Kategória: Tömeges SMS küldés


Egyre gyakoribb, hogy az üzletláncok vásárlókörük számára sms-értesítést küldenek árleszállításaik kezdetéről, akciókról vagy új üzlet nyitásáról. Erre Magyarországon is van már példa (Mexx divatáru, B&J sportüzletlánc). Egyes szórakozóhelyek ugyancsak bevezették, hogy értesítést küldenek aktuális programjaikról (szintén magyar példa a Dokkbistro és a Baarpult gyakorlata).

Angliában a Costa Coffee sms-központú kampányt indított (körülbelül 30 ezer font értékben), hogy népszerűsítse új jeges kávéját (Gelatte ice-blended coffee). Olyan sms-alapú vouchert küldtek szét, amelyet az sms bemutatásával bármelyik londoni üzletükben be lehetett váltani az említett italra. Mivel az sms továbbküldhető, a kampány – láncreakciót kiváltva – a továbbküldött sms-üzenetekkel megsokszorozta azok számát, akikhez eljutott a vouchert tartalmazó sms, így további forgalmat generált az időközben már nekilendült értékesítésben is. Ez a kampány erőteljesen előmozdította az értékesítést, emellett a termék bevezetése során jelentősen növelte az ismertséget is. Az Amerikai pite 2 című amerikai film nézettségének növelése érdekében a forgalmazó sms-kampányt indított, amelynek célcsoportját a 16–35 év közötti férfiak alkották.

A Coca-Cola 2003 őszén Magyarországon indított sms-akciót. Mindenki, aki például Coca-Cola Light üdítőitalt vásárolt, elküldhette sms-ben a kupak belsejében található azonosítószámot. Erre rögtön válasz-sms-t kapott arról, hogy nyert-e. Ez jó példa arra, hogyan lehet tömeges adatbázist építeni sms útján – a kulcs az önkéntes bejelentkezés és a visszacsatolás.

Ehhez hasonló programot futtatott 2003-ban a Procter&Gamble, amelyben a vonalkódszámokat sms-ben visszaküldő fogyasztók közül minden ötvenedik nyert, a többiek között pedig nyereményeket sorsoltak ki. Az akció négy országban zajlott egyszerre: Magyarországon, Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában.

Magyarországon szokatlanul hosszú, öt hónapig tartó sms-alapú kampány szolgálja egy új sör bevezetését. A Borsodi Bivaly sms-promóciójában (a 2004. április 5-től augusztus 31-ig tartó kampányban) a 2003-ban bevezetett sör hátcímkéjén található kód beküldésével lehet nyerni. A „Van már saját bivalyod?” promóció mobiltechnológiai hátterét biztosító cég rendszere a beküldött kódokat azonnal automatikusan kiértékeli, és a szoftver megfelelő válasz-sms-t küld vissza. A közel öt hónapos játék időtartama alatt 5000 ajándék talál nyertesre .

Egy két hónapig tartó mobil interaktív kampány, amelyet a Dunkin Donuts fánkok értékesítésének növelése céljából folytattak 2002-ben Olaszországban, az első három hét alatt kilenc százalékpontos növekedést eredményezett az értékesítésben, a kampány megvalósításában részt vevő cégek szerint. A kampány során a vásárlók kuponokat kaptak a Dunkin Donuts termékeire, ha az értékesítési helyeken kitett, illetve bemondott reklámokra válaszoltak a mobiltelefonjuk segítségével. Mivel nem az akciót küldték szét sms-ben, hanem a vásárlóknak kellett az sms-t küldeni, így a Dunkin Donuts nem kockáztatta, hogy kéretlenül kapjon valaki nem kívánt üzenetet, és ezzel megóvta jó hírét ügyfelei körében. Ez az akció az értékesítés ösztönzésén túl a márkaépítésben is szerepet játszik.

Sms küldésével elvileg a különböző napi- és hetilapokra is elő lehet fizetni. Ez a rendszer technikailag kivitelezhető, de még nem alkalmazzák hazánkban, azonban a Ringier kiadó már készül a bevezetésére. Itt az értékesítésösztönzést a szolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése jelenti. Az előfizetés egyszerűsége más területeken is fontos érv lehet a mobiltelefon és az sms alkalmazása mellett.

A fenti példák azt illusztrálják, hogy az sms használható akciók, események népszerűsítésére, rövid távú értékesítési célok megvalósítására. Különösen igaz ez a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (fast moving consumer goods, azaz FMCG termékek) esetén. Egy sikeres akció azonban, amelynek elsődleges célja az értékesítés előmozdítása, hosszabb távon közvetve támogatja a márkaépítést, az ügyfélkör kialakítását és az ismertség növelését is.

(forrás: Sükösd MiklósErdős Ildikó: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei)



Lehet, hogy rendkívül egyszerű SMS-promóciót indítani, de mint minden hatékony marketing eszköz esetében, itt is folyamatos mérésre van szükség, hogy megállapíthassuk a megtérülést. A márkáknak pedig hasznos lehet, ha a fogyasztói információkat is integrálják adatbázisukba.

A mobilmarketingnek megvannak a maga sajátos komplexitásai, melyet a marketingeseknek meg kell tanulniuk, ha ezt a csatornát is hatékonyan be kívánják építeni a marketing mixükbe.
Összefoglaltunk néhány aranyszabályt:

  • Címkézzük fel az üzenetet. Lehet, hogy a fogyasztók nem ismerik fel elsőre a rövid kódokat, ezért az első szó mindenképpen azonosítsa be a márkát vagy a kampányt. Sok hirdető ezzel nincs tisztában, s így általános üzeneteket küldenek ki, melyet a fogyasztók nem tudnak hova tenni.
  • Használjunk rövidítéseket. A mindennapi használatban már bevett rövidítések abszolút elfogadhatóak, például „Az ÁSZF-et megtalálja fiókjainkban”, azaz az „Általános Szerződési Feltételeket megtalálja fiókjainkban”. Menjünk biztosra, csak olyan rövidítéseket használjunk, melyeket vélhetően az összes címzett megért.
  • –    Tudjuk, mikor van igény a leiratkozásra. Lehet, hogy nem kell minden egyes üzenetbe belefoglalnunk, hogyan lehet leiratkozni, de jobb, ha erről egy szakértővel konzultálunk. A Mobilmarketing Szövetség rendszeres időközönként javasolja a leiratkozási opció megjelenítését.
  • Tegyük a feltételeket és részleteket könnyen elérhetővé. Fontos, hogy a kampányban történő részvétel / feliratkozás feltételeit, részleteit tegyük átláthatóvá és könnyen elérhetővé egy weboldalon, melyben minden fontos információt feltüntetünk a mobilmarketing kampányról: az üzenetek számát, a tartalom jellegét, az üzenetek díjszabását, az ügyfélszolgálat elérhetőségét és a leiratkozási lehetőségeket.
  • Ne feledkezzünk meg az „segítség” üzenetekről. Minden SMS-kampányban szükséges annak biztosítása, hogy a fogyasztó egy adott szót (pl. segítség) elküldve, válasz SMS-t kap, mely egy rövid ismertetőt tartalmaz a kampányról, telefonszámot az ügyfélszolgálathoz, illetve leiratkozási útmutatót.
  • Tudjuk, mikor elég. Ne küldjünk túl gyakran SMS-t. Mint minden csatorna esetében, az ideális gyakoriság itt is a kampánytól és a fogyasztóktól függ. Tegyük lehetővé a fogyasztók számára, hogy megjelöljék, milyen gyakran szeretnének hallani felőlünk.
  • Integráljuk az üzeneteket. A mobil csatorna legyen egy opció a fogyasztók számára, és tartsuk észben, hogy hamarosan egyre többen választják majd a mobil csatornát elsődleges csatornaként.

Mindenekfelett, tartsuk észben, hogy végső soron a fogyasztó dönt arról, hogy részt akar-e venni a mobil programokban. Fogadjuk meg ezeket a szabályokat, hogy minden mobilba fektetett fillérből a legtöbbet hozhassuk ki.
(Forrás: DMNews)



Az SMS-marketing a mobilmarketing legismertebb és talán legelterjedtebb formája is egyben. A szó hallatán a legtöbb felhasználó SMS-nyereményjátékokat, SMS-híreket, térítés ellenében letölthető zenét, hátteret és játékokat képzel el. Ám az SMS-marketing fogalma ennél sokkal többet takar.

Napjainkban egyre több cég használja ennek előnyeit, és ezzel is segíti eladásaik hatékonyságát. Bizonyára mindenki részt vett már legalább egyszer nyereményjátékban, szavazott már kedvenc zeneszámára, versenyzőjére. A jelenséget senkinek sem kell bemutatni, a folyamat azonban megérdemel némi figyelmet.

A szakember szemével
Az SMS segítségével sok minden elintézhető, véghezvihető a szokványos üzenetíráson túl. Nyereményjátékokba regisztrálhatunk, versenyekhez csatlakozhatunk, rendelhetünk és fizethetünk vele bármit, szavazhatunk, sőt, ha kedvünk tartja, az autóriasztóval is kommunikálhatunk, illetve távolról szabályozhatjuk a ház megvilágítását. A cégek azonban felismerték az SMS lehetőségének a fentieknél is hatékonyabb felhasználhatóságát, ez pedig nem más, mint az SMS-ben terjesztett klasszikus reklám.

Reklámtartalmú üzenetekkel elárasztani a felhasználók egy bizonyos csoportját – bár, ha nem is egészen szabályos – nem nagy művészet. Ahhoz azonban, hogy egy SMS-kampány valóban effektív legyen, az ügyfelet cselekvésre, néminemű visszacsatolásra, együttműködésre kell késztetni.

Többé-kevésbé az egész kampány azon áll vagy bukik, hogy a kiküldött SMS címzettei közül hányan jeleznek vissza. A visszacsatolás különböző módokon érhető el, a leggyakoribb egy nyeremény elnyerésének lehetősége a „küldj SMS-t erre a számra ezzel a szöveggel, és megnyerheted a csodálatos, trendi, luxus …” hangzatú üzenettel. Ha a másik oldal erre a felhívásra reagál, a kampány szervezőinek már nyert ügye van. A puszta visszajelzésből ugyanis néhány nagyon fontos tényező állapítható meg, többek között a felhasználó néhány személyi adata is, amely a későbbiekben felhasználható.

Az ügyfeleket reakcióik alapján különböző csoportokba osztják, és ezekből alakítják ki a későbbi célcsoportokat, felmérések során a mintacsoportokat. A legfontosabb felismerés mégis az, hogy az adott ügyfél érdeklődik a kampány tárgya iránt. A visszajelzések alapján pontosan meghatározható a kampány effektivitása. A többi kampányformával ellentétben itt minden aktivitás teljességében célzott. A nyereményjátékok feltétele lehet például egy adatlap kitöltése is, amely a vásárlási szokásokat tárgyalja, s ennek segítségével a megbízó cég érdekes információkat tudhat meg potencionális ügyfeleivel kapcsolatban. Néhol a termék kódját is kérik beküldeni, így a cég pontosan tudja, hogy a versenyző mit vásárolt, a versenybe sorolt termékek közül melyiket választotta.

Premium Rate SMS
Az SMS-marketing folyamán nemcsak a termék reklámozása folyik, hanem lehetőség van annak azonnali adásvételére is. Ilyen formában általában információkat, előfizetést és különböző oldalakhoz való hozzáférést vásárolhat a felhasználó. Ennek közvetítője nem a hagyományos értelemben vett rövid szöveges üzenet, hanem az ennél valamivel összetettebben működő Premium Rate SMS. Ez a kommunikációs forma természetesen magasabb tarifával működik. Az erre a célra fenntartott számok egy adott országon belül az összes szolgáltató esetében azonosak. Ilyen üzeneteket nem küldhetnek külföldi szolgáltatók ügyfelei, akik az adott országban csak roamingban kapcsolódnak a belföldi hálózathoz.

A Premium Rate SMS-üzenetek árának alsó határa húsz forint körül mozog, ilyen áron általában nyereményjátékokat terjesztenek. Itt a visszajelzés egy bizonyos nyereménnyel motivált, és az üzenet ára csak a mobilszolgáltató és az üzemeltető költségeit fedezi. A költségesebb kampányok esetében a felhasználó a nyereményen túl – amely általában szintén magasabb értékű – az SMS szövegével is motivált. A nyereségből ilyen esetben a verseny szervezője is részesül.

Az SMS-kampány előkészületei és folyamata
A mobilszolgáltatók rendszerint nem szerveznek kampányokat, hanem arra specializált cégeket bíznak meg azok lebonyolításával. A telefonszámokat, amelyekre a versenyzők, vagyis a kampány résztvevői az üzeneteket küldhetik, már jóval előtte lefoglalják, hiszen általában valamire utaló vagy könnyen megjegyezhető számokat választanak. Ezeket a kampány stílusa szerint felosztják, miközben egy számot többnyire több cég is használ. Az üzemeltető ilyenkor az üzenetben megadott kód vagy kulcsszó szerint tájékozódik. A kulcsszót a mobilszolgáltatónak is jóvá kell hagynia, hiszen az is lehet foglalt. Az üzenetben ezután következhet például verseny esetén a helyes megoldás, esetleg név és elérhetőségi adatok. A kampány regisztrációja, a feltételek jóváhagyása és a rendszer beállítása néhány hétig is eltarthat, ezzel a megrendelőnek is számolnia kell.

Bizonyos dátumhoz kötött kampány esetén több hónappal előtte el kell kezdeni az előkészületeket. Számolni kell azzal is, hogy a nyereség is csak néhány hónappal később érkezik majd meg. A mobilszolgáltatónak először is be kell gyűjtenie az üzenetek árát, majd mindezt összegezve az üzemeltető felé továbbítani. Ha az üzemeltető az összes szolgáltatótól begyűjti a nyereséget és a kampány adatait, azokat a saját nyeresége levonásával továbbíthatja a megrendelő felé.

Maga az SMS-kampány, nyereményjáték, illetve az információ adásvételének konkrét realizációja a következőképpen alakul: a felhasználó, vagyis a célcsoport által elküldött üzenet a mobilszolgáltatón keresztül az üzemeltetőhöz vándorol, ahol is az összes szolgáltatón keresztül beérkezett válasz találkozik. Az üzemeltető az üzeneteket feldolgozza, választ generál, és azt az adott szolgáltatón keresztül visszajuttatja a felhasználóhoz. Az egész folyamat mindössze néhány másodpercig tart. Az SMS ára ezt követően a résztvevők között oszlik el. A mobilszolgáltató kapja rendszerint az összeg 50 %-át, amíg az ő részébe foglalt a nyereségen kívül a feldolgozás és a számlázás díja is.

A százalékarány a Premium Rate SMS-üzenet árától függően változhat. Minél magasabb az összeg, annál nagyobb arányban részesülnek a szolgáltatón kívüli felek. Az üzemeltető rendszerint az ár 20 % -át kapja, miközben a megbízó felé a saját díjszabása szerint is számláz. A díj többi része a kampány alkotóit illeti. Az olcsóbb üzenetek áraiból a kampány kiötlőinek nem származik nyeresége. Az ő hasznuk a kampány létrejötte és annak eredményei.

A mennyiség átka – „SMS-vakság”
Mivel a Premium Rate SMS esetében az első lépés mindig a felhasználó részéről érkezik, ebben a formában SPAM-üzenetek nem terjeszthetőek. Bizonyos összegű Premium Rate SMS elküldése után a mobilszolgáltatót legálabb egy válaszüzenet kiküldése kötelezi, de a kiküldhető válaszüzenetek száma is meghatározott. Amennyiben a felhasználó saját kérésére aktivált bizonyos szolgáltatásokat – hírek, viccek, időjárás-jelentés küldését –, jogában áll azokat bármikor deaktiválni. Mégis előfordulhat, hogy egy időben túl sok hasonló tartalmú üzenet jut el hozzá, és egy idő után ignorálja vagy el sem olvassa azokat. Az a felhasználó pedig, aki a Premium Rate SMS-üzeneteket azonnal, olvasatlanul törli, jóval nehezebben szólítható meg.

(forrás:digiport.hu)



Egy nemrégiben készült kutatásban az üzleti döntéshozók mobilinternettel kapcsolatos attitűdjét vizsgálták.

A vezető beosztású döntéshozók számára már évek óta nélkülözhetetlen eszköz a mobiltelefon, mely lehetővé teszi, hogy otthon vagy utazás közben is dolgozhassanak. Ahogy azonban az okostelefonok egyre inkább a mindennapi élet részévé válnak nemcsak az üzleti, de a magánszférában is, a fiatal, technológiai újításokban jártas dolgozók pedig egyre feljebb jutnak a ranglétrán, egyre több mobilos lehetőség nyílik meg a B2B marketingesek számára.  A Forbes Insight 2010 októberében végzett felmérése szerint, a vezető döntéshozók 82%-a rendelkezik okostelefonnal, mely jóval magasabb, mint az átlagos penetráció: ez az eMarketer becslései szerint idén 19,4%-os. Számos üzletember elsődleges üzleti kommunikációs eszköznek tartja mobilkészülékét, csak az 50 éves kor felettiekre volt jellemző, hogy elutasították ezt az állítást.
A legidősebb válaszadók voltak azok, akik a legkevésbé szívesen intéztek üzleti-jellegű vásárlást mobil eszközről, bár még az 50 felettiek 48%-a is azt állította, hogy nincs ezzel különösebb problémája.  Összesen a megkérdezettek közel kétharmada lenne hajlandó munkaeszközt vásárolni mobilinterneten – ez az arány a 40 év alatti döntéshozók esetében 78%.
A legtöbb amerikai vezető üzleti célokra is használta a mobil alkalmazásokat. A legidősebb válaszadók körében jóval alacsonyabb a mobil alkalmazások használata, de az 50 év alattiak többsége legalább alkalomszerűen használ ingyenes vagy fizetős B2B alkalmazásokat.
A döntéshozók pedig figyelemmel kísérik a mobilkészülékeiken megjelenő reklámokat is.  A többség, 57% jelezte, hogy nem kerülték el a figyelmét a mobilhirdetések, és közel ennyien klikkeltek a mobilinternetes hirdetésekre (56%) és a fizetett keresési találatokra (51%) is.
„Bár optimistán hangozhat ez a marketingesek számára, a vezető beosztású döntéshozók válaszai figyelmeztető erejűek is a reménybeli hirdetőknek: a döntéshozók 53%-a –korcsoportonként nagyjából egyenlő eloszlásban – szerint a mobil hirdetések tolakodóbbak, mint a webes hirdetések” – olvasható a jelentésben. „Ennek tudatában a mobilon hirdetőknek ügyelniük kell arra, hogy ne essenek túlzásba, hogy a kedvelt, elfogadott hirdetések helyett ne kéretlen, zavaró reklámokkal terheljék a célcsoportot.”
(Forrás: eMarketer)



A mobilmarketing egyre fontosabb részévé válik a média mixnek mind a fogyasztói, mind a B2B szektor tekintve – mutat rá több, a közelmúltban napvilágot látott elemzés is. Néhány éven belül már 13,5 milliárd eurósra becsülik a globális mobilmarketing és hirdetési piacot.

Az Advertising Association egy tanulmánya arról számolt be, hogy a mobilmarketing költések várhatóan növekedni fognak az új évben, a Berg Insight adatai szerint pedig a 2009-ben 1,7 milliárd euró összértékű globális mobilmarketing és hirdetési piac 2015-re már 13,5 milliárd eurót ér majd el. Ez az egész digitális hirdetési piac költéseinek 15,7 százalékát jelentené, a teljes médiát tekintve pedig 3,4 százalékra rúgna.

„A mobilkészülék különösen személyes eszköz, mely mindig kéznél van, és többnyire be is van kapcsolva. Ez olyan marketing lehetőségeket tár fel, melyekkel más csatornák nem rendelkeznek” – mondta Richard Andersson, a Berg Insight távközlési elemzője. Hozzátette, hogy a márkáknak ki kell dolgozniuk mobilra szóló stratégiájukat, hogy ki tudják aknázni a csatorna kínálta lehetőségeket.
Egy másik felmérés a B2B szektort vizsgálta ebből a szempontból: a kutatók az üzleti döntéshozók mobilmarketinggel kapcsolatos attitűdjére voltak kíváncsiak.

A vezető beosztású döntéshozók számára már évek óta nélkülözhetetlen eszköz a mobiltelefon, mely lehetővé teszi, hogy otthon vagy utazás közben is dolgozhassanak. Ahogy azonban az okostelefonok egyre inkább a mindennapi élet részévé válnak nemcsak az üzleti, de a magánszférában is, a fiatal, technológiai újításokban jártas dolgozók pedig egyre feljebb jutnak a ranglétrán, egyre több mobilos lehetőség nyílik meg a B2B marketingesek számára.

A Forbes Insight 2010 októberében végzett felmérése szerint, a vezető döntéshozók 82 százaléka rendelkezik okostelefonnal, mely jóval magasabb, mint az átlagos penetráció: ez az eMarketer becslései szerint idén 19,4 százalékos. Számos üzletember elsődleges üzleti kommunikációs eszköznek tartja mobilkészülékét, csak az 50 éves kor felettiekre volt jellemző, hogy elutasították ezt az állítást.

A legidősebb válaszadók voltak azok, akik a legkevésbé szívesen intéztek üzleti-jellegű vásárlást mobil eszközről, bár még az 50 felettiek 48 százaléka is azt állította, hogy nincs ezzel különösebb problémája.  Összesen a megkérdezettek közel kétharmada lenne hajlandó munkaeszközt vásárolni mobilinterneten – ez az arány a 40 év alatti döntéshozók esetében 78 százalék.

A legtöbb amerikai vezető üzleti célokra is használta a mobil alkalmazásokat. A legidősebb válaszadók körében jóval alacsonyabb a mobil alkalmazások használata, de az 50 év alattiak többsége legalább alkalomszerűen használ ingyenes vagy fizetős B2B alkalmazásokat.

A döntéshozók pedig figyelemmel kísérik a mobilkészülékeiken megjelenő reklámokat is.  A többség, 57 százalék jelezte, hogy nem kerülték el a figyelmét a mobilhirdetések, és megközelítőleg ennyien klikkeltek a mobilinternetes hirdetésekre (56%) és a fizetett keresési találatokra (51%) is.

Bár mindez optimistán hangozhat a marketingesek számára, a vezető beosztású döntéshozók válaszai figyelmeztető erejűek is a reménybeli hirdetőknek: a döntéshozók 53 százaléka (korcsoportonként nagyjából egyenlő eloszlásban) szerint a mobil hirdetések tolakodóbbak, mint a webes hirdetések. A szakértők ennek tudatában arra figyelmeztetik a mobilon hirdetőket, hogy ne essenek túlzásba, és a kedvelt, elfogadott hirdetések helyett ne kéretlen, zavaró reklámokkal terheljék a célcsoportot.

(DMSZ)



A mobilmarketing egyre növekvő fontossága jól tettenérhető abban, hogy a csatornán keresztüli hirdetések száma 2010-ben 79%-kal emelkedett.

Az eMarketer jelentése szerint, továbbra is az SMS-küldés a leghangsúlyosabb eszköz a mobilreklámok terén. A kutatás ugyanakkor beszámolt arról is, hogy a mobilkeresésre és a képernyőn megjelenő hirdetésekre irányuló költések hamarosan meghaladják majd a szöveges üzenetekre költött összegeket, melyben nagy szerepet játszik az okostelefonok térhódítása és a rich media formátumok terjedése is.
„Az okostelefon piac növekedése, a tulajdonosaik vonzó demográfiai profilja és a használati adatok rendkívül csábítóak a marketingesek számára, ennek hatására több és több hirdető kezd el komolyabban foglalkozni az eszközzel” – mondta Noah Elkin, az eMarketer vezető elemzője és a jelentés szerzője.
A hír egyidőben érkezett azokkal az adatokkal, melyeket a Latitude tett közzé arról, hogy a Google-ön keresztül, mobilról végzett keresések száma 76%-kal nőtt az év első három negyedévében.
A mobilkeresés az átklikkelési arányokat vizsgálva is hatékonyabbnak bizonyult az online-nal szemben – állítja a tanulmány.
Az aktív telefon-előfizetések száma világszerte immár ötmilliárdra tehető az ABI Research adatai szerint, illetve még az olyan országokban is, ahol már 100%-os a penetráció, az előfizetések száma nő.
2015-re a mobil előfizetések száma várhatóan eléri a 6,4 milliárdot – ezek közül mintegy 169 millió a 4G technológiát alkalmazza majd, vélte a kutatócég.
(Forrás: DMA UK)



Európa és az Egyesült Államok után a japán piacra viszi el a mérést a kutatócég.

Japánban is bevezeti MobiLens mérését a comScore. Az ázsiai piac ezzel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország mellé csatlakozik be.

A szolgáltatás keretében a comScore a japán mobilfelhasználók demográfiáját, fogyasztói magatartását és eszközellátottságát vizsgálja. A piacra lépés logikus volt, hiszen az ázsiai országé az egyik legfejlettebb mobilpiac.

Júniusban majd 60 millió japán böngészett mobilján, ami a teljes mobil közönség 59,3 százaléka. Mobil alkalmazást pedig 42,6 millióan használtak (42,3%). E-mailt a mobilfelhasználók 54 százaléka olvasott telefonján, az időjárást pedig 34,1% nézte meg így. A mobil keresés a felhasználók harmadát mozgatta meg, híreket és sportinformációkat kb. 20% böngészett mobilján. A japán turista sztereotípiáját magunk elé idézve az sem meglepetés, hogy 63% használta júniusban mobiltelefonját fényképezésre. Az SMS küldés 40,1 százalékot mozgatott meg, a tévé vagy videótartalom nézése pedig 22 százalékos arányt ért el.



Az átlagos amerikai mobilos több SMS üzenetet küldött és kapott, mint amennyi hívást bonyolított 2008 második negyedévében, állítja a Nielsen. Ez volt sorozatban a második olyan negyedév, melyben az üzenetforgalom meghaladta a hívásokét.

Habár a kutatás a növekvő mobilos adatforgalmat jelzi, a kétféle kommunikáció nem teljesen összehasonlítható. A felhasználók általában több információt osztanak meg egymással hívás közben, mint egy üzenetben, így a szöveges „párbeszédekhez” több üzenet szükséges. Emellett az egyik folyamatos, a másik pedig aszinkronos kommunikációt tesz lehetővé: a hívások folyamatos jellegűek, az e-mail pedig például az aszinkronos kategóriába tartozik.

„A szöveges üzenet valahol a kettő között helyezkedik el” – mondta John du Pre Gauntt, az eMarketer vezető elemzője. „Annyira azonnali, mint egy telefonhívás, és azonnal eléri a címzettet, nem úgy, mint az e-mail, melyet a számítógép bekapcsolásáig nem kap meg. Ha viszont az email telefonra érkezik, ugyanazok a hatások érvényesülnek, mintha SMS jött volna.”

Mr Gauntt kifejtette, hogy a szöveges kommunikáció hasonló egy párbeszédhez, valamint a hirdetők linkeket ágyazhatnának be az üzenetekbe, így bevonva más médiumot is, mint például térképek, hívásindítás, videó-megtekintés.

„A hirdetők leggyakoribb hibája, hogy összekeverik a 35 éves kor felettiek által küldött SMS-eket az aszinkronos e-maillel. Ha megnézzük a chat-programokat, a Twittert, és az SMS-t, sok hasonlóságot fedezhetünk fel a folyamatos élőszóbeli kommunikációval, de a kettő nem ugyanaz. A szöveges üzenetekkel foglalkozó hirdetőknek még el kell sajátítaniuk a párbeszéd művészetét” – mondta Mr Gauntt.

2011-re az összes reklámok által támogatott üzenetforgalom értéke Észak-Amerikában eléri majd a 4 milliárd dolláros értéket.

(Forrás: eMarketer)



Új típusú mobilbanking SMS értesítéseknek köszönhetően, 2015-re a pénzintézetek üzeneteinek mennyisége várhatóan megháromszorozódik és éves szinten eléri majd a 90 milliárd darabot– ez mobilbankos ügyfelenként kétnaponta egy üzenetet jelent.

Erről számol be a Juniper Research egy friss tanulmánya, amely a mobilbanking szolgáltatókkal és a bankokkal készített interjúk alapján azt a következtetést vonta le, hogy van még feltáratlan lehetőség a banki üzenetek terén, az egyenlegértesítőkön túl is. A bankok igyekeznek kiaknázni ezeket a lehetőségeket annak érdekében, hogy meggyorsítsák az ügyfél-kommunikációt az olyan szolgáltatások igénylésekor, mint például a hitelek vagy jelzálogok.
A mobilbankingról készült jelentés szerzője, Howard Wilcox elmondta: „Kutatásunkból kiderült, hogy az üzenetküldés abszolút nyerő megoldás a bankok számára. Jelentősen javíthatják ügyfélszolgálatuk pozícióját, ugyanakkor megspórolhatják a call centereken keresztül érkező megkeresések feldolgozásának költségeit. „
Ugyanakkor, a jelentés arról is beszámolt, hogy sok bank még most sem használja ki teljesen az SMS adta lehetőségeket. Az értesítő-jellegű üzenetek fejlesztése mögött húzódó stratégia lényege, hogy az ügyfeleket az önkiszolgálásra biztassa, úgy, hogy az információkat a mindenki számára ismert SMS-ek biztosítják.
A tanulmányból kiderül az is, hogy a bankok több mint 80%-a kínál valamilyen szintű mobilbanking szolgáltatást. 2015-re várhatóan Nyugat-Európában lesz a legmagasabb a szolgáltatás penetrációja, de a tranzakció-jellegű mobilbanking-használat is az SMS-éhez hasonló növekedést produkál majd, a becslések szerint.
A tanulmányt a Juniper saját kutatása alapján készítették, melynek során 77 bankot vizsgáltak meg számos régióból, meghatározva az SMS, a mobilböngészők, az okostelefon alkalmazások és egyéb, pl. Java alkalmazások népszerűségét is.
(Forrás: DMI)



Az sms-marketing és -hírszolgáltatás jövője

Ki gondolta volna, hogy amikor már bárhonnan tudunk telefonálni, a hagyományos távirathoz hasonlóan betűket fogunk pötyögni egy kis masina billentyűin?

Az sms a mobiltelefonok legnagyobb sikerágazata, és a jövője még jelenénél is ragyogóbb – derül ki a Frost&Sullivan marketing-tanácsadó cég felméréséből. 2002-ben Angliában a szolgáltatók bevételük mintegy tíz százalékát nyerték a szöveges üzenetek továbbküldéséből. Ez lehet, hogy nem tűnik soknak, de jóval fölötte van az előzetes várakozásoknak. A piaci várakozások szerint az elkövetkező négy évben ismét megduplázódhat a forgalom. Ez 2006-ra évi 365 milliárd, azaz napi egymilliárd sms-t jelentene csak Nyugat-Európán belül! 53

Az sms felhasználása a marketingben várhatóan növekedni fog. Egyrészt a már kipróbált alkalmazásokat széles körben fogják használni, másrészt bővülni fog az alkalmazások köre, a felhasználás területe. Az integrált marketing a különböző funkciók (ügyfélmenedzsment, promóció, termékmenedzsment, marketingkutatás) együttműködését, illetve a különböző részlegek (a marketing és a többi szervezeti egység) magas szintű koordinációját jelenti. A marketingmegoldások terén a fejlődést előmozdító fő tényező a vevők igényeinek, szükségleteinek megértése (függetlenül attól, hogy azok már konkrétan is megjelentek, vagy még csak látens formában léteznek). Az integrált marketingen keresztül pontosabbá válhat a cégpiac meghatározása, a vevői szükségletek feltárása, illetve a még meg nem fogalmazott igények kielégítése.

Az előrejelzések szerint jó néhány évig pötyögjük még az sms-eket. Akkor is csak lassan szorulnak háttérbe, mert mellettük fotókat és videókat fogunk küldözgetni – az új készülékekkel már most is használható – multimédiás üzenetküldés segítségével. A mobil-szövegesüzenet azonban ettől nem tűnik el, mint ahogy az e-mail sem tűnt el a képek és a mozgófilmek internetes továbbítása mellett. A mobiltelefon területén a technológiai fejlesztők és szabványalkotók munkája nyomán indult útjára az mms (multimedia messaging solution). E tanulmányban az m-marketing fogalma alatt általában az sms-marketinget tárgyaltuk. A képek küldésére is alkalmas mobilkommunikációs eszközök elterjedése nyomán ennek megfelelően várható az mms-marketing, a képek küldését felhasználó mobilmarketing térhódítása.

Az egyik legdinamikusabban fejlődő m-szolgáltatás az sms-ekben adott tartalomszolgáltatás lehet. Előrejelzések szerint 2006-ra minden száz sms-ből hetet a hírügynökségek és -portálok küldenek majd 54. Emellett, ahogy manapság egyre több napilapnak és egyéb újságnak van on-line elérhető weblapja, úgy várhatóan lesz megrendelhető napi hírküldő szolgáltatása is. A mobilos tartalomszolgáltatók a mobiltársaságokkal való jövedelemmegosztásban reménykedhetnek – elvégre az üzlettel mindkét fél jól jár.

A kreatív marketinget – ezen belül a mobilmarketinget – alkalmazó szervezetek megjelenhetnek olyan új megoldásokkal, amelyekkel nem pusztán kiszolgálják a piacot, hanem piacot teremtenek 55. Ez nemcsak piaci szervezetekre, hanem az állami intézményekre és a nonprofit szektor intézményeire is vonatkozik. A mobilkommunikáció, ezen belül az sms tartósan életünk részévé vált.

Következtetések: mobil-tartalomszolgáltatási lehetőségek az állami intézmények és a nonprofit szervezetek számára

A piac mai tendenciáit figyelve egyelőre semmi nem utal a szöveges üzenet eltűnésére, sőt, éppen ellenkezőleg, egyre inkább része életünk civil, politikai és személyes terének egyaránt 56. A kommunikáció stratégiai szemlélete ezért azt kívánja, hogy az üzleti szektor mellett a két másik nagy társadalmi terület, a közszféra és a nonprofit szektor szervezetei is tudatosan szőjék mobilkommunikációs hálójukat.

Ennek eszköze lehet az sms-tartalomszolgáltatás alkalmazása az állami és a non-profit szektor számos területén. Itt egyfelől az m-marketing módszereinek átvételére, a másik két szektor sajátosságaihoz való átdolgozására gondolhatunk. Az ügyfélkör-építés, a lojalitásmegerősítés, a márkaépítés a másik két szektor számára is lefordítható, értelmes és hasznos közösségépítési módszerek. Ugyanígy, az sms-ben nyújtott rendszeres vagy alkalmi hír- és információszolgáltatás is számos módon hasznosulhat az állami és a nonprofit szektorban.

Nézzünk néhány példát a felhasználás területeire.

Az önkormányzatok sms-ben küldhetnek értesítést a helyi rendeletekről, az önkormányzati testületi ülések időpontjáról és napirendjéről, a testület döntéseiről, a képviselők fogadóóráiról, a polgármester munkájáról, a hivatal nyitva tartásáról, az ünnepségekről, a helyi lap megjelenéséről, a helyi tévé(k) és rádió(k) műsorairól stb. Emellett a testületek sms-ekben a helyi közvéleményt is szondázhatják döntés-előkészítési helyzetekben, és nyilvános sms-számot működtethetnek a közérdekű bejelentések számára. Kérésre helyi iparosok, vállalkozások adatait is kiküldhetik a szolgáltatást keresők számára. A balesetekről, a forgalmi dugókról, a tömegközlekedési fennakadásokról való tájékoztatás újabb alkalmazási lehetőséget jelent 57.

Az állami szervezetek, intézmények közül itt a kulturális intézményeket emeljük ki. Ahogyan ma egyes profitorientált zenés szórakozóhelyek elindították sms-marketing-szolgáltatásaikat, a kulturális intézmények közönségének rendszeres informálása ugyanúgy hasznos lehet a látogatók számának növelésére és lojalitásának, érdeklődésének megtartására. A (művész)mozik és a színházak műsoraikról, bemutatóikról, a múzeumok megnyitóikról, kiállításaikról, a művelődési házak tanfolyamaikról és egyéb programjaikról küldhetnek rendszeresen szöveges üzenetet. A törzsközönségnek mindehhez akciókat, kedvezményeket is ajánlhatunk, illetve az sms-szolgáltatást törzslátogatói (vagy például a filmklubhoz tartozó) privilégiumként ajánlhatjuk.

Ugyanígy, a nonprofit szervezetek (egyesületek, alapítványok) közösségépítése részben követheti a fogyasztói lojalitás megerősítésének üzleti technikáit, a közösségépítés marketingmódszereit. Az sms olcsó és hatékony eszközt adhat a fontos eseményekről szóló hírek, a szervezet profiljába vágó üzenetek továbbításához. Végül a társadalmi mozgalmak – a vírusmarketing logikájának alkalmazásával – az sms-t a rendezvényekre való meghívásra, „riadólánc” megszervezésére, tüntetésekre való mozgósításhoz használhatják a tagság és a szimpatizánsok körében.
(forrás: www.mediakutato.hu)