Szilveszterkor a három mobilszolgáltató hálózatán több mint 31 millió SMS-t és MMS-t küldtek egymásnak az előfizetők.

Az üzenetek forgalma kissé csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amiben szerepet játszik az is, hogy egyre többen a közösségi felületeket használják ilyen célra a mobilnet segítségével.

A Vodafone Magyarország ügyfelei az előző év utolsó és az idei első napján közel nyolcmillió SMS-t és MMS-t küldtek, valamint több mint hétmillió telefonhívást kezdeményeztek.

A T-Mobile-osok összesen több mint 12,5 millió SMS-t küldtek szilveszterkor, míg a Telenor Magyarország ügyfelei az év utolsó és első napján 10,8 millió szöveges üzenetet váltottak.

A Vodafone esetében az SMS-ek mennyisége majdnem 20 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, aminek oka az, hogy az emberek mindinkább a közösségi hálózatok, és ezáltal részben a mobilinternet segítségével juttatják el újévi jókívánságaikat szeretteikhez, barátaikhoz.

Hasonló tendenciákról számolt be a T-Mobile és a Telenor is, mivel a multimédiás tartalmakat támogató okosmobilok révén az internet az ünnepeken is meghatározó üzenetközvetítővé vált.

S bár továbbra is nagyon sokan kívántak SMS-ben kellemes ünnepeket például a Telenor előfizetői közül, jelentősen növekedett az MMS-ek valamint a mobilinternet segítségével küldött köszöntések száma a korábbi évekhez képest.

A Telenor Magyarország 2011-es kutatásaiból kiderül, hogy a jól megszokott, hagyományos funkciók mellett a felhasználók előszeretettel használják mobiljukat szórakozásra, multimédiás tartalmak megtekintésére és továbbküldésére is. Az előfizetők 91 százaléka például rendszeresen készít fényképeket készülékével.



Billentyűzetfigyelő, a telefon fizikai koordinátáinak követése, sms-olvasó: fejlesztők szerint egy „diagnosztikai szoftver” képes egy sor adatot begyűjteni, amit a készülék gazdája inkább megtartana magának. Az amerikai cég programját 150 millió okostelefonra előre telepítették – minőségbiztosítási okokból, érvelnek.

Az összes sms, a telefon tulajdonosának fizikai koordinátái és még sok egyéb információ kémlelhető ki egy egy amerikai cég szoftverével, amit előre telepítettek 150 millió okostelefonra – írja a Spiegel.

Ráadásul a CarrierIQ nem az egyetlen cég, amely hasonló szolgáltatást kínál: július közepén írtunk arról, hogy a TruePosition nevű, geolokációs technológiát kínáló vállalat szolgáltatásával bárkit követhetnek az USA-ban, Európában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában vagy a karibi térségben.

Ha tehát az amerikai CarrierIQ szoftverét 150 millió mobilra telepítették előre, a megfigyelt eszközök száma valójában ennek többszöröse lehet.

A CarrierIQ maga közölte büszkén októberben, amikor a Nielsen piackutató céggel kötött együttműködési megállapodást, hogy jelenleg 150 millió, „nap mint nap használt” mobilt lehet a megoldásával megfigyelni. A Nielsent arra kérték, hogy elemezze, milyen tapasztalatai vannak a fogyasztóknak a táblagépek és okostelefonok használata során. Ehhez a CarrierIQ, “egyedülálló forrásokat” ígért.

Hogy  Trevor Eckhart connecticuti rendszergazda is komolyan érdeklődni kezdett aziránt, mennyire különlegesek ezek az adatok.
Ő is fejleszt alkalmazásokat Android okostelefonokra, és a munkája során fedezte fel a CarrierIQ szoftverét. A program telepítve volt arra a HTC eszközre, amivel Eckhart dolgozott. A szoftvert a gyártó vagy a szolgáltató telepíthette, mielőtt értékesítették a készüléket.

A fejlesztőt határozottan nyugtalanítja, amit talált. A programot alaposan elrejtették, egy laikus arra sem jön rá soha, hogy egyáltalán ott van a gépen, a felügyeleti szoftver letiltása, eltávolítása így szóba sem kerülhet. Ami azt jelenti, hogy a CarrierIQ egy sor érzékeny információhoz fér hozzá.

A fejlesztő szerint többek között meg lehet figyelni a billentyűzetet, le lehet kérni, milyen internetes oldalakon böngésztek a telefonnal, mire kerestek a Google-on, hozzá lehet férni azonosítókhoz és jelszavakhoz, PayPal átutalások adataihoz, meg lehet nézni, milyen sms-eket küldött és fogadott a készülék, és azt is meg lehet mondani, hol van fizikailag a készülék. Nem probléma a szoftvernek lementeni a telefonkönyv adatbázisát, de a beszélgetéseket nyomon követni sem.

A CarrierIQ tagadja, hogy a szoftvert billentyűzetfigyelésre és naplózásra is lehetne használni. Azzal érvel a cég, hogy a szoftvertelepítés célja az volt, hogy az elemzések segítségével javítsák a hálózat minőségét. A Wirednek adott interjúban hosszasan sorolják az érveiket.

A Spiegel megkeresésére a legtöbb nagy gyártó – HTC, Samsung, Apple – nem válaszolt. A Nokia visszajelzett, azt állítva, nem használja a CarrierIQ szoftverét.

Egy chpwn nevű hacker szerint az iPhone-okon megtalálható a CarrierIQ-szoftver egyik verziója, de alapbeállításként deaktiválva.

A Spiegel a nagy mobilszolgáltatókat is megkérdezte; a T-Mobile és az O2 Németországban maga nem használja a Carrier IQ szoftverét, de vizsgálják, mit telepítettek a gyártók az eszközökre. A Vodafone és az E-Plus-csoport válaszában pedig az áll, hogy a vállalat sem a CarrierIQ megoldását, sem más, hasonló diagnosztikai szoftvert nem használ.

(forrás: http://hvg.hu/)



1992. december 3-án a Vodafone hálózatán küldték el az első rövid szöveges üzenetet.

1992. december 3-án küldték el az első rövid szöveges üzenetet, ismertebb nevén SMS-t az angol Vodafone GSM-hálózatán keresztül – csupán két szóból állt: Merry Christmas. Az SMS a Short Message Service szóhármas rövidítése, mely magyarul nagyjából annyit tesz: rövidüzenet-szolgáltatás. Az elképesztően elterjedt és sikeres szolgáltatás technológiája egyébként 27 éves, az üzenetek küldésére alkalmas rendszerek már 1984-ben is léteztek, papíron legalábbis.

A szabványt és annak pontos specifikációját az 1980-as években kezdték el meghatározni, többek között azt is, hogy egy üzenet milyen hosszú legyen. Az ötletgazdának tekinthető Friedhelm Hillbrand a Los Angeles Times munkatársainak pár éve elmesélte, hogy miért pont 160 karakter lett az üzenetek hossza. Hillebrand az említett időszakban a távközlési szabványokért felelős intézetnél (ETSI) dolgozott, ahol a még igen fiatal mobiltelefonálás új szabványait igyekeztek kialakítani. A szöveges üzenetek továbbításának ötlete már korábban felvetődött, s azt igyekeztek meghatározni, hogy milyen módon, mekkora adatmennyiség legyen az előírás.

Hillebrand volt a vezetője a nem hangalapú szolgáltatásokat felügyelő bizottságnak, mely az egész világ számára készített előírásokat, s ők alkották meg az SMS alapvető szabályait. Közvetítő csatornának az akkor már létező másodlagos, metaadatok átadására szolgáló adatvonalat alkalmazták, melyet nem használtak fel a hangtovábbításra, mivel itt volt még szabad kapacitás, s ehhez kellett szabniuk a lehetséges SMS-méretet.

Először 128 karakter mellett döntöttek, de már kezdetben úgy ítélték meg, hogy ez kevés lesz, ezért kibővítették még 32-vel. Sokan még ekkor is szkeptikusak voltak, hogy ez a kis terjedelem elegendő-e egyáltalán bármire is, de Hillebrand saját, nem igazán tudományos kísérletei és kutatásai alapján amellett érvelt, hogy bőven.

Két érvet hozott fel mellette. Az egyik, hogy a postai levelezőlapokra átlagosan 150 karakternyi szöveget írnak a levelezők. A másik, hogy egy kimerítőnek nem nevezhető, ám alapos vizsgálat azt mutatta, hogy a telexgépek adta lehetőségeket a felhasználók kevéssé használják ki, s jellemzően rövid, körülbelül 150 karakter hosszúságú üzenetek továbbítására használják az egyébként ilyen szempontból korlátok nélküli technológiát (akárcsak manapság az e-mailek esetében).

Hillebrand egyébként egyedül, bonni otthonában írógépen is próbálgatta, hogy lényeges mondatok, kérdések, válaszok vajon milyen hosszúak, s újra csak azt kellett látnia, hogy a 160 karakter elegendő. Persze még maradtak további kételyek, mivel akkor még nem voltak QWERTY-billentyűzetek, s Hillebrand a mai napig nem érti, hogy vajon hogyan lett az SMS a beviteli mód nehézkessége (egy gomb, sok karakter) ellenére ilyen népszerű, s csodálattal nézi a billentyűzetet villámgyorsan kezelő kamaszokat.

Piackutatók szerint az SMS-forgalom 2010-ben világszerte 114,6 milliárd dollárnyi (25 billió forint) bevételt generált. A prognózisok úgy számolnak, hogy a következő öt évben 726 milliárd dollárnyi bevétele származik majd a szöveges üzenetekből a szolgáltatóknak.

(http://itcafe.hu)



A brit udvari költő szerint a világháló közösségi honlapjai, az üzengetés, vagy a mobiltelefonos “esemesezés” tökéletesíti a gyerekek költői vénáját.

Az 55 éves Carol Ann Duffy 2009 óta tölti be az udvari költő tisztét, ő az első nő – és az első skót –, aki elnyerte a „felséges” megbízást, pedig híresen „tekintélytiszteletlen”. Nagy-Britanniában annyira elismert, hogy Shakespeare után őt tanulják leginkább a brit középiskolákban. Duffy szerint a netezés és a telefonüzenetek segítenek a tizenéveseknek gondolataik letisztázásában.

Nézete szöges ellentétben áll más oktatási szakértők véleményével, akik szerint a modern nyelvet megöli a netnemzedék. Duffy szerint viszont a rövidített-tömörített világhálós szóhasználat a nyelv érzékelésének tökéletesedése, egy módja annak, miként lehet „többet mondani kevesebbel”.

„Kevesebbet olvasunk, mint korábban, és sok fiatal sok időt tölt netezéssel a közösségi oldalakon. A vers pedig éppen az az irodalmi műfaj, amely a legjobban befogadható egyszerűen tömörsége okán. Egyre határozottabban gondolom, hogy éppen a költészet az az irodalmi forma, mely majd a legtovább él” – idézte a koszorús költőt a The Daily Telegraph című brit lap.

A skót költő és drámaíró egyébként messze nem szülői példa vagy ösztökélés okán lett a penna nagymestere: könyvekben igen szegény házban nőtt fel.

(forrás:http://www.nyest.hu)


Nem lehet többet SMS-ben káromkodni Pakisztánban

Érdekes jelentést olvashatunk a Guardian oldalain – úgy tűnik Pakisztán még egy lépést tett az internet cenzúra kiteljesítése felé (bár Kínát nehéz beelőzni ezen a téren), 1600 különböző kifejezést és szókapcsolatot tiltott le a helyi mobilszolgáltató az SMS forgalomban.

Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy hiába írjuk be a telefonba a káromló, vagy a vallást sértő szavakat, azokat egyszerűen nem továbbítja a rendszer. Érdekesség, hogy az a szabályozás a turistákra is vonatkozik, jó kérdés, hogy miként tudják (és jogos-e?) például ellenőrizni egy átutazó, más országban vásárolt telefonjáról küldözgetett SMS szövegeit? A betiltott szavak listája itt olvasható.

(forrás:http://techline.hu)

Húsz évet kapott négy SMS-ért

Szerdán húsz év börtönre ítéltek egy 61 éves thai férfit, négy darab általa elküldött SMS-ért. Több mint 80 éves lesz, mire szabadulhat. Az ítélet szerint SMS-enkentént öt évet kapott. Még harminc napig fellebbezhet és akkor másodfokon folytatódhat a pere.

Ampon Tangnoppakul augusztus óta van előzetesben, és megkapta már az SMS Bácsi becenevet Thaiföldön. Tangnoppakul 2010 májusában küldte el a sértő üzeneteket, nem kisebb személnyek, mint az akkori miniszterelnök személyi titkárának. Az üzeneteket a nagy kormányellenes tüntetések idején küldte el, azóta az akkori kormány már megbukott.

A hatóságok nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan hogyan szóltak az üzenetek, csak annyit tudattak, hogy sértők voltak. A ítélet felolvasását csak videóról nézhette a vádlott, mert azárvízmiatt nem tudta börtönét elhagyni.

Thaiföldön nagyon kemények büntetik a felségsértést, egy másik perben egy honlap szerkesztője ellen is húsz évet kért az ügyész, mert az illető nem takarította le oldaláról elég gyorsan a királyi családot sértő kommenteket.

Emberjogi szervezetek szerint Thaiföldön a felségsértés vádjával valójában politikai tisztogatás és boszorkányüldözés zajlik.

(forrás: http://index.hu/)
Szerencsére Magyarországon ilyesmire azért nem kell számítunk, de az alapvető etikai szabályokat és az elektronikus marketingtevékenységeket szabályzó törvényeket mindenféleképpen érdemes szem előtt tartani, amikor SMS-ben kommunikálunk.



Ügyfeleink visszajelzései alapján folyamatosan fejlesztjük szolgáltatásunkat, így az elmúlt hetekben két újabb fejlesztéssel bővült a BIP SMS küldő rendszere.

A címjegyzék átalakítását már régóta tervezgettük: a megújult felületet még kényelmesebb használni az oldalváltás nélküli lapozással, az új, okos keresővel és a leegyszerűsített, áttekinthetőbb megjelenéssel.

Az SMS küldés is fontos bővülésen ment keresztül: az eddig használt üzenetküldési mód (ún. GSM mód) mellett már választható az Unicode típusú üzenetküldés is. Az Unicode küldés során nemcsak a teljes magyar ABC összes ékezetes karakterét használhatjuk üzeneteinkben, de jóval többet is: így a kínai, arab vagy bármilyen más írásrendszer jeleit is helyesen célba tudjuk juttatni! Használata már nem is lehetne egyszerűbb: mindössze a küldés módját kell kiválasztanunk az üzenet beírására szolgáló oldalon. Fontos tudni, hogy az Unicode üzenetküldés technológiája miatt az elküldhető üzenethossz 160-ról 70-re változik. Ha ennél hosszabb a mondanivalónk, összefűzött SMS-ek segítségével akár háromszoros hosszúságú üzeneteket is küldhetünk bármelyik küldési módban: a BIP rendszere az összefűzést automatikusan bekapcsolja, ha az üzenet hosszúsága alapján szükséges.

Az Unicode küldési mód SMS átjárónkon (SMS API) keresztül is elérhető: ehhez a type=unicode paraméter használatára van szükség (az SMS átjáró alapértelmezése természetesen a GSM küldés, ehhez nincs szükség semmilyen beállítás vagy paraméter használatára). Az SMS átjáró dokumentációja ennek megfelelően frissült.



Kedvező a BKV új viteldíj javaslatainak a fogadtatása, az utasok nagy részének tetszik a családi jegy és az SMS jegyváltási lehetőség.

Kedvezően fogadták a 2008-ban bevezetendő új BKV viteldíjtípusokat a megkérdezettek – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet által a BKV Zrt. megbízásából készített kutatásból. A BKV Zrt. megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérést készített a BKV szolgáltatásait igénybe vevő 15 és 65 év közötti budapesti lakosság körében abból a célból, hogy a vállalat előre megismerje a várhatóan jövőre bevezetésre kerülő új tarifatípusok lakossági fogadtatását. A felmérésre 2007. november 6. és 8. között került sor 2000 fő telefonos megkérdezésével.

A tervezett tarifaváltozások közül kiemelkedően kedvező a fogadtatása a hétköznapi családi jegynek – mellyel két felnőtt és öt gyermek utazhat egy napig korlátlanul körülbelül 2.000 forintért. Ezt a tarifatípust a megkérdezettek háromnegyede tartja pozitív változásnak. Alig marad el ettől az SMS-ben rendelhető jegy bevezetésének támogatottsága. Itt az SMS-ben rendelhető autópálya-matricához hasonlóan az utasnak felszállás előtt SMS-t kell küldenie egy számra, a válaszként kapott SMS birtokában pedig 60 percig korlátlan számú átszállással utazhat. A jegy árát az egyenlegéből vonják le, vagy a havi számláján jelenik meg.

Nem ütközik általános elutasításba a havibérletek 30 napos bérletekkel való helyettesítése – többen üdvözlik ezt a változást (52 százalék), mint ahányan elutasítják (41 százalék) -, és még a napi rendszerességgel utazók is nagyobb arányban támogatják, mint ellenzik ezt a módosítást.

(forrás: sg.hu)



Elképesztő mérföldkőhöz érkezett az Egyesült Királyság az okostelefon-penetráció tekintetében. Minden második brit lakos rendelkezik okostelefonnal, ami valamivel több mint 30 millió készüléket jelent. Érdemes odafigyelni az ottani trendekre, Európa keletibb felében is hasonló jelenségekre számíthatunk 1-3 éven belül.

A brit lakosok által használt okostelefonok felén a Google Android operációs rendszere fut, a második helyen a RIM Blackberry áll 22,5 százalékkal, az Apple iPhone készülékek csak a harmadik helyen tanyázik 18,5 százalékos részesedéssel, a maradék közel 10 százalékon pedig a többi platform osztozkodik. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 15 millió androidos, 6,6 millió BlackBerry- és 5,5 millió iOS-felhasználó alkotja a brit okostelefon-piacot, ami a mobilszolgáltatók, tartalomszolgáltatók és az alkalmazásfejlesztők számára is igazi Kánaán.

Szerencsés együttállás, gyors fejlődés

A brit piac ideális környezetet ad az okostelefonok terjedésének, hiszen a megfelelő vásárlóerő, a megfelelő méretű piac is rendelkezésre áll, az ország nyelve az angol, illetve a kontinensen szinte minden esetben itt jelennek meg elsőként a tartalomszolgáltatók is, akik a kiadói-, szerzői- és egyéb jogi problémák miatt nem terjeszkedhetnek szabadon. Ennek a szerencsés együttállásnak az eredménye, hogy a brit lakosok többsége tud válaszolni arra a kérdésre, hogy miért is jó neki, ha okostelefont vásárol, hiszen bőséggel vannak értékes szolgáltatások és tartalmak. Ennek köszönhetően az új készülékvásárlásoknak már a 70 százaléka okostelefon a Kantar Worldpanel ComTech friss kutatása szerint.

Az Android, Blackberry, iOS trió ugyan uralja a piacot, de a briteknél az Apple komoly visszaesést könyvelhetett el a piaci részesedésben. Az eladásokban az iPhone-ok aránya egy évvel ezelőtt még 33 százalék volt, ez csúszott vissza 18,5 százalékra. Ez részben bizonyára köszönhető az új iPhone-ra várásnak is, de az Android széles spektrumú kínálata is sokakat csábíthatott el. A brit piac másik vesztese a Nokia, ami a tavalyi 20 százalékos Symbian részesedés után idén már alig 6 százalékot teljesített, kiírva magát a vezető gyártók közül. Ezt talán megváltoztathatja a Windows Phone, de egyelőre a Microsoft platformja a futottak még kategóriába tartozik a fejlett brit piacon is 1,4 százalékos eredménnyel.

Túl sokan butaként használják az okostelefont

A Gartner okostelefonokért felelős elemzője Carolina Milanesi kissé feketíti a fenti képet, ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy az eladott okostelefonok jelentős részét a felhasználók egyfajta “felmagasztalt butatelefonként” kezelik. Pontosan ugyanazt csinálják egy androidos mobillal vagy egy iPhone-nal, mint amit egy érintőképernyős feature phone-nal, nem telepítenek alkalmazásokat, beérik a gyárilag telepített programokkal, sőt jellemző az a réteg is, ami még mobilinternet előfizetést sem köt okostelefonjához.

Az elemző rámutat arra, hogy hiába a milliónyi alkalmazás, a leginkább használt funkció még mindig a telefonálás és az SMS-küldés – vagy ahogy az Ipsos magyarországi kutatásából kiderült korábban, az ébresztés/riasztás. A felhasználói passzivitás viszont nem elutasításból fakad, hanem a legtöbb ember egyszerűen nincs tudatában annak, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésére, sokan pedig attól félnek, hogy az online szolgáltatások miatt a mobil adatforgalom jelentősen megnő, ami váratlanul magas havi számlát eredményez. Az eszközök ott vannak az embereknél, de minden korábbinál fontosabbá vált az edukáció és a tájékoztatás – ennek felelőssége egyrészt a gyártók, másrészt a mobilszolgáltatók, harmadrészt pedig az alkalmazásokat fejlesztők vállán van.

(forrás:http://www.hwsw.hu)



Németországban ennyi SMS-t küldtek el 2010-ben. Ez közel 20%-al volt több mint 2009-ben, derült ki egy felmérésből.

Néhány további érdekes adat:

  • A németek 41 milliárd sms-t küldtek 2010-ben, 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban,
  • A mobiltelefonok penetrációja (elérése) 83 százalék, a felhasználók száma 59 millió,
  • Egy mobilos átlagosan 700 sms-t küld egy év alatt

(Forrás: Bitkom)



SMS átjárónkat még biztonságosabbá tettük – az eddig is meglévő IP cím alapú ellenőrzést jól kiegészíti az új SSL (Secure Sockets Layer) kapcsolat. Az SSL technológia az SMS API hívások során garantálja azt, hogy az SMS-t kísérő információk (üzenet szövege, címzett telefonszáma, hozzáférés adatai, stb.) is titkosítva jussanak el az átjáróhoz kapcsolódó szoftvertől vagy weboldaltól a BIP rendszeréig – így a folyamat védetté válik a lehallgatás (“man-in-the-middle” támadás) ellen is.

Az SMS átjáró biztonságosabb használatához  nincs szükség másra, csak a meghíváskor alkalmazott URL-ben kell lecserélnünk a http előtagot https-re.

Ha még nem próbálta SMS átjárónkat, tegyen egy próbát! Az API minden felhasználónk számára elérhető, használata belépést követően a Beállítások pontban kapcsolható be. Az API használata IP címhez kötött, amelyet ugyanezen az oldalon adhatunk meg (IP címekből tetszőleges mennyiségű adható meg, akár tartományok formájában is). Ha kérünk kézbesítési jelentéseket (DLR) üzeneteinkről, a DLR-ek fogadására szolgáló címet szintén itt kell megadnunk – de azt is rögtön letesztelhetjük, hogy a BIP rendszere el tudja-e érni a megadott címet (ha nem, részletes információkat biztosít a probléma elhárításához).

Ismerje meg a részleteket az SMS API dokumentációjából az SMS átjáróról szóló oldalunkon!