Cimke Archívum: sms értestítés


Egy SAP tanulmány szerint a mobiltelefonról indított SMS küldések (jellemzően interaktív SMS-ek) egyre növekvő arányban cégekkel, hivatalokkal történő kommunikációhoz kapcsolódik. A felmérés 18 és 65 év közötti mobilkészülék tulajdonosok SMS küldési szokásait vizsgálta 12 különböző országból. Az adatok elemzésével az alábbi heti SMS küldés számokat és üzleti arányokat találták:

  • Ázsia – 80 SMS üzenet hetente, 22%-a cégek/intézmények felé
  • Európa – 60 SMS üzenet hetente, 15%-ban cégek/intézmények felé
  • meglepetésre a legkisebb arányt az USA piacán mértek, ahol 124 heti SMS üzenetből 12% irányult cégek felé.

Hazánkban is megfigyelhető a növekvő tendencia, hiszen nemcsak a parkolási társaságok, mobilszolgáltatók, bankok alapszolgáltatásai közé tartozik az SMS alapú ügyintézés, de továbbra is nagyon népszerűek az SMS alapú játékok.

Tudta, hogy akár az ön cége is könnyen automatizálhatja saját tevékenységét hasonló SMS alapú megoldásokkal! Segítünk, akár játékot, akár kétirányú SMS kommunikációt (ügyfélszolgálat, egyenleglekérdezés vagy bármi egyéb) valósítana meg! Ismerje meg szolgáltatásainkat, keresse kollégáinkat részletes információkért!



1992. december 3-án a Vodafone hálózatán küldték el az első rövid szöveges üzenetet.

1992. december 3-án küldték el az első rövid szöveges üzenetet, ismertebb nevén SMS-t az angol Vodafone GSM-hálózatán keresztül – csupán két szóból állt: Merry Christmas. Az SMS a Short Message Service szóhármas rövidítése, mely magyarul nagyjából annyit tesz: rövidüzenet-szolgáltatás. Az elképesztően elterjedt és sikeres szolgáltatás technológiája egyébként 27 éves, az üzenetek küldésére alkalmas rendszerek már 1984-ben is léteztek, papíron legalábbis.

A szabványt és annak pontos specifikációját az 1980-as években kezdték el meghatározni, többek között azt is, hogy egy üzenet milyen hosszú legyen. Az ötletgazdának tekinthető Friedhelm Hillbrand a Los Angeles Times munkatársainak pár éve elmesélte, hogy miért pont 160 karakter lett az üzenetek hossza. Hillebrand az említett időszakban a távközlési szabványokért felelős intézetnél (ETSI) dolgozott, ahol a még igen fiatal mobiltelefonálás új szabványait igyekeztek kialakítani. A szöveges üzenetek továbbításának ötlete már korábban felvetődött, s azt igyekeztek meghatározni, hogy milyen módon, mekkora adatmennyiség legyen az előírás.

Hillebrand volt a vezetője a nem hangalapú szolgáltatásokat felügyelő bizottságnak, mely az egész világ számára készített előírásokat, s ők alkották meg az SMS alapvető szabályait. Közvetítő csatornának az akkor már létező másodlagos, metaadatok átadására szolgáló adatvonalat alkalmazták, melyet nem használtak fel a hangtovábbításra, mivel itt volt még szabad kapacitás, s ehhez kellett szabniuk a lehetséges SMS-méretet.

Először 128 karakter mellett döntöttek, de már kezdetben úgy ítélték meg, hogy ez kevés lesz, ezért kibővítették még 32-vel. Sokan még ekkor is szkeptikusak voltak, hogy ez a kis terjedelem elegendő-e egyáltalán bármire is, de Hillebrand saját, nem igazán tudományos kísérletei és kutatásai alapján amellett érvelt, hogy bőven.

Két érvet hozott fel mellette. Az egyik, hogy a postai levelezőlapokra átlagosan 150 karakternyi szöveget írnak a levelezők. A másik, hogy egy kimerítőnek nem nevezhető, ám alapos vizsgálat azt mutatta, hogy a telexgépek adta lehetőségeket a felhasználók kevéssé használják ki, s jellemzően rövid, körülbelül 150 karakter hosszúságú üzenetek továbbítására használják az egyébként ilyen szempontból korlátok nélküli technológiát (akárcsak manapság az e-mailek esetében).

Hillebrand egyébként egyedül, bonni otthonában írógépen is próbálgatta, hogy lényeges mondatok, kérdések, válaszok vajon milyen hosszúak, s újra csak azt kellett látnia, hogy a 160 karakter elegendő. Persze még maradtak további kételyek, mivel akkor még nem voltak QWERTY-billentyűzetek, s Hillebrand a mai napig nem érti, hogy vajon hogyan lett az SMS a beviteli mód nehézkessége (egy gomb, sok karakter) ellenére ilyen népszerű, s csodálattal nézi a billentyűzetet villámgyorsan kezelő kamaszokat.

Piackutatók szerint az SMS-forgalom 2010-ben világszerte 114,6 milliárd dollárnyi (25 billió forint) bevételt generált. A prognózisok úgy számolnak, hogy a következő öt évben 726 milliárd dollárnyi bevétele származik majd a szöveges üzenetekből a szolgáltatóknak.

(http://itcafe.hu)



Egy kis érdekesség számokban:

Mobiltelefon-penetráció Afrikában 41 százalék 2010-ben, ami magasabb, mint az Ázsia-Csendes-Óceán térségben volt három évvel korábban.

Mobilelőfizetések több mint a fele Ázsia-Óceániában van.

Internet-penetráció a legmagasabb Európában, a lakosság kétharmada internetezik.

A legtöbb sms-t az amerikaiak küldik, 2.290 sms/fő/év. Az európaiak 1.313 sms/fő/év.
(Forrás: ITU)



SMS a fogorvostól

Az SMS-ezés tilos az iskolában, de a fogorvosoknak hasznos.

Angol tudósok arra az eredményre jutottak, hogy kevesebb beteg hagyja ki a fogászati látogatást, ha SMS-ben emlékeztetik rá.

Két évig tesztelték ezt a módszert. 24 órával az időpont előtt küldték el az emlékeztető üzenetet.

Több, mint 700 beteg kapott szöveges emlékeztetőt és a két éves időszak alatt 10-ből 1 ember hagyta ki az időpontját.

4-ből 1 ember hagyta ki az időpontját viszont azok közül, akik nem kaptak emlékeztetőt.

Az Egyesült Államokban használják, Svédországban és Finnországban pedig tesztelték ezt a módszert és mindenhol megállapították, hogy lényeges százalékkal csökkentette az elhalasztott időpontok számát.

(forrás:http://www.diagnozis.hu/)



Ahogy egyre több fogyasztó kommunikál a márkákkal okostelefonokon keresztül, a hirdetők is újabb és hatékonyabb megoldásokat dolgoznak ki.

A STRATA szoftvergyártó cég a médiaügynökségeket ügyfeleik preferenciáiról kérdezte az év első három hónapjára vonatkozóan. A mobilhirdetések esetében a válaszadók 37%-a jelezte, hogy leginkább display hirdetéseket gyártatnak, 25% pedig az SMS hirdetéseket említette. 2010 utolsó negyedévében ezek az arányok 63% és 15%-on álltak.
A földrajzi elhelyezkedésen alapuló targetálás fontossága megduplázódott: a megkérdezettek 7%-a jelezte, hogy alapvetően ebben gondolkodik, míg 2010 utolsó negyedévében ez az arány 3% volt.
Míg az iPhone és az Android termékek igen komoly médiaérdeklődést kapnak, a valóság az, hogy a legtöbb felhasználónak továbbra is csak egyszerűbb készüléke van. S bár az okostelefon-tulajdonosok jobban kötődnek mobiljukhoz, a többi előfizető is szívesen használná mobilját arra, hogy a márkákkal kommunikáljon rajta keresztül.
„Az SMS-t sokszor figyelmen kívül hagyjuk, pedig a felhasználók nagy része, minden korcsoportban aktívan él a szolgáltatással” – mondta David Berkowitz, a 360i digitális marketing ügynökség innovációért felelős vezetője.
Ahogy a mobil hirdetések egyre inkább fontossá válnak a marketingesek számára, úgy diverzifikálják a kampányaikat és használnak egyre többféle eszközt és hirdetéstípust. A fogyasztók fokozódó okostelefon-használata és az SMS-en keresztüli kommunikációs igénye segíthet a hirdetőknek abban, hogy különböző célközönségeket érjenek el a rendelkezésre álló számos eszközzel és azok megfelelő kombinációival.
(Forrás: eMarketer)



A piac mai tendenciáit figyelve egyelőre semmi nem utal a szöveges üzenet eltűnésére, sőt, éppen ellenkezőleg, egyre inkább része életünk civil, politikai és személyes terének egyaránt. A kommunikáció stratégiai szemlélete ezért azt kívánja, hogy az üzleti szektor mellett a két másik nagy társadalmi terület, a közszféra és a nonprofit szektor szervezetei is tudatosan szőjék mobilkommunikációs hálójukat.

Ennek eszköze lehet az sms-tartalomszolgáltatás alkalmazása az állami és a non-profit szektor számos területén. Itt egyfelől az m-marketing módszereinek átvételére, a másik két szektor sajátosságaihoz való átdolgozására gondolhatunk. Az ügyfélkör-építés, a lojalitásmegerősítés, a márkaépítés a másik két szektor számára is lefordítható, értelmes és hasznos közösségépítési módszerek. Ugyanígy, az sms-ben nyújtott rendszeres vagy alkalmi hír- és információszolgáltatás is számos módon hasznosulhat az állami és a nonprofit szektorban.

Nézzünk néhány példát a felhasználás területeire.

Az önkormányzatok sms-ben küldhetnek értesítést a helyi rendeletekről, az önkormányzati testületi ülések időpontjáról és napirendjéről, a testület döntéseiről, a képviselők fogadóóráiról, a polgármester munkájáról, a hivatal nyitva tartásáról, az ünnepségekről, a helyi lap megjelenéséről, a helyi tévé(k) és rádió(k) műsorairól stb. Emellett a testületek sms-ekben a helyi közvéleményt is szondázhatják döntés-előkészítési helyzetekben, és nyilvános sms-számot működtethetnek a közérdekű bejelentések számára. Kérésre helyi iparosok, vállalkozások adatait is kiküldhetik a szolgáltatást keresők számára. A balesetekről, a forgalmi dugókról, a tömegközlekedési fennakadásokról való tájékoztatás újabb alkalmazási lehetőséget jelent.

Az állami szervezetek, intézmények közül itt a kulturális intézményeket emeljük ki. Ahogyan ma egyes profitorientált zenés szórakozóhelyek elindították sms-marketing-szolgáltatásaikat, a kulturális intézmények közönségének rendszeres informálása ugyanúgy hasznos lehet a látogatók számának növelésére és lojalitásának, érdeklődésének megtartására. A (művész)mozik és a színházak műsoraikról, bemutatóikról, a múzeumok megnyitóikról, kiállításaikról, a művelődési házak tanfolyamaikról és egyéb programjaikról küldhetnek rendszeresen szöveges üzenetet. A törzsközönségnek mindehhez akciókat, kedvezményeket is ajánlhatunk, illetve az sms-szolgáltatást törzslátogatói (vagy például a filmklubhoz tartozó) privilégiumként ajánlhatjuk.

Ugyanígy, a nonprofit szervezetek (egyesületek, alapítványok) közösségépítése részben követheti a fogyasztói lojalitás megerősítésének üzleti technikáit, a közösségépítés marketingmódszereit. Az sms olcsó és hatékony eszközt adhat a fontos eseményekről szóló hírek, a szervezet profiljába vágó üzenetek továbbításához. Végül a társadalmi mozgalmak – a vírusmarketing logikájának alkalmazásával – az sms-t a rendezvényekre való meghívásra, „riadólánc” megszervezésére, tüntetésekre való mozgósításhoz használhatják a tagság és a szimpatizánsok körében.

(forrás: Sükösd MiklósErdős Ildikó: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei)



Az sms hatásos lehet stratégiai célok elérésében is. Alkalmazhatunk sms-kampányt márkaépítésre vagy a lojalitásprogramok részeként használhatjuk az ügyfélkör megtartására.

Az sms kiválóan alkalmas az ügyfélkör megtartására, bővítésére és építésére, és könnyen integrálható a különböző lojalitásprogramokba, ezáltal hosszabb távú marketingcélokat szolgálhat. Ha az üzenetküldő cég lehetőséget ad az interaktivitásra, akkor a felhasználó még válaszolni is tud az üzenetekre. Így például válasz elküldésével jelezheti – mindössze két gombnyomással – részvételi, esetleg vásárlási szándékát.

A kétirányú kommunikáció lehetőségét kihasználó nyereményakciók során a fogadó válaszolhat az üzenetre. Ezzel jelzi, hogy részt kíván venni az adott kvízjátékban, amelynek során a több sms-fordulóban feltett kérdésekre kell visszaküldenie – sokszor emelt díjas tarifával terhelt – válaszát, és ez feljogosítja arra, hogy részt vegyen egy sorsoláson. Az ilyen jellegű játékok egyfelől bevételt hoznak, másfelől segítik a márkaépítést és növelik a termék népszerűségét, ismertségét, de csak közvetve szolgálnak értékesítési célokat.

Az m-marketing további stratégiai lehetősége, hogy különböző érdeklődésű emberek egyetlen sms küldésével bejelentkezhetnek az ízlésüknek megfelelő zenei klubba vagy egyéb fogyasztói közösségbe, majd sms útján kaphatnak értesítést a programokról, a témával kapcsolatos hírekről, személyekről vagy éppen a számukra érdekes termékekről. E megoldás előnye, hogy áthidalja a személyiségi jogok és a személyes adatok védelmével kapcsolatos problémákat, hiszen az sms útján történő bejelentkezéssel a küldő beleegyezik abba, hogy attól kezdve üzeneteket kapjon telefonszámára az adott cégtől vagy szervezettől.

Marketingszakemberek véleménye szerint sok fogyasztó vállalja, hogy sms-ben reklámtartalmú üzeneteket fogadjon. Mi több, esetenként még fizetni is hajlandó azért, hogy értesítést kapjon akciókról és különleges eseményekről. „A fogyasztók hálásak a jól célzott üzenetekért” – nyilatkozta Jonathan Linner, az Enpocket m-marketing-szolgáltató cég vezetője. Az említett cég azt állítja magáról, hogy 15 millió reklámtartalmú szöveges üzenetet küld hetente olyan mobilhasználóknak, akik többek közt a Nike vagy a Nestlé ügyfelei.

A McDonald’s feltöltött sms-kártyákat bocsátott ki Martinique-ban, hogy tájékoztassa a focirajongókat a világbajnokság során zajló mérkőzések legfrissebb eredményeiről. A kártya lehetővé tette a felhasználóknak, hogy mindennap ingyenes sms-értesítést kapjanak a játékosokról, a meccsekről, valamint a döntő idején minden egyes gólról. A kártyát a speciálisan erre az időszakra kialakított McDonald’s World Cup soccer menü vásárlása esetén lehetett kapni, vagy külön is megvásárolható volt a cég éttermeiben. A neves sporteseményhez kapcsolódó kártya hozzájárult a márkanév további építéséhez és megerősítéséhez.

Itthon a Kinder Bueno márkaépítő sms-kampánya említhető. Itt sms-ben kellett elküldeni egy szlogent, amelyre válasz-sms érkezett. Ezt a választ kellett a Westendben a Kinder Buenót képviselő promóciós lányoknak bemutatni. Az akció során mindenki legalább egy Kinder Bueno csokit nyert. Ismereteink szerint a kampány során nyert adatbázist a későbbiekben nem használták fel, ami meglepő, ugyanis a jó adatbázis további marketingakciókhoz jelenthet alapot 35.

E sorok írásakor is fut Magyarországon a Masterfoods promóciója, hogy az általa forgalmazott csokoládék vásárlására ösztönözze a fogyasztókat. A promóció 2004. március 8-án kezdődött, és 2004. május 16-ig tart. Az akciós csomagolású termékek 2004. január 26-tól kerültek forgalomba a készlet erejéig. A promócióban részt vevő termékek a magyarországi forgalomban kapható, „Csomagolj!” feliratú akciós csokoládék. Az akciós csomagolású csokoládépapírok belső oldalán tízjegyű egyedi kód található. A szervező a nyereményjáték kezdetén a csokoládépapírba nyomtatott tízjegyű kódokat feltölti egy adatbázisba. A játék folyamán beérkező kódok akkor minősülnek érvényesnek, ha megegyeznek az adatbázisban szereplő bármely kóddal. Egy kód csak egyszer vesz részt a játékban, másodszori beküldés esetén a szervező nem tekinti érvényesnek a beküldött kódot.

A résztvevők között hetente nyereményeket sorsolnak ki, valamint a részvétellel kreditpontokat gyűjtenek, amelyeket később különböző ajándéktárgyakra válthatnak be. A nyereményjáték-promóció közvetlen célja a vásárlásösztönzés. Ugyanakkor a népszerűsítés és a fogyasztóknak a honlap látogatására és a honlapon levő egyéb játékokban való részvételre való motiválása már a márkaépítésben és az ügyfélkör kialakításban is szerepet játszik. A nyeremények között nagy értékű utazások, vásárlási utalványok, Vodafone feltöltőkártyák, valamint Vodafone egyenlegfeltöltés

(forrás: Sükösd MiklósErdős Ildikó: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei)



Egyre gyakoribb, hogy az üzletláncok vásárlókörük számára sms-értesítést küldenek árleszállításaik kezdetéről, akciókról vagy új üzlet nyitásáról. Erre Magyarországon is van már példa (Mexx divatáru, B&J sportüzletlánc). Egyes szórakozóhelyek ugyancsak bevezették, hogy értesítést küldenek aktuális programjaikról (szintén magyar példa a Dokkbistro és a Baarpult gyakorlata).

Angliában a Costa Coffee sms-központú kampányt indított (körülbelül 30 ezer font értékben), hogy népszerűsítse új jeges kávéját (Gelatte ice-blended coffee). Olyan sms-alapú vouchert küldtek szét, amelyet az sms bemutatásával bármelyik londoni üzletükben be lehetett váltani az említett italra. Mivel az sms továbbküldhető, a kampány – láncreakciót kiváltva – a továbbküldött sms-üzenetekkel megsokszorozta azok számát, akikhez eljutott a vouchert tartalmazó sms, így további forgalmat generált az időközben már nekilendült értékesítésben is. Ez a kampány erőteljesen előmozdította az értékesítést, emellett a termék bevezetése során jelentősen növelte az ismertséget is. Az Amerikai pite 2 című amerikai film nézettségének növelése érdekében a forgalmazó sms-kampányt indított, amelynek célcsoportját a 16–35 év közötti férfiak alkották.

A Coca-Cola 2003 őszén Magyarországon indított sms-akciót. Mindenki, aki például Coca-Cola Light üdítőitalt vásárolt, elküldhette sms-ben a kupak belsejében található azonosítószámot. Erre rögtön válasz-sms-t kapott arról, hogy nyert-e. Ez jó példa arra, hogyan lehet tömeges adatbázist építeni sms útján – a kulcs az önkéntes bejelentkezés és a visszacsatolás.

Ehhez hasonló programot futtatott 2003-ban a Procter&Gamble, amelyben a vonalkódszámokat sms-ben visszaküldő fogyasztók közül minden ötvenedik nyert, a többiek között pedig nyereményeket sorsoltak ki. Az akció négy országban zajlott egyszerre: Magyarországon, Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában.

Magyarországon szokatlanul hosszú, öt hónapig tartó sms-alapú kampány szolgálja egy új sör bevezetését. A Borsodi Bivaly sms-promóciójában (a 2004. április 5-től augusztus 31-ig tartó kampányban) a 2003-ban bevezetett sör hátcímkéjén található kód beküldésével lehet nyerni. A „Van már saját bivalyod?” promóció mobiltechnológiai hátterét biztosító cég rendszere a beküldött kódokat azonnal automatikusan kiértékeli, és a szoftver megfelelő válasz-sms-t küld vissza. A közel öt hónapos játék időtartama alatt 5000 ajándék talál nyertesre .

Egy két hónapig tartó mobil interaktív kampány, amelyet a Dunkin Donuts fánkok értékesítésének növelése céljából folytattak 2002-ben Olaszországban, az első három hét alatt kilenc százalékpontos növekedést eredményezett az értékesítésben, a kampány megvalósításában részt vevő cégek szerint. A kampány során a vásárlók kuponokat kaptak a Dunkin Donuts termékeire, ha az értékesítési helyeken kitett, illetve bemondott reklámokra válaszoltak a mobiltelefonjuk segítségével. Mivel nem az akciót küldték szét sms-ben, hanem a vásárlóknak kellett az sms-t küldeni, így a Dunkin Donuts nem kockáztatta, hogy kéretlenül kapjon valaki nem kívánt üzenetet, és ezzel megóvta jó hírét ügyfelei körében. Ez az akció az értékesítés ösztönzésén túl a márkaépítésben is szerepet játszik.

Sms küldésével elvileg a különböző napi- és hetilapokra is elő lehet fizetni. Ez a rendszer technikailag kivitelezhető, de még nem alkalmazzák hazánkban, azonban a Ringier kiadó már készül a bevezetésére. Itt az értékesítésösztönzést a szolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése jelenti. Az előfizetés egyszerűsége más területeken is fontos érv lehet a mobiltelefon és az sms alkalmazása mellett.

A fenti példák azt illusztrálják, hogy az sms használható akciók, események népszerűsítésére, rövid távú értékesítési célok megvalósítására. Különösen igaz ez a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (fast moving consumer goods, azaz FMCG termékek) esetén. Egy sikeres akció azonban, amelynek elsődleges célja az értékesítés előmozdítása, hosszabb távon közvetve támogatja a márkaépítést, az ügyfélkör kialakítását és az ismertség növelését is.

(forrás: Sükösd MiklósErdős Ildikó: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei)



Az SMS-marketing a mobilmarketing legismertebb és talán legelterjedtebb formája is egyben. A szó hallatán a legtöbb felhasználó SMS-nyereményjátékokat, SMS-híreket, térítés ellenében letölthető zenét, hátteret és játékokat képzel el. Ám az SMS-marketing fogalma ennél sokkal többet takar.

Napjainkban egyre több cég használja ennek előnyeit, és ezzel is segíti eladásaik hatékonyságát. Bizonyára mindenki részt vett már legalább egyszer nyereményjátékban, szavazott már kedvenc zeneszámára, versenyzőjére. A jelenséget senkinek sem kell bemutatni, a folyamat azonban megérdemel némi figyelmet.

A szakember szemével
Az SMS segítségével sok minden elintézhető, véghezvihető a szokványos üzenetíráson túl. Nyereményjátékokba regisztrálhatunk, versenyekhez csatlakozhatunk, rendelhetünk és fizethetünk vele bármit, szavazhatunk, sőt, ha kedvünk tartja, az autóriasztóval is kommunikálhatunk, illetve távolról szabályozhatjuk a ház megvilágítását. A cégek azonban felismerték az SMS lehetőségének a fentieknél is hatékonyabb felhasználhatóságát, ez pedig nem más, mint az SMS-ben terjesztett klasszikus reklám.

Reklámtartalmú üzenetekkel elárasztani a felhasználók egy bizonyos csoportját – bár, ha nem is egészen szabályos – nem nagy művészet. Ahhoz azonban, hogy egy SMS-kampány valóban effektív legyen, az ügyfelet cselekvésre, néminemű visszacsatolásra, együttműködésre kell késztetni.

Többé-kevésbé az egész kampány azon áll vagy bukik, hogy a kiküldött SMS címzettei közül hányan jeleznek vissza. A visszacsatolás különböző módokon érhető el, a leggyakoribb egy nyeremény elnyerésének lehetősége a „küldj SMS-t erre a számra ezzel a szöveggel, és megnyerheted a csodálatos, trendi, luxus …” hangzatú üzenettel. Ha a másik oldal erre a felhívásra reagál, a kampány szervezőinek már nyert ügye van. A puszta visszajelzésből ugyanis néhány nagyon fontos tényező állapítható meg, többek között a felhasználó néhány személyi adata is, amely a későbbiekben felhasználható.

Az ügyfeleket reakcióik alapján különböző csoportokba osztják, és ezekből alakítják ki a későbbi célcsoportokat, felmérések során a mintacsoportokat. A legfontosabb felismerés mégis az, hogy az adott ügyfél érdeklődik a kampány tárgya iránt. A visszajelzések alapján pontosan meghatározható a kampány effektivitása. A többi kampányformával ellentétben itt minden aktivitás teljességében célzott. A nyereményjátékok feltétele lehet például egy adatlap kitöltése is, amely a vásárlási szokásokat tárgyalja, s ennek segítségével a megbízó cég érdekes információkat tudhat meg potencionális ügyfeleivel kapcsolatban. Néhol a termék kódját is kérik beküldeni, így a cég pontosan tudja, hogy a versenyző mit vásárolt, a versenybe sorolt termékek közül melyiket választotta.

Premium Rate SMS
Az SMS-marketing folyamán nemcsak a termék reklámozása folyik, hanem lehetőség van annak azonnali adásvételére is. Ilyen formában általában információkat, előfizetést és különböző oldalakhoz való hozzáférést vásárolhat a felhasználó. Ennek közvetítője nem a hagyományos értelemben vett rövid szöveges üzenet, hanem az ennél valamivel összetettebben működő Premium Rate SMS. Ez a kommunikációs forma természetesen magasabb tarifával működik. Az erre a célra fenntartott számok egy adott országon belül az összes szolgáltató esetében azonosak. Ilyen üzeneteket nem küldhetnek külföldi szolgáltatók ügyfelei, akik az adott országban csak roamingban kapcsolódnak a belföldi hálózathoz.

A Premium Rate SMS-üzenetek árának alsó határa húsz forint körül mozog, ilyen áron általában nyereményjátékokat terjesztenek. Itt a visszajelzés egy bizonyos nyereménnyel motivált, és az üzenet ára csak a mobilszolgáltató és az üzemeltető költségeit fedezi. A költségesebb kampányok esetében a felhasználó a nyereményen túl – amely általában szintén magasabb értékű – az SMS szövegével is motivált. A nyereségből ilyen esetben a verseny szervezője is részesül.

Az SMS-kampány előkészületei és folyamata
A mobilszolgáltatók rendszerint nem szerveznek kampányokat, hanem arra specializált cégeket bíznak meg azok lebonyolításával. A telefonszámokat, amelyekre a versenyzők, vagyis a kampány résztvevői az üzeneteket küldhetik, már jóval előtte lefoglalják, hiszen általában valamire utaló vagy könnyen megjegyezhető számokat választanak. Ezeket a kampány stílusa szerint felosztják, miközben egy számot többnyire több cég is használ. Az üzemeltető ilyenkor az üzenetben megadott kód vagy kulcsszó szerint tájékozódik. A kulcsszót a mobilszolgáltatónak is jóvá kell hagynia, hiszen az is lehet foglalt. Az üzenetben ezután következhet például verseny esetén a helyes megoldás, esetleg név és elérhetőségi adatok. A kampány regisztrációja, a feltételek jóváhagyása és a rendszer beállítása néhány hétig is eltarthat, ezzel a megrendelőnek is számolnia kell.

Bizonyos dátumhoz kötött kampány esetén több hónappal előtte el kell kezdeni az előkészületeket. Számolni kell azzal is, hogy a nyereség is csak néhány hónappal később érkezik majd meg. A mobilszolgáltatónak először is be kell gyűjtenie az üzenetek árát, majd mindezt összegezve az üzemeltető felé továbbítani. Ha az üzemeltető az összes szolgáltatótól begyűjti a nyereséget és a kampány adatait, azokat a saját nyeresége levonásával továbbíthatja a megrendelő felé.

Maga az SMS-kampány, nyereményjáték, illetve az információ adásvételének konkrét realizációja a következőképpen alakul: a felhasználó, vagyis a célcsoport által elküldött üzenet a mobilszolgáltatón keresztül az üzemeltetőhöz vándorol, ahol is az összes szolgáltatón keresztül beérkezett válasz találkozik. Az üzemeltető az üzeneteket feldolgozza, választ generál, és azt az adott szolgáltatón keresztül visszajuttatja a felhasználóhoz. Az egész folyamat mindössze néhány másodpercig tart. Az SMS ára ezt követően a résztvevők között oszlik el. A mobilszolgáltató kapja rendszerint az összeg 50 %-át, amíg az ő részébe foglalt a nyereségen kívül a feldolgozás és a számlázás díja is.

A százalékarány a Premium Rate SMS-üzenet árától függően változhat. Minél magasabb az összeg, annál nagyobb arányban részesülnek a szolgáltatón kívüli felek. Az üzemeltető rendszerint az ár 20 % -át kapja, miközben a megbízó felé a saját díjszabása szerint is számláz. A díj többi része a kampány alkotóit illeti. Az olcsóbb üzenetek áraiból a kampány kiötlőinek nem származik nyeresége. Az ő hasznuk a kampány létrejötte és annak eredményei.

A mennyiség átka – „SMS-vakság”
Mivel a Premium Rate SMS esetében az első lépés mindig a felhasználó részéről érkezik, ebben a formában SPAM-üzenetek nem terjeszthetőek. Bizonyos összegű Premium Rate SMS elküldése után a mobilszolgáltatót legálabb egy válaszüzenet kiküldése kötelezi, de a kiküldhető válaszüzenetek száma is meghatározott. Amennyiben a felhasználó saját kérésére aktivált bizonyos szolgáltatásokat – hírek, viccek, időjárás-jelentés küldését –, jogában áll azokat bármikor deaktiválni. Mégis előfordulhat, hogy egy időben túl sok hasonló tartalmú üzenet jut el hozzá, és egy idő után ignorálja vagy el sem olvassa azokat. Az a felhasználó pedig, aki a Premium Rate SMS-üzeneteket azonnal, olvasatlanul törli, jóval nehezebben szólítható meg.

(forrás:digiport.hu)



Új típusú mobilbanking SMS értesítéseknek köszönhetően, 2015-re a pénzintézetek üzeneteinek mennyisége várhatóan megháromszorozódik és éves szinten eléri majd a 90 milliárd darabot– ez mobilbankos ügyfelenként kétnaponta egy üzenetet jelent.

Erről számol be a Juniper Research egy friss tanulmánya, amely a mobilbanking szolgáltatókkal és a bankokkal készített interjúk alapján azt a következtetést vonta le, hogy van még feltáratlan lehetőség a banki üzenetek terén, az egyenlegértesítőkön túl is. A bankok igyekeznek kiaknázni ezeket a lehetőségeket annak érdekében, hogy meggyorsítsák az ügyfél-kommunikációt az olyan szolgáltatások igénylésekor, mint például a hitelek vagy jelzálogok.
A mobilbankingról készült jelentés szerzője, Howard Wilcox elmondta: „Kutatásunkból kiderült, hogy az üzenetküldés abszolút nyerő megoldás a bankok számára. Jelentősen javíthatják ügyfélszolgálatuk pozícióját, ugyanakkor megspórolhatják a call centereken keresztül érkező megkeresések feldolgozásának költségeit. „
Ugyanakkor, a jelentés arról is beszámolt, hogy sok bank még most sem használja ki teljesen az SMS adta lehetőségeket. Az értesítő-jellegű üzenetek fejlesztése mögött húzódó stratégia lényege, hogy az ügyfeleket az önkiszolgálásra biztassa, úgy, hogy az információkat a mindenki számára ismert SMS-ek biztosítják.
A tanulmányból kiderül az is, hogy a bankok több mint 80%-a kínál valamilyen szintű mobilbanking szolgáltatást. 2015-re várhatóan Nyugat-Európában lesz a legmagasabb a szolgáltatás penetrációja, de a tranzakció-jellegű mobilbanking-használat is az SMS-éhez hasonló növekedést produkál majd, a becslések szerint.
A tanulmányt a Juniper saját kutatása alapján készítették, melynek során 77 bankot vizsgáltak meg számos régióból, meghatározva az SMS, a mobilböngészők, az okostelefon alkalmazások és egyéb, pl. Java alkalmazások népszerűségét is.
(Forrás: DMI)