nem válaszolt. A Nokia visszajelzett, azt állítva, nem használja a CarrierIQ szoftverét.

Egy chpwn nevű hacker szerint az iPhone-okon megtalálható a CarrierIQ-szoftver egyik verziója, de alapbeállításként deaktiválva.

A Spiegel a nagy mobilszolgáltatókat is megkérdezte; a T-Mobile és az O2 Németországban maga nem használja a Carrier IQ szoftverét, de vizsgálják, mit telepítettek a gyártók az eszközökre. A Vodafone és az E-Plus-csoport válaszában pedig az áll, hogy a vállalat sem a CarrierIQ megoldását, sem más, hasonló diagnosztikai szoftvert nem használ.

(forrás: http://hvg.hu/)



1992. december 3-án a Vodafone hálózatán küldték el az első rövid szöveges üzenetet.

1992. december 3-án küldték el az első rövid szöveges üzenetet, ismertebb nevén SMS-t az angol Vodafone GSM-hálózatán keresztül – csupán két szóból állt: Merry Christmas. Az SMS a Short Message Service szóhármas rövidítése, mely magyarul nagyjából annyit tesz: rövidüzenet-szolgáltatás. Az elképesztően elterjedt és sikeres szolgáltatás technológiája egyébként 27 éves, az üzenetek küldésére alkalmas rendszerek már 1984-ben is léteztek, papíron legalábbis.

A szabványt és annak pontos specifikációját az 1980-as években kezdték el meghatározni, többek között azt is, hogy egy üzenet milyen hosszú legyen. Az ötletgazdának tekinthető Friedhelm Hillbrand a Los Angeles Times munkatársainak pár éve elmesélte, hogy miért pont 160 karakter lett az üzenetek hossza. Hillebrand az említett időszakban a távközlési szabványokért felelős intézetnél (ETSI) dolgozott, ahol a még igen fiatal mobiltelefonálás új szabványait igyekeztek kialakítani. A szöveges üzenetek továbbításának ötlete már korábban felvetődött, s azt igyekeztek meghatározni, hogy milyen módon, mekkora adatmennyiség legyen az előírás.

Hillebrand volt a vezetője a nem hangalapú szolgáltatásokat felügyelő bizottságnak, mely az egész világ számára készített előírásokat, s ők alkották meg az SMS alapvető szabályait. Közvetítő csatornának az akkor már létező másodlagos, metaadatok átadására szolgáló adatvonalat alkalmazták, melyet nem használtak fel a hangtovábbításra, mivel itt volt még szabad kapacitás, s ehhez kellett szabniuk a lehetséges SMS-méretet.

Először 128 karakter mellett döntöttek, de már kezdetben úgy ítélték meg, hogy ez kevés lesz, ezért kibővítették még 32-vel. Sokan még ekkor is szkeptikusak voltak, hogy ez a kis terjedelem elegendő-e egyáltalán bármire is, de Hillebrand saját, nem igazán tudományos kísérletei és kutatásai alapján amellett érvelt, hogy bőven.

Két érvet hozott fel mellette. Az egyik, hogy a postai levelezőlapokra átlagosan 150 karakternyi szöveget írnak a levelezők. A másik, hogy egy kimerítőnek nem nevezhető, ám alapos vizsgálat azt mutatta, hogy a telexgépek adta lehetőségeket a felhasználók kevéssé használják ki, s jellemzően rövid, körülbelül 150 karakter hosszúságú üzenetek továbbítására használják az egyébként ilyen szempontból korlátok nélküli technológiát (akárcsak manapság az e-mailek esetében).

Hillebrand egyébként egyedül, bonni otthonában írógépen is próbálgatta, hogy lényeges mondatok, kérdések, válaszok vajon milyen hosszúak, s újra csak azt kellett látnia, hogy a 160 karakter elegendő. Persze még maradtak további kételyek, mivel akkor még nem voltak QWERTY-billentyűzetek, s Hillebrand a mai napig nem érti, hogy vajon hogyan lett az SMS a beviteli mód nehézkessége (egy gomb, sok karakter) ellenére ilyen népszerű, s csodálattal nézi a billentyűzetet villámgyorsan kezelő kamaszokat.

Piackutatók szerint az SMS-forgalom 2010-ben világszerte 114,6 milliárd dollárnyi (25 billió forint) bevételt generált. A prognózisok úgy számolnak, hogy a következő öt évben 726 milliárd dollárnyi bevétele származik majd a szöveges üzenetekből a szolgáltatóknak.

(http://itcafe.hu)



A brit udvari költő szerint a világháló közösségi honlapjai, az üzengetés, vagy a mobiltelefonos “esemesezés” tökéletesíti a gyerekek költői vénáját.

Az 55 éves Carol Ann Duffy 2009 óta tölti be az udvari költő tisztét, ő az első nő – és az első skót –, aki elnyerte a „felséges” megbízást, pedig híresen „tekintélytiszteletlen”. Nagy-Britanniában annyira elismert, hogy Shakespeare után őt tanulják leginkább a brit középiskolákban. Duffy szerint a netezés és a telefonüzenetek segítenek a tizenéveseknek gondolataik letisztázásában.

Nézete szöges ellentétben áll más oktatási szakértők véleményével, akik szerint a modern nyelvet megöli a netnemzedék. Duffy szerint viszont a rövidített-tömörített világhálós szóhasználat a nyelv érzékelésének tökéletesedése, egy módja annak, miként lehet „többet mondani kevesebbel”.

„Kevesebbet olvasunk, mint korábban, és sok fiatal sok időt tölt netezéssel a közösségi oldalakon. A vers pedig éppen az az irodalmi műfaj, amely a legjobban befogadható egyszerűen tömörsége okán. Egyre határozottabban gondolom, hogy éppen a költészet az az irodalmi forma, mely majd a legtovább él” – idézte a koszorús költőt a The Daily Telegraph című brit lap.

A skót költő és drámaíró egyébként messze nem szülői példa vagy ösztökélés okán lett a penna nagymestere: könyvekben igen szegény házban nőtt fel.

(forrás:http://www.nyest.hu)


Nem lehet többet SMS-ben káromkodni Pakisztánban

Érdekes jelentést olvashatunk a Guardian oldalain – úgy tűnik Pakisztán még egy lépést tett az internet cenzúra kiteljesítése felé (bár Kínát nehéz beelőzni ezen a téren), 1600 különböző kifejezést és szókapcsolatot tiltott le a helyi mobilszolgáltató az SMS forgalomban.

Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy hiába írjuk be a telefonba a káromló, vagy a vallást sértő szavakat, azokat egyszerűen nem továbbítja a rendszer. Érdekesség, hogy az a szabályozás a turistákra is vonatkozik, jó kérdés, hogy miként tudják (és jogos-e?) például ellenőrizni egy átutazó, más országban vásárolt telefonjáról küldözgetett SMS szövegeit? A betiltott szavak listája itt olvasható.

(forrás:http://techline.hu)

Húsz évet kapott négy SMS-ért

Szerdán húsz év börtönre ítéltek egy 61 éves thai férfit, négy darab általa elküldött SMS-ért. Több mint 80 éves lesz, mire szabadulhat. Az ítélet szerint SMS-enkentént öt évet kapott. Még harminc napig fellebbezhet és akkor másodfokon folytatódhat a pere.

Ampon Tangnoppakul augusztus óta van előzetesben, és megkapta már az SMS Bácsi becenevet Thaiföldön. Tangnoppakul 2010 májusában küldte el a sértő üzeneteket, nem kisebb személnyek, mint az akkori miniszterelnök személyi titkárának. Az üzeneteket a nagy kormányellenes tüntetések idején küldte el, azóta az akkori kormány már megbukott.

A hatóságok nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan hogyan szóltak az üzenetek, csak annyit tudattak, hogy sértők voltak. A ítélet felolvasását csak videóról nézhette a vádlott, mert azárvízmiatt nem tudta börtönét elhagyni.

Thaiföldön nagyon kemények büntetik a felségsértést, egy másik perben egy honlap szerkesztője ellen is húsz évet kért az ügyész, mert az illető nem takarította le oldaláról elég gyorsan a királyi családot sértő kommenteket.

Emberjogi szervezetek szerint Thaiföldön a felségsértés vádjával valójában politikai tisztogatás és boszorkányüldözés zajlik.

(forrás: http://index.hu/)
Szerencsére Magyarországon ilyesmire azért nem kell számítunk, de az alapvető etikai szabályokat és az elektronikus marketingtevékenységeket szabályzó törvényeket mindenféleképpen érdemes szem előtt tartani, amikor SMS-ben kommunikálunk.



Kedvező a BKV új viteldíj javaslatainak a fogadtatása, az utasok nagy részének tetszik a családi jegy és az SMS jegyváltási lehetőség.

Kedvezően fogadták a 2008-ban bevezetendő új BKV viteldíjtípusokat a megkérdezettek – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet által a BKV Zrt. megbízásából készített kutatásból. A BKV Zrt. megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérést készített a BKV szolgáltatásait igénybe vevő 15 és 65 év közötti budapesti lakosság körében abból a célból, hogy a vállalat előre megismerje a várhatóan jövőre bevezetésre kerülő új tarifatípusok lakossági fogadtatását. A felmérésre 2007. november 6. és 8. között került sor 2000 fő telefonos megkérdezésével.

A tervezett tarifaváltozások közül kiemelkedően kedvező a fogadtatása a hétköznapi családi jegynek – mellyel két felnőtt és öt gyermek utazhat egy napig korlátlanul körülbelül 2.000 forintért. Ezt a tarifatípust a megkérdezettek háromnegyede tartja pozitív változásnak. Alig marad el ettől az SMS-ben rendelhető jegy bevezetésének támogatottsága. Itt az SMS-ben rendelhető autópálya-matricához hasonlóan az utasnak felszállás előtt SMS-t kell küldenie egy számra, a válaszként kapott SMS birtokában pedig 60 percig korlátlan számú átszállással utazhat. A jegy árát az egyenlegéből vonják le, vagy a havi számláján jelenik meg.

Nem ütközik általános elutasításba a havibérletek 30 napos bérletekkel való helyettesítése – többen üdvözlik ezt a változást (52 százalék), mint ahányan elutasítják (41 százalék) -, és még a napi rendszerességgel utazók is nagyobb arányban támogatják, mint ellenzik ezt a módosítást.

(forrás: sg.hu)