Cimke Archívum: sms


Németországban ennyi SMS-t küldtek el 2010-ben. Ez közel 20%-al volt több mint 2009-ben, derült ki egy felmérésből.

Néhány további érdekes adat:

  • A németek 41 milliárd sms-t küldtek 2010-ben, 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban,
  • A mobiltelefonok penetrációja (elérése) 83 százalék, a felhasználók száma 59 millió,
  • Egy mobilos átlagosan 700 sms-t küld egy év alatt

(Forrás: Bitkom)



SMS átjárónkat még biztonságosabbá tettük – az eddig is meglévő IP cím alapú ellenőrzést jól kiegészíti az új SSL (Secure Sockets Layer) kapcsolat. Az SSL technológia az SMS API hívások során garantálja azt, hogy az SMS-t kísérő információk (üzenet szövege, címzett telefonszáma, hozzáférés adatai, stb.) is titkosítva jussanak el az átjáróhoz kapcsolódó szoftvertől vagy weboldaltól a BIP rendszeréig – így a folyamat védetté válik a lehallgatás (“man-in-the-middle” támadás) ellen is.

Az SMS átjáró biztonságosabb használatához  nincs szükség másra, csak a meghíváskor alkalmazott URL-ben kell lecserélnünk a http előtagot https-re.

Ha még nem próbálta SMS átjárónkat, tegyen egy próbát! Az API minden felhasználónk számára elérhető, használata belépést követően a Beállítások pontban kapcsolható be. Az API használata IP címhez kötött, amelyet ugyanezen az oldalon adhatunk meg (IP címekből tetszőleges mennyiségű adható meg, akár tartományok formájában is). Ha kérünk kézbesítési jelentéseket (DLR) üzeneteinkről, a DLR-ek fogadására szolgáló címet szintén itt kell megadnunk – de azt is rögtön letesztelhetjük, hogy a BIP rendszere el tudja-e érni a megadott címet (ha nem, részletes információkat biztosít a probléma elhárításához).

Ismerje meg a részleteket az SMS API dokumentációjából az SMS átjáróról szóló oldalunkon!



Egy kis érdekesség számokban:

Mobiltelefon-penetráció Afrikában 41 százalék 2010-ben, ami magasabb, mint az Ázsia-Csendes-Óceán térségben volt három évvel korábban.

Mobilelőfizetések több mint a fele Ázsia-Óceániában van.

Internet-penetráció a legmagasabb Európában, a lakosság kétharmada internetezik.

A legtöbb sms-t az amerikaiak küldik, 2.290 sms/fő/év. Az európaiak 1.313 sms/fő/év.
(Forrás: ITU)



Figyelmeztető SMS-eket küld polgárainak szükség esetén a turócszentmártoni önkormányzat. A városi kezdeményezésbe 844-en kapcsolódtak be eddig, a tömeges üzenetküldésre kilenc alkalommal volt szükség.
Öt alkalommal az időjárás miatt riasztották a címzetteket, háromszor a közlekedési helyzet indokolta az SMS-ek elküldését, egyszer pedig a városi hivatal nyitvatartási idejének változásáról informálták az érintetteket.  A város polgármestere, Andrej Hrnčiar  szerint a hóhelyzet és az árvizek idején nélkülözhetetlennek bizonyult a kommunikáció új módja, a körüzenetekre feliratkozott állampolgárok pedig elégedettek a szolgáltatással.

(SITA, bumm)



A szakember idén nyugdíjba vonul, a DMSZ-ben azonban továbbra is betölti korábbi pozícióját, és a magyar mobilkommunikációs piac egyik szaktekintélyeként a későbbiekben is tevékenykedni fog.

DMSZ: Mint elismert mobilmarketing szakember, hogyan látod az elmúlt időszak fejlődését Magyarországon?

VHA: A mobilmarketing valóban már néhány éve nagy ígéret, és nagy várakozás előzi meg itthon és külföldön egyaránt. Magyarországon bizonyos területeken már jól működik. A mobilmarketing promóciós (un. pull típusú) lehetőségeit kihasználva információ-szolgáltatások, promóciók, játékok már régóta működnek mobilon, kezdetben IVR alapon (Interactive Voice Response), hangvezérléssel, illetve gombnyomással vezérelhető módon, a későbbiekben pedig SMS-ben, MMS-ben is. Ebben nagyon sok mindent elértünk már, és Európában is az elsők között indultunk az ilyen típusú eszközökkel. Európán kívül ezek a szolgáltatások még Izraelben voltak nagyon fejlettek, Amerikában viszont egyáltalán nem léteztek azokban az években. Emlékszem olyan komoly kampányokra (pl. Pepsi Cola), ahol több mint egymillió hívás érkezett. A Coca Cola Ezüstlány promóciója volt minden idők eddigi legnagyobb magyar telefonos kampánya, amelynél SMS-ben kellett kódot beküldeni, és több millió SMS érkezett. Hangsúlyozom, ez a 2000-es évek elején történt, amikor még messze nem volt olyan a mobil penetráció, mint ma.

A siker kulcsa az adatbázis

Magyarországon tehát komoly mobilmarketing zajlott és zajlik, a probléma pedig az, hogy a mobilmarketingnek az igazán személyre szabott megoldásai, amikor valakit a mobilon keresztül szólítunk meg ajánlatokkal, nem terjedt el eléggé. Ez az, ami külföldön is és nálunk is ígéret maradt – ennek a kulcsa pedig az adatbázis. Úgy látom, hogy Magyarországon különösen elmaradtunk az adatbázis-építéssel. Itt most nem is csak a mobil operátorokra, szolgáltatókra gondolok, hanem leginkább a hirdetőkre. Egy-egy sikeres kampánynál milliós számú vagy százezres nagyságrendű SMS vagy hívás érkezik, ezek során lehetett volna remek adatbázisokat építeni, és tulajdonképpen sokan építettek is, de a későbbiekben nem hasznosították őket. Eleve nem azzal a célzattal építették, hogy ezt majd utána lehessen hasznosítani.  Persze azért ez a folyamat elindult, nemcsak a nagy, hanem a kis cégeknél is, sok üzletben kérnek már mobilszámot, hogy személyre szabott ajánlatokat tudjanak küldeni. Jelenleg azonban még főleg kicsiben és szigetszerűen működik a mobilmarketing ezen un. push formája.

Külföldön már felfutott

Ezzel szemben külföldön már megtörtént a push mobilmarketing áttörése. Ha például megnézzük, mi történik Amerikában, akkor elmondható, hogy leköröztek bennünket, pedig jóval később kezdték. Még talán 5 évvel ezelőtt is az SMS-t alig használták Amerikában. Ott más megoldásokat szoktak meg, például a személyhívók használatát. Most pedig már SMS és MMS marketingben óriási előrelépés tapasztalható, de elterjedt az un. QR kódok (két dimenziós vonalkódok, mobil kódok) használata is.

Összefogás szükséges az áttörés érdekében

A másik kulcskérdés az adatbázisok építése és használata mellett, hogy olyan új eszközökre, kreatívabb megoldásokra lenne szükség, amik már messze túlmutatnak a hagyományos módszereken, például egy számsor beküldésén. Kreatív megoldásokkal itt, Magyarországon is próbálkoztunk, például QR kódok alkalmazásával, amiben nagyon nagy lehetőség rejlik. Ázsiában lehet látni, hogy hová fejlődött ez az eszköz mára, de egyébként Amerikában, Európában és Ausztráliában is sok helyen használják és elterjedt már. Ehhez nálunk arra lenne szükség, hogy a három hazai mobil operátor megállapodjon abban, hogy milyen kódolvasót tekintenek iparági szabványnak, és ezeket a kódolvasókat minden új mobiltelefonba beépítik. Számos új telefon tartalmaz már kódolvasót, de az nem biztos, hogy megfelelő minőségű és az előfizetők sem ismerik ezeket. Néhány pályatársammal együtt igyekeztünk a három hazai mobilszolgáltató közötti megállapodást elősegíteni, de sajnos, ez még nem járt sikerrel, holott a QR kódok elterjedése a mobilinternet megismerését, elterjedését és használatát egyértelműen növelné.

DMSZ: Mi az oka az érdektelenségnek?

VHA: Sajnos, az operátoroknál a fő üzletághoz kapcsolódó tevékenységek mellett az ilyen jellegű törekvések jelenleg még eltörpülnek, így nem sikerült elég érdeklődést generálni az oldalukon.  Persze nemcsak a mobilszolgáltatók az érdekelt felek ebben a kérdésben, hanem a tartalomszolgáltatók is, akik, ha kellő nyomást gyakorolnának, elérhetnék egy ilyen fajta megállapodás létrejöttét. Azonban tartalomszolgáltatói oldalról is csak szigetszerű megoldásokat láthatunk, pl. a Díjbeszedő Zrt. számláin is fellelhetők a QR kódok, vagy például a Papp László Arénában is rendelkezésre állnak kétdimenziós kódolvasók, a nagy üzletláncoknál azonban még nem érhető el ez a megoldás.  A kampánynak nagy sikere volt ahhoz képest, hogy ez az eszköz még nem volt bevezetve a piacra.

DMSZ: A mobilmarketing hazai fejlődése kapcsán még nem beszéltünk a harmadik nagyon fontos érdekcsoportról: a fogyasztókról. A fogyasztók itthon vajon elég igényesek, tudatosak, ismerik-e az adatvédelemhez fűződő jogaikat, illetve elvárnak-e jobb szolgáltatásokat, kreatívabb megoldásokat?

VHA: Sajnos, azt kell mondjam, van egyfajta érdektelenség a fogyasztók részéről is, de a hirdetők sem minden esetben járnak el a szabályok szerint. Mindannyian ismerünk olyan eseteket, melyekben fogyasztók feliratkoznak hírlevelekre, majd rákattintanak a leiratkozás gombra és a továbbiakban ugyanúgy kapják az e-maileket. A megadott telefonszámon (ha van egyáltalán) nem lehet elérni a céget és más elérhetőség nincsen megadva.
A mobilmarketinggel kapcsolatos fogyasztói igényekről szólva pedig azt látjuk, hogy habár manapság már sok ember használja az okostelefonokat, de sokan csak a külsőségek miatt, és valójában nem használják ki a készülék adta lehetőségeket. Képeket nézegetnek, de MMS-t már nem igazán küldenek, és a mobilinternetet sem használják gyakran. A QR kódok – többek között – azért lennének fontosak, mert anélkül viszik fel a fogyasztót az internetre, hogy keresgélnie kellene, és szinte észre sem veszi, hogy valójában már egy termék vagy brand weboldalán van. A kódok hidat képeznek az offline és az online világ között.
DMSZ: Mekkora most Magyarországon az okostelefonok elterjedtsége?
VHA: Kérdés, hogy mit is nevezünk tulajdonképpen okostelefonnak? Mert ugyebár ennek többféle definíciója is van; van például, aki az internetképes telefonokat veszi ide. Én úgy becsülöm, hogy tizenegynéhány százalék körüli jelenleg, ha nemcsak az érintőképernyős telefonokat, hanem mondjuk a Blackberry-ket és a Nokia Symbian-os telefonokat is ide soroljuk.
DMSZ: Hogyan látod a hazai mobilmarketing jövőjét?
VHA: A mobilmarketing egyik iránya, ami a jövőben azért biztosan tovább fog terjedni, az az üzenet-alapú (SMS, MMS) marketing. Ehhez jó adatbázisok szükségesek, és olyan cégek, akik ezeket megfelelően is használják.
Ezzel párhuzamosan, az okostelefonok révén, a mobilinternet- és a kijelző-alapú mobilmarketing a másik fő terület. Itt sokan reménykednek a banner és display típusú reklámok elterjedésében és sikerességében. Persze, itt már személyre szabott reklámokról van szó, ahogyan az online világban ez már megjelent. A mobilinternet esetében azonban a perszonalizáció sokkal nagyobb mértékű lehetne (a PC-t bárki használhatja, a mobilt nem).
Én úgy gondolom, pontosan azért, mert a penetráció még alacsony és egyelőre nagyon kevesen használják ki ezeket a telefonokat, nem lesz ugrásszerű fejlődés a közeljövőben ez utóbbi területen. Ez jelenleg még ugyanolyan ígéret, mint az üzenet-alapú mobilmarketing volt néhány évvel ezelőtt.
DMSZ: Mi a véleményed a helyfüggő szolgáltatásokról?
VHA: A magyar szabályozás talán túl szigorú ehhez, Csehországban például opt-out rendszer van érvényben. Nem gondolom általában, hogy mobilmarketing esetében opt-out rendszerre van szükség, de vannak olyan területek, ahol – ha rajtam múlna – ezt engedélyezném. Ilyenek például a helyfüggő szolgáltatások, mert ebben minden szakember óriási lehetőségeket lát és ez a fogyasztókat sem frusztrálná. A csehek meg tudtak valósítani olyan nagy sikerű kampányt az opt-out szabályozásnak köszönhetően, melyben egy üzletlánc közelébe érő fogyasztók kaptak egy SMS-t, hogy amennyiben meglátogatják az üzletet, ajándékot kapnak. Igen jelentős százalékban (60-70%) mentek be a megcélzott fogyasztók az üzletekbe, amit nagyon egyszerű volt mérni is, mert az ajándékot csak a kampány keretében betérő vásárlók kaphatták meg. Magyarországon egy ilyen kampányt csak opt-in rendszerben lehet kivitelezni, ami lényegében ellehetetleníti az ilyen jellegű promóciókat. Valószínűleg azok a fogyasztók, akik feliratkoznak egy adott üzletlánc adatbázisába, azok egyébként is betérnének az üzletbe. Az ilyen helyfüggő kampányok egyik fő célja, hogy olyan fogyasztókat is megnyerjünk, akik egyébként nem mentek volna be az üzletbe.
DMSZ: Jó néhány éve a DMSZ alelnöke vagy. Mit jelent számodra ez a szövetség? Milyen célkitűzéseid vannak? Mik a legsürgetőbb feladatok?
VHA: A Szövetség számomra leginkább szakmai fórum, és itt mindkét szónak komoly jelentősége van. A DMSZ a direkt marketinget összefogó, átlátó, szervező, elősegítő, támogató szervezet, amire – hasonlóan más szakmákhoz is – nagy szükség van. Olyan civil szerveződés, ami például a szigorú opt-in szabályozás mellett, a piac saját belső önszabályozását is elő tudja segíteni és megtartani. Számomra ez a szakmaiság és a fórum. Szervezet, ahova cégek tudnak csatlakozni, akár belépni, akár kívülről támogatva figyelemmel kísérni az újdonságokat, fejleményeket a weboldalról, hírlevélből, illetve a DMSZ által szervezett konferenciák, szemináriumok, workshopok, oktatások által. Nekünk most a legfontosabb célunk az, hogy ezt a szakmai fórum szerepet erősítsük. Ez már most is nagyon sok mindenben jól működik, például az érdekérvényesítés terén, különböző törvénykezéseket és módosításokat megelőzően. A nemzetközi konferenciáink, workshopjaink terén azonban még mindig vannak kiaknázható lehetőségek, és keressük az új megoldási formákat is.
Az egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladat most az Etikai Kódex megújítása, hiszen amióta ez legutóbb frissítve volt, nagyon sok új csatorna jelent meg, ilyen például az említett mobilmarketing.
Az oktatás őszi újraindítása, folytatása szintén kiemelten fontos, mert nagyon nagy fantáziát látunk a fiatalokban és a fiatal generációk képzésében. Ebben egyrészt a Szövetség saját oktatása lehet lényeges, másrészt pedig az együttműködés azokkal a felsőoktatási intézményekkel, ahol direkt marketinget oktatnak.
Célunk még a tematikus, egynapos workshopok szervezésének folytatása, melyek keretében mindig egy aktuálisan érdekes iparágra fókuszálva tartunk előadásokat, mutatunk be esettanulmányokat.
A direkt marketing szakmai fórumban résztvevők számát is növelni kívánjuk úgy, hogy minél több cég, aki valamilyen módon kapcsolódik a direkt marketinghez, az kapcsolódjon a DMSZ-hez is. Szeretnénk a Szövetséget újrapozicionálni.
DMSZ: A direkt marketing különféle ágazatai közül, véleményed szerint, melyik lesz a következő évek legsikeresebbje Magyarországon?
VHA: Én az adatbázis marketingben hiszek – legyen szó akár mobil, online vagy offline csatornákról. A csatornák közül valószínűleg az elektronikusak lesznek az élenjárók, de igazából nem is ez a lényeg. Én úgy gondolom, hogy a DM korábbi csatornaszemlélete egyre veszít a jelentőségéből és egyre inkább a komplexitáson van a hangsúly. Ha tehát egy fogyasztó feliratkozik egy adatbázisba, és bejelöli, hogy mely csatornákon érhető el, akkor a terméktől függő legalkalmasabb eszközön keresztül fogja megszólítani őt az eladó: egy kuponkatalógust direkt mail formájában juttat el hozzá, míg egyéb, kreatívabb ajánlatokat e-mailben vagy mobilon. A célzott, személyre szabott marketingnek jött el az ideje.

(forrás: www.dmsz.hu)


2011. május 18-29-e között a Kontaktia Kft. saját kutatásában vizsgálta a magyarországi szálláshelyek marketingkommunikációs tevékenységét. A kutatás szálláshely és megye szerinti reprezentatív mintán, 1200 szálláshely részvételével készült.

A kutatás során kiderült, hogy a magyarországi szálláshelyek a személyes és az e-mail-es kommunikációt ismerik és használják rendszeresen, az olyan direkt eszközöket, mint például az sms marketing vagy a telemarketing kisebb arányban alkalmazzák.

Ugyanakkor fény derült arra, hogy a megkérdezettek 16%-a nem tudja, hogy melyik az a marketingkommunikációs csatorna, melynek hatására hozzá érkeznek a vendégek, ez pedig direktmarketing eszközökkel jól mérhető.

Érdekesség, hogy a megkérdezett szálláshelyek 72%-a nem foglalkoztat főállású marketing munkatársat, ennek ellenére 75%-ban végeznek ügyfél-elégedettség vizsgálatot. A válaszokból kiderül, hogy a marketing munkatárssal rendelkező cégek nagyobb arányban végeznek ügyfél-elégedettség vizsgálatot, szemben azokkal a versenytársaikkal, akik nem foglalkoztatnak főállású marketingest.

A válaszokból megtudhatjuk, hogy a magyarországi szálláshelyek 30%-a nem rendelkezik korábbi ügyfeleiről nyilvántartott adatbázissal, melyet az értékesítés során fel tudnának használni. Az eredményekből az is kiderül, hogy a válaszadók 82%-a nem üzemeltet saját önálló ügyfélszolgálatot, és nem is tervezik ezt.

Látható, hogy a hazai szálláshelyek többsége kevésbé vagy egyáltalán nem volt elégedett, és a hogyan az általuk használt módszerekre vonatkozó kérdésekből kiderült többnyire elavult eszközöket alkalmaznak, amitől nem várhatják az fejlődést.

Megállapítható, hogy sokan tisztába vannak a vendégek fontosságával, de sok esetben nem áll a rendelkezésükre a megfelelő eszköz vagy erőforrás, hogy kezeljék a vendégekkel való folyamatos kapcsolattartást. Azonban érdemes elgondolkodni azon, hogy nemcsak a dömping-időszakban jelentős a kapcsolattartás, hiszen az utazások megtervezése már sokkal korábban elkezdődik.

(forrás: http://www.gazdasagiportal.hu/)



Ahogy egyre több fogyasztó kommunikál a márkákkal okostelefonokon keresztül, a hirdetők is újabb és hatékonyabb megoldásokat dolgoznak ki.

A STRATA szoftvergyártó cég a médiaügynökségeket ügyfeleik preferenciáiról kérdezte az év első három hónapjára vonatkozóan. A mobilhirdetések esetében a válaszadók 37%-a jelezte, hogy leginkább display hirdetéseket gyártatnak, 25% pedig az SMS hirdetéseket említette. 2010 utolsó negyedévében ezek az arányok 63% és 15%-on álltak.
A földrajzi elhelyezkedésen alapuló targetálás fontossága megduplázódott: a megkérdezettek 7%-a jelezte, hogy alapvetően ebben gondolkodik, míg 2010 utolsó negyedévében ez az arány 3% volt.
Míg az iPhone és az Android termékek igen komoly médiaérdeklődést kapnak, a valóság az, hogy a legtöbb felhasználónak továbbra is csak egyszerűbb készüléke van. S bár az okostelefon-tulajdonosok jobban kötődnek mobiljukhoz, a többi előfizető is szívesen használná mobilját arra, hogy a márkákkal kommunikáljon rajta keresztül.
„Az SMS-t sokszor figyelmen kívül hagyjuk, pedig a felhasználók nagy része, minden korcsoportban aktívan él a szolgáltatással” – mondta David Berkowitz, a 360i digitális marketing ügynökség innovációért felelős vezetője.
Ahogy a mobil hirdetések egyre inkább fontossá válnak a marketingesek számára, úgy diverzifikálják a kampányaikat és használnak egyre többféle eszközt és hirdetéstípust. A fogyasztók fokozódó okostelefon-használata és az SMS-en keresztüli kommunikációs igénye segíthet a hirdetőknek abban, hogy különböző célközönségeket érjenek el a rendelkezésre álló számos eszközzel és azok megfelelő kombinációival.
(Forrás: eMarketer)



Bárhová is nézünk a világban, az okostelefonok terjedését láthatjuk, ezzel párhuzamosan pedig a mobilinternet-használat is növekszik. Ez alól az EU-5 sem kivétel, az eMarketer becslései szerint pedig a mobilinternet-használók száma Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban megduplázódik majd 2015-ig.

Ebben az évben az EU-5 országaiban mintegy 58 millióan használják majd a mobilinternetet legalább havonta, az eMarketer becslései szerint. Ez a népesség kevesebb, mint negyede.
„Az alkalmazások és a böngészők széleskörűbb használata, a már elterjedt szöveges üzenetküldés mellett, remek lehetőséget jelent a hirdetőknek, hogy fogyasztóikkal a vásárlási folyamat bármely részében kommunikálhassanak, legyen szó akár márkaismertség-építésről vagy utánkövetésről, ügyfélszolgálatról” – mondta az eMarketer vezető elemzője, Noah Elkin.
A másik jó hír a hirdetők számára az, hogy az európaiak már most is rendkívül befogadóak a mobilmarketinggel szemben.
„Az európai fogyasztók hajlandósága, hogy a márkákkal mobiltelefonjaikon is kommunikáljanak, valamint a kuponok, SMS-ek és a különleges, mobilon érkező ajánlatok növekvő népszerűsége új fejezetet nyitott a mobilmarketingben” – mondta Elkin.
A tapasztaltabb cégek az egyszeri, közvetlen válaszadáson alapuló kampányoktól inkább a márkaismertséget építő és a fogyasztók folyamatos bevonódását elősegítő kampányok felé mozdultak el. A hűségprogramok eszközei is egyre kifinomultabbak, és a hirdetők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az engedély-alapú gyakorlatokra, kombinálva a már bevált mobilmarketing technikákkal.
Több egyéb tényezővel együtt ez is szerepet játszik majd abban, hogy a régióban a mobilreklám-költés várhatóan emelkedni fog.
(Forrás: eMarketer)



A marketingkommunikációban alkalmazott többi kommunikációs eszközhöz hasonlóan a mobilmarketingben felhasznált mobilkommunikáció célja is az, hogy eljuttassa a termékekről, a szolgáltatásokról szóló üzeneteket a megfelelő célcsoporthoz, és elősegítse a vevők és az eladók közötti adásvétel létrejöttét.

Az sms többféle marketingcél – az értékesítés ösztönzése, az ügyfélkör növelése vagy a márkaépítés – megvalósításában játszhat szerepet akár önállóan, akár a marketingmix elemeként. A mobilmarketing (m-marketing) új lehetőségeket hívott életre: az egyes termékektől, szolgáltatásoktól függően fokozatosan új eszközzel egészíti ki, de akár teljesen új megvilágításba is helyezheti a hagyományos reklámstratégiákat, és új támpontot jelenthet a hatékonyságméréshez is.

Az m-reklámozás a hagyományos reklámeszközöktől eltérően lehetőséget teremt az interaktivitás, azaz a kétirányú kommunikáció megvalósítására. E téren az internetes reklámozáshoz hasonló lehetőségeket hoz létre. Az e-mail-reklámokhoz hasonlóan nyomon követhető az üzenet állapota (lehet küldés közben, elküldve vagy megérkezett). További előnye – immáron az e-maillel szemben is –, hogy az sms-ben érkezett üzenet megnyitását akarva sem tudja megkerülni a fogyasztó, mert még a törléshez is ki kell nyitnia az üzenetet. Mindenképpen elér tehát a fogyasztóhoz az sms-üzenet, és hatékonysága is kimagasló – legalábbis egyelőre. Amíg száz sikeres hagyományos telemarketing hívásból általában öt-hét eredményez eladást, addig ez a mutató az sms esetén elérheti az 50 százalékot is.

Az sms – a digitális forradalommal megszületett és széles körben használatba vett más kommunikációs megoldásokkal együtt – egyre tökéletesebb pozicionálási lehetőséget ad a hirdetők kezébe. A technológia fejlődésével mindinkább megvalósítható, hogy minden potenciális fogyasztó az ízlésének, az érdeklődési körének és az adott időben elfoglalt földrajzi helyzetének (ez utóbbit a mobil-helymeghatározás elterjedése fogja megteremteni) legmegfelelőbb üzeneteket, reklámokat kapja. Ugyanakkor e folyamattal egy időben ellentétes irányú folyamat is zajlik. A fogyasztók egyre több nem kért és nem kívánatos – spam – üzenetet is kapnak.

Az sms lényegénél fogva – vagyis hogy lehetővé teszi a fogyasztók azonnali és biztos elérését, tartózkodási helyüktől függetlenül – új utakat nyitott meg az üzleti marketing területén. Ez egyúttal a teljes hirdetési piac átstrukturálódásának a lehetőségét is előrevetíti. Néhány évvel ezelőtt a cégek jellemzően taktikai elemként használták fel az sms-küldés és -fogadás lehetőségét. Ma azonban egyre inkább stratégiai jelentőséget kap, és a kommunikációs kampány szerves részeként jelenik meg az sms. Az interaktív szöveges üzenetek eredményesen használhatók mind a rövid, mind a hosszú távú célok megvalósításához, az eladás ösztönzéséhez és a márkaépítéshez egyaránt.

Az sms-sel leginkább a fiatal generáció érhető el, mert körükben a legmagasabb az sms-használat. Egy angliai adat szerint a 15–24 évesek 80 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, és a 16–18 évesek 30 százaléka több mint 20 üzenetet küld naponta. Ez egyértelműen jelzi: a fiataloknak a mobiltelefon és az sms jelenti az egyik fő kommunikációs eszközt.

Az sms nagyon jól célozható eszközt jelent a személyre szabott, interaktív marketing számára. Amennyiben megoldottak az azonosítási és az adatvédelmi kérdések, és a felhasználó hozzájárul, hogy sms-üzeneteket kapjon, továbbá rendelkezésre bocsát önmagáról személyes információkat, akkor mindez lehetővé teszi a személyesen neki szóló üzenetek küldését. A cégek különböző megoldásokat használnak a legális adatbázis kiépítésére: például rendezvényeken, szórakozóhelyeken felveszik a résztvevők adatait, interneten biztosítanak bejelentkezési/feliratkozási lehetőséget, nyereményjátékokat eszelnek ki, és így egyszerre több adatot is elkérhetnek.

(forrás: Sükösd MiklósErdős Ildikó: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei)



A piac mai tendenciáit figyelve egyelőre semmi nem utal a szöveges üzenet eltűnésére, sőt, éppen ellenkezőleg, egyre inkább része életünk civil, politikai és személyes terének egyaránt. A kommunikáció stratégiai szemlélete ezért azt kívánja, hogy az üzleti szektor mellett a két másik nagy társadalmi terület, a közszféra és a nonprofit szektor szervezetei is tudatosan szőjék mobilkommunikációs hálójukat.

Ennek eszköze lehet az sms-tartalomszolgáltatás alkalmazása az állami és a non-profit szektor számos területén. Itt egyfelől az m-marketing módszereinek átvételére, a másik két szektor sajátosságaihoz való átdolgozására gondolhatunk. Az ügyfélkör-építés, a lojalitásmegerősítés, a márkaépítés a másik két szektor számára is lefordítható, értelmes és hasznos közösségépítési módszerek. Ugyanígy, az sms-ben nyújtott rendszeres vagy alkalmi hír- és információszolgáltatás is számos módon hasznosulhat az állami és a nonprofit szektorban.

Nézzünk néhány példát a felhasználás területeire.

Az önkormányzatok sms-ben küldhetnek értesítést a helyi rendeletekről, az önkormányzati testületi ülések időpontjáról és napirendjéről, a testület döntéseiről, a képviselők fogadóóráiról, a polgármester munkájáról, a hivatal nyitva tartásáról, az ünnepségekről, a helyi lap megjelenéséről, a helyi tévé(k) és rádió(k) műsorairól stb. Emellett a testületek sms-ekben a helyi közvéleményt is szondázhatják döntés-előkészítési helyzetekben, és nyilvános sms-számot működtethetnek a közérdekű bejelentések számára. Kérésre helyi iparosok, vállalkozások adatait is kiküldhetik a szolgáltatást keresők számára. A balesetekről, a forgalmi dugókról, a tömegközlekedési fennakadásokról való tájékoztatás újabb alkalmazási lehetőséget jelent.

Az állami szervezetek, intézmények közül itt a kulturális intézményeket emeljük ki. Ahogyan ma egyes profitorientált zenés szórakozóhelyek elindították sms-marketing-szolgáltatásaikat, a kulturális intézmények közönségének rendszeres informálása ugyanúgy hasznos lehet a látogatók számának növelésére és lojalitásának, érdeklődésének megtartására. A (művész)mozik és a színházak műsoraikról, bemutatóikról, a múzeumok megnyitóikról, kiállításaikról, a művelődési házak tanfolyamaikról és egyéb programjaikról küldhetnek rendszeresen szöveges üzenetet. A törzsközönségnek mindehhez akciókat, kedvezményeket is ajánlhatunk, illetve az sms-szolgáltatást törzslátogatói (vagy például a filmklubhoz tartozó) privilégiumként ajánlhatjuk.

Ugyanígy, a nonprofit szervezetek (egyesületek, alapítványok) közösségépítése részben követheti a fogyasztói lojalitás megerősítésének üzleti technikáit, a közösségépítés marketingmódszereit. Az sms olcsó és hatékony eszközt adhat a fontos eseményekről szóló hírek, a szervezet profiljába vágó üzenetek továbbításához. Végül a társadalmi mozgalmak – a vírusmarketing logikájának alkalmazásával – az sms-t a rendezvényekre való meghívásra, „riadólánc” megszervezésére, tüntetésekre való mozgósításhoz használhatják a tagság és a szimpatizánsok körében.

(forrás: Sükösd MiklósErdős Ildikó: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei)