Cimke Archívum: sms küldés


Egyre gyakoribb, hogy az üzletláncok vásárlókörük számára sms-értesítést küldenek árleszállításaik kezdetéről, akciókról vagy új üzlet nyitásáról. Erre Magyarországon is van már példa (Mexx divatáru, B&J sportüzletlánc). Egyes szórakozóhelyek ugyancsak bevezették, hogy értesítést küldenek aktuális programjaikról (szintén magyar példa a Dokkbistro és a Baarpult gyakorlata).

Angliában a Costa Coffee sms-központú kampányt indított (körülbelül 30 ezer font értékben), hogy népszerűsítse új jeges kávéját (Gelatte ice-blended coffee). Olyan sms-alapú vouchert küldtek szét, amelyet az sms bemutatásával bármelyik londoni üzletükben be lehetett váltani az említett italra. Mivel az sms továbbküldhető, a kampány – láncreakciót kiváltva – a továbbküldött sms-üzenetekkel megsokszorozta azok számát, akikhez eljutott a vouchert tartalmazó sms, így további forgalmat generált az időközben már nekilendült értékesítésben is. Ez a kampány erőteljesen előmozdította az értékesítést, emellett a termék bevezetése során jelentősen növelte az ismertséget is. Az Amerikai pite 2 című amerikai film nézettségének növelése érdekében a forgalmazó sms-kampányt indított, amelynek célcsoportját a 16–35 év közötti férfiak alkották.

A Coca-Cola 2003 őszén Magyarországon indított sms-akciót. Mindenki, aki például Coca-Cola Light üdítőitalt vásárolt, elküldhette sms-ben a kupak belsejében található azonosítószámot. Erre rögtön válasz-sms-t kapott arról, hogy nyert-e. Ez jó példa arra, hogyan lehet tömeges adatbázist építeni sms útján – a kulcs az önkéntes bejelentkezés és a visszacsatolás.

Ehhez hasonló programot futtatott 2003-ban a Procter&Gamble, amelyben a vonalkódszámokat sms-ben visszaküldő fogyasztók közül minden ötvenedik nyert, a többiek között pedig nyereményeket sorsoltak ki. Az akció négy országban zajlott egyszerre: Magyarországon, Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában.

Magyarországon szokatlanul hosszú, öt hónapig tartó sms-alapú kampány szolgálja egy új sör bevezetését. A Borsodi Bivaly sms-promóciójában (a 2004. április 5-től augusztus 31-ig tartó kampányban) a 2003-ban bevezetett sör hátcímkéjén található kód beküldésével lehet nyerni. A „Van már saját bivalyod?” promóció mobiltechnológiai hátterét biztosító cég rendszere a beküldött kódokat azonnal automatikusan kiértékeli, és a szoftver megfelelő válasz-sms-t küld vissza. A közel öt hónapos játék időtartama alatt 5000 ajándék talál nyertesre .

Egy két hónapig tartó mobil interaktív kampány, amelyet a Dunkin Donuts fánkok értékesítésének növelése céljából folytattak 2002-ben Olaszországban, az első három hét alatt kilenc százalékpontos növekedést eredményezett az értékesítésben, a kampány megvalósításában részt vevő cégek szerint. A kampány során a vásárlók kuponokat kaptak a Dunkin Donuts termékeire, ha az értékesítési helyeken kitett, illetve bemondott reklámokra válaszoltak a mobiltelefonjuk segítségével. Mivel nem az akciót küldték szét sms-ben, hanem a vásárlóknak kellett az sms-t küldeni, így a Dunkin Donuts nem kockáztatta, hogy kéretlenül kapjon valaki nem kívánt üzenetet, és ezzel megóvta jó hírét ügyfelei körében. Ez az akció az értékesítés ösztönzésén túl a márkaépítésben is szerepet játszik.

Sms küldésével elvileg a különböző napi- és hetilapokra is elő lehet fizetni. Ez a rendszer technikailag kivitelezhető, de még nem alkalmazzák hazánkban, azonban a Ringier kiadó már készül a bevezetésére. Itt az értékesítésösztönzést a szolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése jelenti. Az előfizetés egyszerűsége más területeken is fontos érv lehet a mobiltelefon és az sms alkalmazása mellett.

A fenti példák azt illusztrálják, hogy az sms használható akciók, események népszerűsítésére, rövid távú értékesítési célok megvalósítására. Különösen igaz ez a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (fast moving consumer goods, azaz FMCG termékek) esetén. Egy sikeres akció azonban, amelynek elsődleges célja az értékesítés előmozdítása, hosszabb távon közvetve támogatja a márkaépítést, az ügyfélkör kialakítását és az ismertség növelését is.

(forrás: Sükösd MiklósErdős Ildikó: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei)



Lehet, hogy rendkívül egyszerű SMS-promóciót indítani, de mint minden hatékony marketing eszköz esetében, itt is folyamatos mérésre van szükség, hogy megállapíthassuk a megtérülést. A márkáknak pedig hasznos lehet, ha a fogyasztói információkat is integrálják adatbázisukba.

A mobilmarketingnek megvannak a maga sajátos komplexitásai, melyet a marketingeseknek meg kell tanulniuk, ha ezt a csatornát is hatékonyan be kívánják építeni a marketing mixükbe.
Összefoglaltunk néhány aranyszabályt:

  • Címkézzük fel az üzenetet. Lehet, hogy a fogyasztók nem ismerik fel elsőre a rövid kódokat, ezért az első szó mindenképpen azonosítsa be a márkát vagy a kampányt. Sok hirdető ezzel nincs tisztában, s így általános üzeneteket küldenek ki, melyet a fogyasztók nem tudnak hova tenni.
  • Használjunk rövidítéseket. A mindennapi használatban már bevett rövidítések abszolút elfogadhatóak, például „Az ÁSZF-et megtalálja fiókjainkban”, azaz az „Általános Szerződési Feltételeket megtalálja fiókjainkban”. Menjünk biztosra, csak olyan rövidítéseket használjunk, melyeket vélhetően az összes címzett megért.
  • –    Tudjuk, mikor van igény a leiratkozásra. Lehet, hogy nem kell minden egyes üzenetbe belefoglalnunk, hogyan lehet leiratkozni, de jobb, ha erről egy szakértővel konzultálunk. A Mobilmarketing Szövetség rendszeres időközönként javasolja a leiratkozási opció megjelenítését.
  • Tegyük a feltételeket és részleteket könnyen elérhetővé. Fontos, hogy a kampányban történő részvétel / feliratkozás feltételeit, részleteit tegyük átláthatóvá és könnyen elérhetővé egy weboldalon, melyben minden fontos információt feltüntetünk a mobilmarketing kampányról: az üzenetek számát, a tartalom jellegét, az üzenetek díjszabását, az ügyfélszolgálat elérhetőségét és a leiratkozási lehetőségeket.
  • Ne feledkezzünk meg az „segítség” üzenetekről. Minden SMS-kampányban szükséges annak biztosítása, hogy a fogyasztó egy adott szót (pl. segítség) elküldve, válasz SMS-t kap, mely egy rövid ismertetőt tartalmaz a kampányról, telefonszámot az ügyfélszolgálathoz, illetve leiratkozási útmutatót.
  • Tudjuk, mikor elég. Ne küldjünk túl gyakran SMS-t. Mint minden csatorna esetében, az ideális gyakoriság itt is a kampánytól és a fogyasztóktól függ. Tegyük lehetővé a fogyasztók számára, hogy megjelöljék, milyen gyakran szeretnének hallani felőlünk.
  • Integráljuk az üzeneteket. A mobil csatorna legyen egy opció a fogyasztók számára, és tartsuk észben, hogy hamarosan egyre többen választják majd a mobil csatornát elsődleges csatornaként.

Mindenekfelett, tartsuk észben, hogy végső soron a fogyasztó dönt arról, hogy részt akar-e venni a mobil programokban. Fogadjuk meg ezeket a szabályokat, hogy minden mobilba fektetett fillérből a legtöbbet hozhassuk ki.
(Forrás: DMNews)



Egy nemrégiben készült kutatásban az üzleti döntéshozók mobilinternettel kapcsolatos attitűdjét vizsgálták.

A vezető beosztású döntéshozók számára már évek óta nélkülözhetetlen eszköz a mobiltelefon, mely lehetővé teszi, hogy otthon vagy utazás közben is dolgozhassanak. Ahogy azonban az okostelefonok egyre inkább a mindennapi élet részévé válnak nemcsak az üzleti, de a magánszférában is, a fiatal, technológiai újításokban jártas dolgozók pedig egyre feljebb jutnak a ranglétrán, egyre több mobilos lehetőség nyílik meg a B2B marketingesek számára.  A Forbes Insight 2010 októberében végzett felmérése szerint, a vezető döntéshozók 82%-a rendelkezik okostelefonnal, mely jóval magasabb, mint az átlagos penetráció: ez az eMarketer becslései szerint idén 19,4%-os. Számos üzletember elsődleges üzleti kommunikációs eszköznek tartja mobilkészülékét, csak az 50 éves kor felettiekre volt jellemző, hogy elutasították ezt az állítást.
A legidősebb válaszadók voltak azok, akik a legkevésbé szívesen intéztek üzleti-jellegű vásárlást mobil eszközről, bár még az 50 felettiek 48%-a is azt állította, hogy nincs ezzel különösebb problémája.  Összesen a megkérdezettek közel kétharmada lenne hajlandó munkaeszközt vásárolni mobilinterneten – ez az arány a 40 év alatti döntéshozók esetében 78%.
A legtöbb amerikai vezető üzleti célokra is használta a mobil alkalmazásokat. A legidősebb válaszadók körében jóval alacsonyabb a mobil alkalmazások használata, de az 50 év alattiak többsége legalább alkalomszerűen használ ingyenes vagy fizetős B2B alkalmazásokat.
A döntéshozók pedig figyelemmel kísérik a mobilkészülékeiken megjelenő reklámokat is.  A többség, 57% jelezte, hogy nem kerülték el a figyelmét a mobilhirdetések, és közel ennyien klikkeltek a mobilinternetes hirdetésekre (56%) és a fizetett keresési találatokra (51%) is.
„Bár optimistán hangozhat ez a marketingesek számára, a vezető beosztású döntéshozók válaszai figyelmeztető erejűek is a reménybeli hirdetőknek: a döntéshozók 53%-a –korcsoportonként nagyjából egyenlő eloszlásban – szerint a mobil hirdetések tolakodóbbak, mint a webes hirdetések” – olvasható a jelentésben. „Ennek tudatában a mobilon hirdetőknek ügyelniük kell arra, hogy ne essenek túlzásba, hogy a kedvelt, elfogadott hirdetések helyett ne kéretlen, zavaró reklámokkal terheljék a célcsoportot.”
(Forrás: eMarketer)



A mobilmarketing egyre fontosabb részévé válik a média mixnek mind a fogyasztói, mind a B2B szektor tekintve – mutat rá több, a közelmúltban napvilágot látott elemzés is. Néhány éven belül már 13,5 milliárd eurósra becsülik a globális mobilmarketing és hirdetési piacot.

Az Advertising Association egy tanulmánya arról számolt be, hogy a mobilmarketing költések várhatóan növekedni fognak az új évben, a Berg Insight adatai szerint pedig a 2009-ben 1,7 milliárd euró összértékű globális mobilmarketing és hirdetési piac 2015-re már 13,5 milliárd eurót ér majd el. Ez az egész digitális hirdetési piac költéseinek 15,7 százalékát jelentené, a teljes médiát tekintve pedig 3,4 százalékra rúgna.

„A mobilkészülék különösen személyes eszköz, mely mindig kéznél van, és többnyire be is van kapcsolva. Ez olyan marketing lehetőségeket tár fel, melyekkel más csatornák nem rendelkeznek” – mondta Richard Andersson, a Berg Insight távközlési elemzője. Hozzátette, hogy a márkáknak ki kell dolgozniuk mobilra szóló stratégiájukat, hogy ki tudják aknázni a csatorna kínálta lehetőségeket.
Egy másik felmérés a B2B szektort vizsgálta ebből a szempontból: a kutatók az üzleti döntéshozók mobilmarketinggel kapcsolatos attitűdjére voltak kíváncsiak.

A vezető beosztású döntéshozók számára már évek óta nélkülözhetetlen eszköz a mobiltelefon, mely lehetővé teszi, hogy otthon vagy utazás közben is dolgozhassanak. Ahogy azonban az okostelefonok egyre inkább a mindennapi élet részévé válnak nemcsak az üzleti, de a magánszférában is, a fiatal, technológiai újításokban jártas dolgozók pedig egyre feljebb jutnak a ranglétrán, egyre több mobilos lehetőség nyílik meg a B2B marketingesek számára.

A Forbes Insight 2010 októberében végzett felmérése szerint, a vezető döntéshozók 82 százaléka rendelkezik okostelefonnal, mely jóval magasabb, mint az átlagos penetráció: ez az eMarketer becslései szerint idén 19,4 százalékos. Számos üzletember elsődleges üzleti kommunikációs eszköznek tartja mobilkészülékét, csak az 50 éves kor felettiekre volt jellemző, hogy elutasították ezt az állítást.

A legidősebb válaszadók voltak azok, akik a legkevésbé szívesen intéztek üzleti-jellegű vásárlást mobil eszközről, bár még az 50 felettiek 48 százaléka is azt állította, hogy nincs ezzel különösebb problémája.  Összesen a megkérdezettek közel kétharmada lenne hajlandó munkaeszközt vásárolni mobilinterneten – ez az arány a 40 év alatti döntéshozók esetében 78 százalék.

A legtöbb amerikai vezető üzleti célokra is használta a mobil alkalmazásokat. A legidősebb válaszadók körében jóval alacsonyabb a mobil alkalmazások használata, de az 50 év alattiak többsége legalább alkalomszerűen használ ingyenes vagy fizetős B2B alkalmazásokat.

A döntéshozók pedig figyelemmel kísérik a mobilkészülékeiken megjelenő reklámokat is.  A többség, 57 százalék jelezte, hogy nem kerülték el a figyelmét a mobilhirdetések, és megközelítőleg ennyien klikkeltek a mobilinternetes hirdetésekre (56%) és a fizetett keresési találatokra (51%) is.

Bár mindez optimistán hangozhat a marketingesek számára, a vezető beosztású döntéshozók válaszai figyelmeztető erejűek is a reménybeli hirdetőknek: a döntéshozók 53 százaléka (korcsoportonként nagyjából egyenlő eloszlásban) szerint a mobil hirdetések tolakodóbbak, mint a webes hirdetések. A szakértők ennek tudatában arra figyelmeztetik a mobilon hirdetőket, hogy ne essenek túlzásba, és a kedvelt, elfogadott hirdetések helyett ne kéretlen, zavaró reklámokkal terheljék a célcsoportot.

(DMSZ)



SMS-ben értesítenék a katasztrófahelyzetekről a nyilvános szabadtéri rendezvények résztvevőit – erről az elképzelésről kezdeményezett egyeztetést a mobilszolgáltatókkal Bakondi György, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője.

A tanácskozás után a tábornok elmondta: a közelmúltban egy mezőhegyesi eseményen több ember és állat megsérült, emellett súlyos anyagi kár is keletkezett, mert a közelgő jégesőről nem tudták időben értesíteni a lovasnap vendégeit. Ha a riasztást a helyszínen tartózkodók mobiltelefonjára elküldhették volna, szerinte mindenki időben fedett helyre mehetett volna.

A rendkívüli időjárásról a meteorológiai intézet jelenleg az OKF főügyeletét értesíti, ahonnan a katasztrófavédelem megyei ügyeletét riasztják, majd a jelzést a rendőrségnek és a mentőknek, valamint a helyi védelmi bizottsághoz továbbítják. Ott azonban munkaidőn kívül nincs ügyelet, ezért a katasztrófavédelem gyakran csak késve értesülhet a beavatkozást igénylő helyzetekről. Bakondi ezért a mobilszolgáltatók segítségét kéri. Miután a maroktelefonok pillanatnyi helyét a rendszer képes azonosítani, a főigazgató szerint nincs akadálya annak, hogy egy adott körzetben tartózkodókat automatikus SMS-ben értesítsenek az időjárási veszélyekről.

Bakondi hangsúlyozta: valamennyi szolgáltató kész az együttműködésre, a jogi, technikai és pénzügyi kérdések tisztázása érdekében azonban szakértői szinten további egyeztetést látnak szükségesnek. Így arra a kérdésünkre, hogy az esetleges többletköltséget ki viselné, a főigazgató óvatosan csak annyit mondott: állami forrásokra aligha lehet számítani.

A mobilszolgáltatók nyitottak a főigazgató kezdeményezésére, s megvizsgálják, mi valósítható meg mindabból, amit felvázoltak nekik – tudtuk meg a cégektől. A tömeges – akár több százezer – SMS gyors kiküldése a mai műszaki feltételek mellett valóban megoldható, ám a szolgáltatók hangsúlyozták: a konkrét igények alapján kell megvizsgálni a technikai lehetőséget, s azt is, annak milyen pénzügyi vonzata van, hiszen egy ilyen rendszer komoly fejlesztői munkát igényel. Ennek érdekében mindhárom mobilcég delegál képviselőt abba a munkacsoportba, amely a konkrét technikai megvalósításon dolgozik majd, s ezzel párhuzamosan a házon belül is felmérik a lehetőségeket. A szolgáltatók azonban egyelőre csak az általánosságok szintjén nyilatkoztak, a részletekről ugyanis a terv ilyen kezdeti fázisában szerintük korai beszélni.



Az átlagos amerikai mobilos több SMS üzenetet küldött és kapott, mint amennyi hívást bonyolított 2008 második negyedévében, állítja a Nielsen. Ez volt sorozatban a második olyan negyedév, melyben az üzenetforgalom meghaladta a hívásokét.

Habár a kutatás a növekvő mobilos adatforgalmat jelzi, a kétféle kommunikáció nem teljesen összehasonlítható. A felhasználók általában több információt osztanak meg egymással hívás közben, mint egy üzenetben, így a szöveges „párbeszédekhez” több üzenet szükséges. Emellett az egyik folyamatos, a másik pedig aszinkronos kommunikációt tesz lehetővé: a hívások folyamatos jellegűek, az e-mail pedig például az aszinkronos kategóriába tartozik.

„A szöveges üzenet valahol a kettő között helyezkedik el” – mondta John du Pre Gauntt, az eMarketer vezető elemzője. „Annyira azonnali, mint egy telefonhívás, és azonnal eléri a címzettet, nem úgy, mint az e-mail, melyet a számítógép bekapcsolásáig nem kap meg. Ha viszont az email telefonra érkezik, ugyanazok a hatások érvényesülnek, mintha SMS jött volna.”

Mr Gauntt kifejtette, hogy a szöveges kommunikáció hasonló egy párbeszédhez, valamint a hirdetők linkeket ágyazhatnának be az üzenetekbe, így bevonva más médiumot is, mint például térképek, hívásindítás, videó-megtekintés.

„A hirdetők leggyakoribb hibája, hogy összekeverik a 35 éves kor felettiek által küldött SMS-eket az aszinkronos e-maillel. Ha megnézzük a chat-programokat, a Twittert, és az SMS-t, sok hasonlóságot fedezhetünk fel a folyamatos élőszóbeli kommunikációval, de a kettő nem ugyanaz. A szöveges üzenetekkel foglalkozó hirdetőknek még el kell sajátítaniuk a párbeszéd művészetét” – mondta Mr Gauntt.

2011-re az összes reklámok által támogatott üzenetforgalom értéke Észak-Amerikában eléri majd a 4 milliárd dolláros értéket.

(Forrás: eMarketer)



Facebook kontra SMS

Míg néhány e-mail marketinges attól tart, hogy a közösségi média miatt elveszti közönségét, kutatások szerint a két típusú médiumot lehet ötvözni. Ám ami valós veszélyt jelenthet, az az SMS üzenetek továbbra is növekvő népszerűsége a tinédzserek körében.

Az ExactTarget felmérése során felnőtteket és tinédzsereket kérdeztek kedvenc kommunikációs csatornáikról, és a válaszokból kitűnik, hogy ez az aggodalom megalapozott a fiatalabbakat tekintve. Amikor azt kérték, válasszanak az e-mail és a Facebook – a legkedveltebb közösségi hálózatuk – között, a 15-17 éves válaszadók 33%-a az e-mailt, 31%-a a Facebookot választotta. Körülbelül 25% volt azok aránya, akik a kettőt egyformán kedvelték.
Amikor a Facebook és az SMS között kellett választani, az arányok még kedvezőtlenebbül alakultak a közösségi hálózat számára: a tinik 48%-a inkább a szöveges üzenetek mellett tette le voksát, míg csupán 12% volt azok aránya, akik a Facebookot részesítették előnyben.
Az SMS az e-maillel szemben is nyerni tudott, bár a felnőttek körében még mindig erősebb a kötődés az e-mailhez.
Az SMS-küldés volt az a tevékenység, melyet a megkérdezett tinik, saját bevallásuk szerint, egyre növekvő arányban használtak, írja az ExactTarget. Jelentős volt azoknak a fiataloknak a száma is, akik a Facebookot, a személyes találkozást vagy az e-mailes kommunikációt végzik egyre gyakrabban, de jóval többen voltak, akiknél ezen eszközök használatának aránya stagnált.
A felnőttek is fokozottan használják a szöveges üzeneteket: a 18 évesnél idősebb válaszadók negyede jelezte, hogy egyre többször veszi igénybe a szolgáltatást. De még így is a megkérdezettek mintegy harmada állította, hogy sosem küld SMS-t – ez jóval több, mint a tini korcsoportban mért 13%.
(Forrás: eMarketer)



Új típusú mobilbanking SMS értesítéseknek köszönhetően, 2015-re a pénzintézetek üzeneteinek mennyisége várhatóan megháromszorozódik és éves szinten eléri majd a 90 milliárd darabot– ez mobilbankos ügyfelenként kétnaponta egy üzenetet jelent.

Erről számol be a Juniper Research egy friss tanulmánya, amely a mobilbanking szolgáltatókkal és a bankokkal készített interjúk alapján azt a következtetést vonta le, hogy van még feltáratlan lehetőség a banki üzenetek terén, az egyenlegértesítőkön túl is. A bankok igyekeznek kiaknázni ezeket a lehetőségeket annak érdekében, hogy meggyorsítsák az ügyfél-kommunikációt az olyan szolgáltatások igénylésekor, mint például a hitelek vagy jelzálogok.
A mobilbankingról készült jelentés szerzője, Howard Wilcox elmondta: „Kutatásunkból kiderült, hogy az üzenetküldés abszolút nyerő megoldás a bankok számára. Jelentősen javíthatják ügyfélszolgálatuk pozícióját, ugyanakkor megspórolhatják a call centereken keresztül érkező megkeresések feldolgozásának költségeit. „
Ugyanakkor, a jelentés arról is beszámolt, hogy sok bank még most sem használja ki teljesen az SMS adta lehetőségeket. Az értesítő-jellegű üzenetek fejlesztése mögött húzódó stratégia lényege, hogy az ügyfeleket az önkiszolgálásra biztassa, úgy, hogy az információkat a mindenki számára ismert SMS-ek biztosítják.
A tanulmányból kiderül az is, hogy a bankok több mint 80%-a kínál valamilyen szintű mobilbanking szolgáltatást. 2015-re várhatóan Nyugat-Európában lesz a legmagasabb a szolgáltatás penetrációja, de a tranzakció-jellegű mobilbanking-használat is az SMS-éhez hasonló növekedést produkál majd, a becslések szerint.
A tanulmányt a Juniper saját kutatása alapján készítették, melynek során 77 bankot vizsgáltak meg számos régióból, meghatározva az SMS, a mobilböngészők, az okostelefon alkalmazások és egyéb, pl. Java alkalmazások népszerűségét is.
(Forrás: DMI)



25 éves az SMS-technológia. A rövid szöveges üzenetküldés európai fejlesztés, története igazi világsiker. Negyed század után mit sem vesztett népszerűségéből, sőt, milliárd dolláros üzletté vált.

25 éves az SMS funkció a mobiltelefonokban. A rövid szöveges üzenetküldő szolgáltatást 1985-ben közösen fejlesztette ki Németország és Franciaország. Az SMS megalkotója Friedhelm Hillebrand, Bernard Ghillebaert és Oculy Silaban voltak, ők tervezték 160 karakteresre az SMS-t. A technológia mögött álló szervezet a ma ismert SMS-t tette standarddá, és ma már nincs olyan készülék, ami ne lenne képes SMS küldésre. A funkció pedig a hanghívás után a legnépszerűbb mobilos szolgáltatás.

Az első SMS-t, „Boldog karácsonyt” szöveggel 1992 december 3-án a Vodafone hálózatából küldte az angliai Neil Papworth. A dolog érdekessége, hogy az első SMS-t nem is mobiltelefonról, hanem számítógépről küldték. Az SMS viszonylag lassan terjedt el a szolgáltatók között, mivel ki kellett dolgozni a fizetési rendszert. Kezdetben ezért az SMS ingyenes volt az előfizetők számára – ekkor kezdett nőni népszerűsége, ám mikor fizetőssé vált, 40 százalékkal visszaesett az SMS-küldések száma. A kommunikációs csatorna mégis egyre kedveltetté vált, 2000-re a havi, ügyfelenkénti 35 üzenet 357-re nőtt. Ma csak az Egyesült Államokban évi 1,5 trillió az SMS-forgalom.

Az SMS reklám nélkül is sikeressé vált, ebben nagy szerepe van a tiniknek, akik számára az elsőrendű kommunikációs csatorna – a kamaszoknak tetszett, hogy szüleik és tanáraik nem látnak bele dolgaikba. Az SMS-ezés annyira életük részévé vált, hogy mostanra kifejlődött egy saját nyelv, tele rövidítésekkel és különleges nyelvtannal – illetve annak hiányával.

Az SMS üzleti téren is igazi sikertörténet – a különböző szolgáltatók hamar felismerték a benne rejlő lehetőséget, és megjelentek az SMS-alapú szolgáltatások: hírek, játékok, csengőhangok vásárolhatók SMS-ben. Az SMS-üzlet tavaly világszinten 150 milliárd dolláros bevételt hozott, 2014-re a becslések szerint eléri a 233 milliárd dollárt.