A Magyar Postából, a Magyar Villamos Művekből és az MFB Investből álló konzorcium indíthat új mobilszolgáltatást, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pályázatán rádiófrekvenciát nyertek el.

A hatóság (NMHH) tavaly nyáron hirdette meg a mobilszolgáltatásra alkalmas 900 megahertzes frekvenciák árverését december 12-i határidővel. A különböző blokkokra vonatkozó eljárások január 5-én illetve 6-án léptek ajánlattételi szakaszba.

Az NMHH január eleji döntése értelmében a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt., a Vodafone Magyarország Zrt., valamint a Magyar Posta Zrt.-Magyar Villamosművek Zrt.-MFB Invest Zrt. konzorcium nyújtott be alakilag érvényes, így árverési nyilvántartásba vehető jelentkezést.

A közlemény szerint a romániai illetékességű RCS&RDS S.A. társaságnál a dokumentáció előírásaiban szereplő, a jelentkező által irányított társaságok piacfelügyeletidíj-tartozására vonatkozó feltétel nem teljesült. Míg a vietnámi székhelyű VIETTEL Group által benyújtott jelentkezés több súlyos – hiánypótlás útján már nem orvosolható – formai hiányosságot tartalmazott.

Az NMHH korábbi közleménye szerint a frekvenciaárverés legfontosabb célja egy negyedik mobilszolgáltató piacra lépésének lehetővé tétele volt a verseny növelése céljából. A nyertes konzorcium azonban az 1800 és 2100 megahertzes frekvenciasávokból is vásárolhat blokkokat.

A konzorcium frekvenciái mellett a hatóság további sávok használati jogát is elárverezte, ezeken a már piacon lévő szolgáltatók, a Telenor, a T-Mobile és a Vodafone bővíthetik mobilinternet-szolgáltatásuk lefedettségét.

Az új mobilszolgáltatóként megjelenő konzorcium összesen nettó tízmilliárd forintot fizetett a mobilszolgáltatás beindítására használható frekvenciák használatáért, míg a Vodafone 15 milliárd 666 millió forintot, a Telenor 7 milliárd 285 millió forintot, a T-Mobile pedig 10 milliárd 923 millió forintot ajánlott fel – közölte az NMHH.

A Magyar Telekom ez eredményhirdetést követően az MTI-vel közölte: tovább vizsgálja, hogyan aknázhatók ki leghatékonyabban és az ügyfelek részére a legelőnyösebben a rendelkezésére álló erőforrások és az új lehetőségek. Különös tekintettel a valódi mobilszélessáv és a negyedik generációs 4G/LTE mobilinternet szolgáltatások fejlesztésére és kiterjesztésére.

A Vodafone Magyarország sajtóosztályán elmondták, hogy a tender végeredménye is hozzájárul a finisben lévő 2G és 3G hálózat megújításához. Az új frekvenciák révén a társaság a mobil-szélessávot olyan településekre is ki tudja terjeszteni, ahol jelenleg semmiféle szélessávú internet nincs, ezáltal hozzájárulva Magyarország digitális fejlődéséhez.

A Telenor Magyarország közleménye szerint a társaság az árverésen a gazdaságilag ésszerűnek tartott áron vásárolt frekvenciát további fejlesztésekhez használja fel.



A mobiltelefon-tulajdonosok csaknem háromnegyede (73%) óránkánt vagy még gyakrabban nyúl készülékéhez – derül ki egy felméréséből.

Ilyenkor legtöbbször azt ellenőrizzük, hogy érkezett-e email vagy sms, megnézzük, hogy mi hír az interneten, vagy épp hány óra van. A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek alig több mint tizede (11%) kapcsolja ki készülékét éjszakára, a nagy többség maximum lehalkítja, akkor is, amikor moziban vagy színházban van. Ilyenkor pedig még sűrűbben pillantunk rá készülékeinkre.

Arra is fény derült, hogy egyre inkább rábízzuk magunkat okostelefonjainkra. A válaszadók csaknem háromnegyede (71%) nyilatkozta, hogy maximum öt ismerőse telefonszámát tudja fejből. Ez azt is jelenti, hogy az ember a mobiltelefon esetleges lemerülése szinte tehetetlenné válik, még közvetlen ismerőseit is alig tudja elérni.

A legtöbben (76%) több mobiltelefon funkciót is használnak: nem csak telefonálnak, sms-eznek és fotóznak a készülékkel, hanem e-mailjeiket is ott nézik meg, és az internetet is használják naponta tucatnyiszor.

A legtöbbet használt alkalmazások és funkciók még: az autópálya-matrica, az ébresztő-óra, a feladattervező, a naptárfunkció. Az internetről pedig a facebook és a youtube a legtöbbet látogatott portálok a mobiltelefonokról, illetve kb: 20% tölt le zenéket, videókat a netről rendszeresen.

A “mobiltelefon-vírus” nem csak a felnőtt lakosságot támadja, a megkérdezettek 16%-a volt 20 évesnél fiatalabb, legtöbbjük már az általános iskola felső tagozatában kapott mobilt.

(forrás: http://www.mediainfo.hu/)



Szilveszterkor a három mobilszolgáltató hálózatán több mint 31 millió SMS-t és MMS-t küldtek egymásnak az előfizetők.

Az üzenetek forgalma kissé csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amiben szerepet játszik az is, hogy egyre többen a közösségi felületeket használják ilyen célra a mobilnet segítségével.

A Vodafone Magyarország ügyfelei az előző év utolsó és az idei első napján közel nyolcmillió SMS-t és MMS-t küldtek, valamint több mint hétmillió telefonhívást kezdeményeztek.

A T-Mobile-osok összesen több mint 12,5 millió SMS-t küldtek szilveszterkor, míg a Telenor Magyarország ügyfelei az év utolsó és első napján 10,8 millió szöveges üzenetet váltottak.

A Vodafone esetében az SMS-ek mennyisége majdnem 20 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, aminek oka az, hogy az emberek mindinkább a közösségi hálózatok, és ezáltal részben a mobilinternet segítségével juttatják el újévi jókívánságaikat szeretteikhez, barátaikhoz.

Hasonló tendenciákról számolt be a T-Mobile és a Telenor is, mivel a multimédiás tartalmakat támogató okosmobilok révén az internet az ünnepeken is meghatározó üzenetközvetítővé vált.

S bár továbbra is nagyon sokan kívántak SMS-ben kellemes ünnepeket például a Telenor előfizetői közül, jelentősen növekedett az MMS-ek valamint a mobilinternet segítségével küldött köszöntések száma a korábbi évekhez képest.

A Telenor Magyarország 2011-es kutatásaiból kiderül, hogy a jól megszokott, hagyományos funkciók mellett a felhasználók előszeretettel használják mobiljukat szórakozásra, multimédiás tartalmak megtekintésére és továbbküldésére is. Az előfizetők 91 százaléka például rendszeresen készít fényképeket készülékével.



Billentyűzetfigyelő, a telefon fizikai koordinátáinak követése, sms-olvasó: fejlesztők szerint egy „diagnosztikai szoftver” képes egy sor adatot begyűjteni, amit a készülék gazdája inkább megtartana magának. Az amerikai cég programját 150 millió okostelefonra előre telepítették – minőségbiztosítási okokból, érvelnek.

Az összes sms, a telefon tulajdonosának fizikai koordinátái és még sok egyéb információ kémlelhető ki egy egy amerikai cég szoftverével, amit előre telepítettek 150 millió okostelefonra – írja a Spiegel.

Ráadásul a CarrierIQ nem az egyetlen cég, amely hasonló szolgáltatást kínál: július közepén írtunk arról, hogy a TruePosition nevű, geolokációs technológiát kínáló vállalat szolgáltatásával bárkit követhetnek az USA-ban, Európában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában vagy a karibi térségben.

Ha tehát az amerikai CarrierIQ szoftverét 150 millió mobilra telepítették előre, a megfigyelt eszközök száma valójában ennek többszöröse lehet.

A CarrierIQ maga közölte büszkén októberben, amikor a Nielsen piackutató céggel kötött együttműködési megállapodást, hogy jelenleg 150 millió, „nap mint nap használt” mobilt lehet a megoldásával megfigyelni. A Nielsent arra kérték, hogy elemezze, milyen tapasztalatai vannak a fogyasztóknak a táblagépek és okostelefonok használata során. Ehhez a CarrierIQ, “egyedülálló forrásokat” ígért.

Hogy  Trevor Eckhart connecticuti rendszergazda is komolyan érdeklődni kezdett aziránt, mennyire különlegesek ezek az adatok.
Ő is fejleszt alkalmazásokat Android okostelefonokra, és a munkája során fedezte fel a CarrierIQ szoftverét. A program telepítve volt arra a HTC eszközre, amivel Eckhart dolgozott. A szoftvert a gyártó vagy a szolgáltató telepíthette, mielőtt értékesítették a készüléket.

A fejlesztőt határozottan nyugtalanítja, amit talált. A programot alaposan elrejtették, egy laikus arra sem jön rá soha, hogy egyáltalán ott van a gépen, a felügyeleti szoftver letiltása, eltávolítása így szóba sem kerülhet. Ami azt jelenti, hogy a CarrierIQ egy sor érzékeny információhoz fér hozzá.

A fejlesztő szerint többek között meg lehet figyelni a billentyűzetet, le lehet kérni, milyen internetes oldalakon böngésztek a telefonnal, mire kerestek a Google-on, hozzá lehet férni azonosítókhoz és jelszavakhoz, PayPal átutalások adataihoz, meg lehet nézni, milyen sms-eket küldött és fogadott a készülék, és azt is meg lehet mondani, hol van fizikailag a készülék. Nem probléma a szoftvernek lementeni a telefonkönyv adatbázisát, de a beszélgetéseket nyomon követni sem.

A CarrierIQ tagadja, hogy a szoftvert billentyűzetfigyelésre és naplózásra is lehetne használni. Azzal érvel a cég, hogy a szoftvertelepítés célja az volt, hogy az elemzések segítségével javítsák a hálózat minőségét. A Wirednek adott interjúban hosszasan sorolják az érveiket.

A Spiegel megkeresésére a legtöbb nagy gyártó – HTC, Samsung, Apple – nem válaszolt. A Nokia visszajelzett, azt állítva, nem használja a CarrierIQ szoftverét.

Egy chpwn nevű hacker szerint az iPhone-okon megtalálható a CarrierIQ-szoftver egyik verziója, de alapbeállításként deaktiválva.

A Spiegel a nagy mobilszolgáltatókat is megkérdezte; a T-Mobile és az O2 Németországban maga nem használja a Carrier IQ szoftverét, de vizsgálják, mit telepítettek a gyártók az eszközökre. A Vodafone és az E-Plus-csoport válaszában pedig az áll, hogy a vállalat sem a CarrierIQ megoldását, sem más, hasonló diagnosztikai szoftvert nem használ.

(forrás: http://hvg.hu/)



1992. december 3-án a Vodafone hálózatán küldték el az első rövid szöveges üzenetet.

1992. december 3-án küldték el az első rövid szöveges üzenetet, ismertebb nevén SMS-t az angol Vodafone GSM-hálózatán keresztül – csupán két szóból állt: Merry Christmas. Az SMS a Short Message Service szóhármas rövidítése, mely magyarul nagyjából annyit tesz: rövidüzenet-szolgáltatás. Az elképesztően elterjedt és sikeres szolgáltatás technológiája egyébként 27 éves, az üzenetek küldésére alkalmas rendszerek már 1984-ben is léteztek, papíron legalábbis.

A szabványt és annak pontos specifikációját az 1980-as években kezdték el meghatározni, többek között azt is, hogy egy üzenet milyen hosszú legyen. Az ötletgazdának tekinthető Friedhelm Hillbrand a Los Angeles Times munkatársainak pár éve elmesélte, hogy miért pont 160 karakter lett az üzenetek hossza. Hillebrand az említett időszakban a távközlési szabványokért felelős intézetnél (ETSI) dolgozott, ahol a még igen fiatal mobiltelefonálás új szabványait igyekeztek kialakítani. A szöveges üzenetek továbbításának ötlete már korábban felvetődött, s azt igyekeztek meghatározni, hogy milyen módon, mekkora adatmennyiség legyen az előírás.

Hillebrand volt a vezetője a nem hangalapú szolgáltatásokat felügyelő bizottságnak, mely az egész világ számára készített előírásokat, s ők alkották meg az SMS alapvető szabályait. Közvetítő csatornának az akkor már létező másodlagos, metaadatok átadására szolgáló adatvonalat alkalmazták, melyet nem használtak fel a hangtovábbításra, mivel itt volt még szabad kapacitás, s ehhez kellett szabniuk a lehetséges SMS-méretet.

Először 128 karakter mellett döntöttek, de már kezdetben úgy ítélték meg, hogy ez kevés lesz, ezért kibővítették még 32-vel. Sokan még ekkor is szkeptikusak voltak, hogy ez a kis terjedelem elegendő-e egyáltalán bármire is, de Hillebrand saját, nem igazán tudományos kísérletei és kutatásai alapján amellett érvelt, hogy bőven.

Két érvet hozott fel mellette. Az egyik, hogy a postai levelezőlapokra átlagosan 150 karakternyi szöveget írnak a levelezők. A másik, hogy egy kimerítőnek nem nevezhető, ám alapos vizsgálat azt mutatta, hogy a telexgépek adta lehetőségeket a felhasználók kevéssé használják ki, s jellemzően rövid, körülbelül 150 karakter hosszúságú üzenetek továbbítására használják az egyébként ilyen szempontból korlátok nélküli technológiát (akárcsak manapság az e-mailek esetében).

Hillebrand egyébként egyedül, bonni otthonában írógépen is próbálgatta, hogy lényeges mondatok, kérdések, válaszok vajon milyen hosszúak, s újra csak azt kellett látnia, hogy a 160 karakter elegendő. Persze még maradtak további kételyek, mivel akkor még nem voltak QWERTY-billentyűzetek, s Hillebrand a mai napig nem érti, hogy vajon hogyan lett az SMS a beviteli mód nehézkessége (egy gomb, sok karakter) ellenére ilyen népszerű, s csodálattal nézi a billentyűzetet villámgyorsan kezelő kamaszokat.

Piackutatók szerint az SMS-forgalom 2010-ben világszerte 114,6 milliárd dollárnyi (25 billió forint) bevételt generált. A prognózisok úgy számolnak, hogy a következő öt évben 726 milliárd dollárnyi bevétele származik majd a szöveges üzenetekből a szolgáltatóknak.

(http://itcafe.hu)



A brit udvari költő szerint a világháló közösségi honlapjai, az üzengetés, vagy a mobiltelefonos “esemesezés” tökéletesíti a gyerekek költői vénáját.

Az 55 éves Carol Ann Duffy 2009 óta tölti be az udvari költő tisztét, ő az első nő – és az első skót –, aki elnyerte a „felséges” megbízást, pedig híresen „tekintélytiszteletlen”. Nagy-Britanniában annyira elismert, hogy Shakespeare után őt tanulják leginkább a brit középiskolákban. Duffy szerint a netezés és a telefonüzenetek segítenek a tizenéveseknek gondolataik letisztázásában.

Nézete szöges ellentétben áll más oktatási szakértők véleményével, akik szerint a modern nyelvet megöli a netnemzedék. Duffy szerint viszont a rövidített-tömörített világhálós szóhasználat a nyelv érzékelésének tökéletesedése, egy módja annak, miként lehet „többet mondani kevesebbel”.

„Kevesebbet olvasunk, mint korábban, és sok fiatal sok időt tölt netezéssel a közösségi oldalakon. A vers pedig éppen az az irodalmi műfaj, amely a legjobban befogadható egyszerűen tömörsége okán. Egyre határozottabban gondolom, hogy éppen a költészet az az irodalmi forma, mely majd a legtovább él” – idézte a koszorús költőt a The Daily Telegraph című brit lap.

A skót költő és drámaíró egyébként messze nem szülői példa vagy ösztökélés okán lett a penna nagymestere: könyvekben igen szegény házban nőtt fel.

(forrás:http://www.nyest.hu)


Nem lehet többet SMS-ben káromkodni Pakisztánban

Érdekes jelentést olvashatunk a Guardian oldalain – úgy tűnik Pakisztán még egy lépést tett az internet cenzúra kiteljesítése felé (bár Kínát nehéz beelőzni ezen a téren), 1600 különböző kifejezést és szókapcsolatot tiltott le a helyi mobilszolgáltató az SMS forgalomban.

Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy hiába írjuk be a telefonba a káromló, vagy a vallást sértő szavakat, azokat egyszerűen nem továbbítja a rendszer. Érdekesség, hogy az a szabályozás a turistákra is vonatkozik, jó kérdés, hogy miként tudják (és jogos-e?) például ellenőrizni egy átutazó, más országban vásárolt telefonjáról küldözgetett SMS szövegeit? A betiltott szavak listája itt olvasható.

(forrás:http://techline.hu)

Húsz évet kapott négy SMS-ért

Szerdán húsz év börtönre ítéltek egy 61 éves thai férfit, négy darab általa elküldött SMS-ért. Több mint 80 éves lesz, mire szabadulhat. Az ítélet szerint SMS-enkentént öt évet kapott. Még harminc napig fellebbezhet és akkor másodfokon folytatódhat a pere.

Ampon Tangnoppakul augusztus óta van előzetesben, és megkapta már az SMS Bácsi becenevet Thaiföldön. Tangnoppakul 2010 májusában küldte el a sértő üzeneteket, nem kisebb személnyek, mint az akkori miniszterelnök személyi titkárának. Az üzeneteket a nagy kormányellenes tüntetések idején küldte el, azóta az akkori kormány már megbukott.

A hatóságok nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan hogyan szóltak az üzenetek, csak annyit tudattak, hogy sértők voltak. A ítélet felolvasását csak videóról nézhette a vádlott, mert azárvízmiatt nem tudta börtönét elhagyni.

Thaiföldön nagyon kemények büntetik a felségsértést, egy másik perben egy honlap szerkesztője ellen is húsz évet kért az ügyész, mert az illető nem takarította le oldaláról elég gyorsan a királyi családot sértő kommenteket.

Emberjogi szervezetek szerint Thaiföldön a felségsértés vádjával valójában politikai tisztogatás és boszorkányüldözés zajlik.

(forrás: http://index.hu/)
Szerencsére Magyarországon ilyesmire azért nem kell számítunk, de az alapvető etikai szabályokat és az elektronikus marketingtevékenységeket szabályzó törvényeket mindenféleképpen érdemes szem előtt tartani, amikor SMS-ben kommunikálunk.



Ügyfeleink visszajelzései alapján folyamatosan fejlesztjük szolgáltatásunkat, így az elmúlt hetekben két újabb fejlesztéssel bővült a BIP SMS küldő rendszere.

A címjegyzék átalakítását már régóta tervezgettük: a megújult felületet még kényelmesebb használni az oldalváltás nélküli lapozással, az új, okos keresővel és a leegyszerűsített, áttekinthetőbb megjelenéssel.

Az SMS küldés is fontos bővülésen ment keresztül: az eddig használt üzenetküldési mód (ún. GSM mód) mellett már választható az Unicode típusú üzenetküldés is. Az Unicode küldés során nemcsak a teljes magyar ABC összes ékezetes karakterét használhatjuk üzeneteinkben, de jóval többet is: így a kínai, arab vagy bármilyen más írásrendszer jeleit is helyesen célba tudjuk juttatni! Használata már nem is lehetne egyszerűbb: mindössze a küldés módját kell kiválasztanunk az üzenet beírására szolgáló oldalon. Fontos tudni, hogy az Unicode üzenetküldés technológiája miatt az elküldhető üzenethossz 160-ról 70-re változik. Ha ennél hosszabb a mondanivalónk, összefűzött SMS-ek segítségével akár háromszoros hosszúságú üzeneteket is küldhetünk bármelyik küldési módban: a BIP rendszere az összefűzést automatikusan bekapcsolja, ha az üzenet hosszúsága alapján szükséges.

Az Unicode küldési mód SMS átjárónkon (SMS API) keresztül is elérhető: ehhez a type=unicode paraméter használatára van szükség (az SMS átjáró alapértelmezése természetesen a GSM küldés, ehhez nincs szükség semmilyen beállítás vagy paraméter használatára). Az SMS átjáró dokumentációja ennek megfelelően frissült.



Kedvező a BKV új viteldíj javaslatainak a fogadtatása, az utasok nagy részének tetszik a családi jegy és az SMS jegyváltási lehetőség.

Kedvezően fogadták a 2008-ban bevezetendő új BKV viteldíjtípusokat a megkérdezettek – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet által a BKV Zrt. megbízásából készített kutatásból. A BKV Zrt. megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérést készített a BKV szolgáltatásait igénybe vevő 15 és 65 év közötti budapesti lakosság körében abból a célból, hogy a vállalat előre megismerje a várhatóan jövőre bevezetésre kerülő új tarifatípusok lakossági fogadtatását. A felmérésre 2007. november 6. és 8. között került sor 2000 fő telefonos megkérdezésével.

A tervezett tarifaváltozások közül kiemelkedően kedvező a fogadtatása a hétköznapi családi jegynek – mellyel két felnőtt és öt gyermek utazhat egy napig korlátlanul körülbelül 2.000 forintért. Ezt a tarifatípust a megkérdezettek háromnegyede tartja pozitív változásnak. Alig marad el ettől az SMS-ben rendelhető jegy bevezetésének támogatottsága. Itt az SMS-ben rendelhető autópálya-matricához hasonlóan az utasnak felszállás előtt SMS-t kell küldenie egy számra, a válaszként kapott SMS birtokában pedig 60 percig korlátlan számú átszállással utazhat. A jegy árát az egyenlegéből vonják le, vagy a havi számláján jelenik meg.

Nem ütközik általános elutasításba a havibérletek 30 napos bérletekkel való helyettesítése – többen üdvözlik ezt a változást (52 százalék), mint ahányan elutasítják (41 százalék) -, és még a napi rendszerességgel utazók is nagyobb arányban támogatják, mint ellenzik ezt a módosítást.

(forrás: sg.hu)



Elképesztő mérföldkőhöz érkezett az Egyesült Királyság az okostelefon-penetráció tekintetében. Minden második brit lakos rendelkezik okostelefonnal, ami valamivel több mint 30 millió készüléket jelent. Érdemes odafigyelni az ottani trendekre, Európa keletibb felében is hasonló jelenségekre számíthatunk 1-3 éven belül.

A brit lakosok által használt okostelefonok felén a Google Android operációs rendszere fut, a második helyen a RIM Blackberry áll 22,5 százalékkal, az Apple iPhone készülékek csak a harmadik helyen tanyázik 18,5 százalékos részesedéssel, a maradék közel 10 százalékon pedig a többi platform osztozkodik. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 15 millió androidos, 6,6 millió BlackBerry- és 5,5 millió iOS-felhasználó alkotja a brit okostelefon-piacot, ami a mobilszolgáltatók, tartalomszolgáltatók és az alkalmazásfejlesztők számára is igazi Kánaán.

Szerencsés együttállás, gyors fejlődés

A brit piac ideális környezetet ad az okostelefonok terjedésének, hiszen a megfelelő vásárlóerő, a megfelelő méretű piac is rendelkezésre áll, az ország nyelve az angol, illetve a kontinensen szinte minden esetben itt jelennek meg elsőként a tartalomszolgáltatók is, akik a kiadói-, szerzői- és egyéb jogi problémák miatt nem terjeszkedhetnek szabadon. Ennek a szerencsés együttállásnak az eredménye, hogy a brit lakosok többsége tud válaszolni arra a kérdésre, hogy miért is jó neki, ha okostelefont vásárol, hiszen bőséggel vannak értékes szolgáltatások és tartalmak. Ennek köszönhetően az új készülékvásárlásoknak már a 70 százaléka okostelefon a Kantar Worldpanel ComTech friss kutatása szerint.

Az Android, Blackberry, iOS trió ugyan uralja a piacot, de a briteknél az Apple komoly visszaesést könyvelhetett el a piaci részesedésben. Az eladásokban az iPhone-ok aránya egy évvel ezelőtt még 33 százalék volt, ez csúszott vissza 18,5 százalékra. Ez részben bizonyára köszönhető az új iPhone-ra várásnak is, de az Android széles spektrumú kínálata is sokakat csábíthatott el. A brit piac másik vesztese a Nokia, ami a tavalyi 20 százalékos Symbian részesedés után idén már alig 6 százalékot teljesített, kiírva magát a vezető gyártók közül. Ezt talán megváltoztathatja a Windows Phone, de egyelőre a Microsoft platformja a futottak még kategóriába tartozik a fejlett brit piacon is 1,4 százalékos eredménnyel.

Túl sokan butaként használják az okostelefont

A Gartner okostelefonokért felelős elemzője Carolina Milanesi kissé feketíti a fenti képet, ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy az eladott okostelefonok jelentős részét a felhasználók egyfajta “felmagasztalt butatelefonként” kezelik. Pontosan ugyanazt csinálják egy androidos mobillal vagy egy iPhone-nal, mint amit egy érintőképernyős feature phone-nal, nem telepítenek alkalmazásokat, beérik a gyárilag telepített programokkal, sőt jellemző az a réteg is, ami még mobilinternet előfizetést sem köt okostelefonjához.

Az elemző rámutat arra, hogy hiába a milliónyi alkalmazás, a leginkább használt funkció még mindig a telefonálás és az SMS-küldés – vagy ahogy az Ipsos magyarországi kutatásából kiderült korábban, az ébresztés/riasztás. A felhasználói passzivitás viszont nem elutasításból fakad, hanem a legtöbb ember egyszerűen nincs tudatában annak, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésére, sokan pedig attól félnek, hogy az online szolgáltatások miatt a mobil adatforgalom jelentősen megnő, ami váratlanul magas havi számlát eredményez. Az eszközök ott vannak az embereknél, de minden korábbinál fontosabbá vált az edukáció és a tájékoztatás – ennek felelőssége egyrészt a gyártók, másrészt a mobilszolgáltatók, harmadrészt pedig az alkalmazásokat fejlesztők vállán van.

(forrás:http://www.hwsw.hu)