A harmadik negyedévben már lesznek eredményei, a jövő év elejére pedig a tervek szerint le is zárulhat a teljes körű ügyfél-azonosítási projekt a közigazgatásban – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke.

Az ügyfél-azonosítás jelenleg közigazgatási szervezetenként és folyamatonként másként történik, az ügyfélkapun keresztül elérhető szolgáltatások köre pedig egyelőre szűk, ráadásul az itt alkalmazott azonosítás biztonsága sem magas szintű – magyarázta Vetési Iván.

A cél az, hogy a jelenleginél biztonságosabb azonosítási formákat vezessenek be, és megteremtsék annak lehetőségét, hogy minél több ügyet lehessen elektronikusan és telefonon elintézni. Vetési Iván az új módszerek között említette az internetes bankolásból ismert SMS-azonosító alkalmazását.

(forrás: http://hirlevel.egov.hu/)

Az SMS küldés beállítását személyesen az Állampénztári Irodákban kezdeményezhetik a kincstári értékpapírszámla-tulajdonosok. Azon ügyfelek pedig, akik már rendelkeznek TeleKincstár, illetve WebKincstár szerződéssel a Magyar Államkincstár telefonos ügyfélszolgálatán keresztül is kérhetik az új szolgáltatás beállítását – közölte a MÁK.

(forrás: http://www.napi.hu/)

Sose bízzon meg első látásra egy sms-ben, amit az iPhone-jára kapott – figyelmezteti az Apple mobiljának tulajdonosait pod2g. Az ismert hacker egy olyan biztonsági rést fedezett fel az iOS-ben, ami a kezdetektől fogva a rendszer része, és még a szoftver ősszel megjelenő, 6-os verziójában is megvan.

A hiba az ismerősök közti megtévesztéseken túl komolyabb bajok forrása is lehet, hiszen ha egy szervezet, például bankunk nevében kapunk sms-t, akkor nem túl sok okunk van (illetve eddig nem sok volt) kételkedni a feladó valódiságában, ha a telefonszám láthatóan stimmel.

A hacker mellett az Apple is figyelmezteti az iPhone-osokat. A cég szerint érdemes az iMessage szolgáltatást használni, az ugyanis jóval biztonságosabb az sms-eknél. A valóban praktikus szolgáltatásnak viszont van egy komoly hátránya: csak iOS-es és OS X operációs rendszerű eszközök közt működik.

(forrás: http://hvg.hu/)

Az NMHH gyorsjelentése alapján idén februárban közel 19 ezerrel csökkent a három hazai mobilszolgáltató aktív előfizetői száma, ezen belül a Telenor közel 12 ezer, a Vodafone közel 6 ezer a T-Mobile pedig közel ezer előfizetőt veszített januárhoz képest.

Az utolsó három hónapban forgalmazó aktív SIM kártyák száma alapján a T-Mobile 45,5 százalékkal továbbra is őrzi első helyét, a Telenornál van az aktív ügyfelek 32 százaléka, a Vodafone piaci részesedése közel 22,6 százalék. Míg a teljes ügyfélszám 11,65 millió darabot, addig az utolsó három hónapban aktív ügyfelek száma 11,06 milliót tett ki február végén, vagyis közel 600 ezer “inaktív” kártya van jelenleg a piacon.

A 100 főre jutó SIM-kártyák száma az egy évvel korábbihoz és az előző hónaphoz képest is csökkent, a hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján 100 főre 116,9 SIM-kártya jutott idén február végén.

A forgalmazásban lévő előfizetések alapján februárban mindhárom szolgáltató ügyféltábora csökkent januárhoz képest, a legnagyobb visszaesést januárban a Vodafone, míg februárban a Telenor szenvedte el.

(forrás: http://www.portfolio.hu/)

A tavalyi évben Európában 258 millió telefon értékesítettek, azaz 3,2 százalékkal többet mint egy évvel korábban. E pozitív eredmény mindenekelőtt a mobilpiac egy szegmensében, az okostelefonok piacán tapasztalható keresletnek köszönhető, mely kereslet az értékesítés 67 százalékos növekedéséhez vezetett.

Az okostelefonok 2010-ben még az értékesítési piac mindössze 22 százalékát adták, 2011-ben azonban ez az arány 36 százalékra, 2011 decemberében pedig 45 százalékra szökött fel. A kereskedők a vizsgálatban résztvevő 25 európai ország mindegyikében az okostelefonok piaci értékesítésből való magas, kétszámjegyű részesedését rögzítették, mely így az Egyesült Királyságban mért 35 százalék és néhány eurázsiai országban – mint például Kazahsztán, Törökország, Oroszország és Ukrajna – jegyzett 105 százalék között mozgott. Az okostelefonok európai piacán legnagyobb mennyiségi részt jelenleg az Egyesült Királyság tudhatja magáénak (17 százalék), ezt követi Németország, Ausztria és Svájc 16 százalékos piaci részaránnyal. A mobiltelefonok átlagára 2010 és 2011 között 8 százalékkal emelkedett és elérte a 220 eurót.

A GfK kereskedelmi szakértőinek számításai azt mutatják, hogy idén a mobiltelefonokat, LCD televíziókat, számítógépeket, digitális fényképezőgépeket, tablet PC-ket és irodai eszközöket magába foglaló digitális eszközök piacának globálisan 22 százalékát kizárólag az okostelefon-eladások adják majd. Ez 4 százalékpontos növekedésnek felelne meg a 2011. évi számokhoz képest.

A GfK Csoport 15 országban készített CEE Telco Industry Report kutatásából kiderül, hogy hazánkban a mobiltelefont használók csupán 13 százaléka rendelkezik okostelefonnal. A közép- és kelet európai régió országai közül Szlovéniában (27,6 százalék), Törökországban (23,7 százalék) és Litvániában (18,5 százalék) a legmagasabb az okostelefon penetráció, míg Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában a mobiltelefont használó lakosság kevesebb, mint egytizede használ okostelefont.
Magyarországon a rendszeresen internetezők 37 százaléka rendelkezik okostelefonnal, és további 17 százalék mondja, hogy egy éven belül beszerezne ilyen készüléket – derül ki a GfK Hungária Digitally Connected Consumer kutatásából.

Az átlagos magyar okostelefon-használó 16 applikációt töltött le készülékére, amiből hatot használ rendszeresen. A leggyakrabban használt alkalmazások a Facebook, a YouTube, a Gmail és a GoogleMaps, a letöltött applikációkért azonban csak minden negyedik használó fizet. Még a rendszeresen internetező populáció körében is csupán 2 százalék a rendszeresen fizetős applikációkat letöltők aránya.

(forrás: Digitally Connected Consumers 2012, GfK Hungária)

A hatóság (NMHH) tavaly nyáron hirdette meg a mobilszolgáltatásra alkalmas 900 megahertzes frekvenciák árverését december 12-i határidővel. A különböző blokkokra vonatkozó eljárások január 5-én illetve 6-án léptek ajánlattételi szakaszba.

Az NMHH január eleji döntése értelmében a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt., a Vodafone Magyarország Zrt., valamint a Magyar Posta Zrt.-Magyar Villamosművek Zrt.-MFB Invest Zrt. konzorcium nyújtott be alakilag érvényes, így árverési nyilvántartásba vehető jelentkezést.

A közlemény szerint a romániai illetékességű RCS&RDS S.A. társaságnál a dokumentáció előírásaiban szereplő, a jelentkező által irányított társaságok piacfelügyeletidíj-tartozására vonatkozó feltétel nem teljesült. Míg a vietnámi székhelyű VIETTEL Group által benyújtott jelentkezés több súlyos – hiánypótlás útján már nem orvosolható – formai hiányosságot tartalmazott.

Az NMHH korábbi közleménye szerint a frekvenciaárverés legfontosabb célja egy negyedik mobilszolgáltató piacra lépésének lehetővé tétele volt a verseny növelése céljából. A nyertes konzorcium azonban az 1800 és 2100 megahertzes frekvenciasávokból is vásárolhat blokkokat.

A konzorcium frekvenciái mellett a hatóság további sávok használati jogát is elárverezte, ezeken a már piacon lévő szolgáltatók, a Telenor, a T-Mobile és a Vodafone bővíthetik mobilinternet-szolgáltatásuk lefedettségét.

Az új mobilszolgáltatóként megjelenő konzorcium összesen nettó tízmilliárd forintot fizetett a mobilszolgáltatás beindítására használható frekvenciák használatáért, míg a Vodafone 15 milliárd 666 millió forintot, a Telenor 7 milliárd 285 millió forintot, a T-Mobile pedig 10 milliárd 923 millió forintot ajánlott fel – közölte az NMHH.

A Magyar Telekom ez eredményhirdetést követően az MTI-vel közölte: tovább vizsgálja, hogyan aknázhatók ki leghatékonyabban és az ügyfelek részére a legelőnyösebben a rendelkezésére álló erőforrások és az új lehetőségek. Különös tekintettel a valódi mobilszélessáv és a negyedik generációs 4G/LTE mobilinternet szolgáltatások fejlesztésére és kiterjesztésére.

A Vodafone Magyarország sajtóosztályán elmondták, hogy a tender végeredménye is hozzájárul a finisben lévő 2G és 3G hálózat megújításához. Az új frekvenciák révén a társaság a mobil-szélessávot olyan településekre is ki tudja terjeszteni, ahol jelenleg semmiféle szélessávú internet nincs, ezáltal hozzájárulva Magyarország digitális fejlődéséhez.

A Telenor Magyarország közleménye szerint a társaság az árverésen a gazdaságilag ésszerűnek tartott áron vásárolt frekvenciát további fejlesztésekhez használja fel.

Ilyenkor legtöbbször azt ellenőrizzük, hogy érkezett-e email vagy sms, megnézzük, hogy mi hír az interneten, vagy épp hány óra van. A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek alig több mint tizede (11%) kapcsolja ki készülékét éjszakára, a nagy többség maximum lehalkítja, akkor is, amikor moziban vagy színházban van. Ilyenkor pedig még sűrűbben pillantunk rá készülékeinkre.

Arra is fény derült, hogy egyre inkább rábízzuk magunkat okostelefonjainkra. A válaszadók csaknem háromnegyede (71%) nyilatkozta, hogy maximum öt ismerőse telefonszámát tudja fejből. Ez azt is jelenti, hogy az ember a mobiltelefon esetleges lemerülése szinte tehetetlenné válik, még közvetlen ismerőseit is alig tudja elérni.

A legtöbben (76%) több mobiltelefon funkciót is használnak: nem csak telefonálnak, sms-eznek és fotóznak a készülékkel, hanem e-mailjeiket is ott nézik meg, és az internetet is használják naponta tucatnyiszor.

A legtöbbet használt alkalmazások és funkciók még: az autópálya-matrica, az ébresztő-óra, a feladattervező, a naptárfunkció. Az internetről pedig a facebook és a youtube a legtöbbet látogatott portálok a mobiltelefonokról, illetve kb: 20% tölt le zenéket, videókat a netről rendszeresen.

A “mobiltelefon-vírus” nem csak a felnőtt lakosságot támadja, a megkérdezettek 16%-a volt 20 évesnél fiatalabb, legtöbbjük már az általános iskola felső tagozatában kapott mobilt.

(forrás: http://www.mediainfo.hu/)

Az üzenetek forgalma kissé csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amiben szerepet játszik az is, hogy egyre többen a közösségi felületeket használják ilyen célra a mobilnet segítségével.

A Vodafone Magyarország ügyfelei az előző év utolsó és az idei első napján közel nyolcmillió SMS-t és MMS-t küldtek, valamint több mint hétmillió telefonhívást kezdeményeztek.

A T-Mobile-osok összesen több mint 12,5 millió SMS-t küldtek szilveszterkor, míg a Telenor Magyarország ügyfelei az év utolsó és első napján 10,8 millió szöveges üzenetet váltottak.

A Vodafone esetében az SMS-ek mennyisége majdnem 20 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, aminek oka az, hogy az emberek mindinkább a közösségi hálózatok, és ezáltal részben a mobilinternet segítségével juttatják el újévi jókívánságaikat szeretteikhez, barátaikhoz.

Hasonló tendenciákról számolt be a T-Mobile és a Telenor is, mivel a multimédiás tartalmakat támogató okosmobilok révén az internet az ünnepeken is meghatározó üzenetközvetítővé vált.

S bár továbbra is nagyon sokan kívántak SMS-ben kellemes ünnepeket például a Telenor előfizetői közül, jelentősen növekedett az MMS-ek valamint a mobilinternet segítségével küldött köszöntések száma a korábbi évekhez képest.

A Telenor Magyarország 2011-es kutatásaiból kiderül, hogy a jól megszokott, hagyományos funkciók mellett a felhasználók előszeretettel használják mobiljukat szórakozásra, multimédiás tartalmak megtekintésére és továbbküldésére is. Az előfizetők 91 százaléka például rendszeresen készít fényképeket készülékével.

Az összes sms, a telefon tulajdonosának fizikai koordinátái és még sok egyéb információ kémlelhető ki egy egy amerikai cég szoftverével, amit előre telepítettek 150 millió okostelefonra – írja a Spiegel.

Ráadásul a CarrierIQ nem az egyetlen cég, amely hasonló szolgáltatást kínál: július közepén írtunk arról, hogy a TruePosition nevű, geolokációs technológiát kínáló vállalat szolgáltatásával bárkit követhetnek az USA-ban, Európában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában vagy a karibi térségben.

Ha tehát az amerikai CarrierIQ szoftverét 150 millió mobilra telepítették előre, a megfigyelt eszközök száma valójában ennek többszöröse lehet.

A CarrierIQ maga közölte büszkén októberben, amikor a Nielsen piackutató céggel kötött együttműködési megállapodást, hogy jelenleg 150 millió, „nap mint nap használt” mobilt lehet a megoldásával megfigyelni. A Nielsent arra kérték, hogy elemezze, milyen tapasztalatai vannak a fogyasztóknak a táblagépek és okostelefonok használata során. Ehhez a CarrierIQ, “egyedülálló forrásokat” ígért.

Hogy  Trevor Eckhart connecticuti rendszergazda is komolyan érdeklődni kezdett aziránt, mennyire különlegesek ezek az adatok.
Ő is fejleszt alkalmazásokat Android okostelefonokra, és a munkája során fedezte fel a CarrierIQ szoftverét. A program telepítve volt arra a HTC eszközre, amivel Eckhart dolgozott. A szoftvert a gyártó vagy a szolgáltató telepíthette, mielőtt értékesítették a készüléket.

A fejlesztőt határozottan nyugtalanítja, amit talált. A programot alaposan elrejtették, egy laikus arra sem jön rá soha, hogy egyáltalán ott van a gépen, a felügyeleti szoftver letiltása, eltávolítása így szóba sem kerülhet. Ami azt jelenti, hogy a CarrierIQ egy sor érzékeny információhoz fér hozzá.

A fejlesztő szerint többek között meg lehet figyelni a billentyűzetet, le lehet kérni, milyen internetes oldalakon böngésztek a telefonnal, mire kerestek a Google-on, hozzá lehet férni azonosítókhoz és jelszavakhoz, PayPal átutalások adataihoz, meg lehet nézni, milyen sms-eket küldött és fogadott a készülék, és azt is meg lehet mondani, hol van fizikailag a készülék. Nem probléma a szoftvernek lementeni a telefonkönyv adatbázisát, de a beszélgetéseket nyomon követni sem.

A CarrierIQ tagadja, hogy a szoftvert billentyűzetfigyelésre és naplózásra is lehetne használni. Azzal érvel a cég, hogy a szoftvertelepítés célja az volt, hogy az elemzések segítségével javítsák a hálózat minőségét. A Wirednek adott interjúban hosszasan sorolják az érveiket.

A Spiegel megkeresésére a legtöbb nagy gyártó – HTC, Samsung, Apple – nem válaszolt. A Nokia visszajelzett, azt állítva, nem használja a CarrierIQ szoftverét.

Egy chpwn nevű hacker szerint az iPhone-okon megtalálható a CarrierIQ-szoftver egyik verziója, de alapbeállításként deaktiválva.

A Spiegel a nagy mobilszolgáltatókat is megkérdezte; a T-Mobile és az O2 Németországban maga nem használja a Carrier IQ szoftverét, de vizsgálják, mit telepítettek a gyártók az eszközökre. A Vodafone és az E-Plus-csoport válaszában pedig az áll, hogy a vállalat sem a CarrierIQ megoldását, sem más, hasonló diagnosztikai szoftvert nem használ.

(forrás: http://hvg.hu/)