Idő Archívum február, 2012


A GfK adatai szerint Európában 67%-kal több okostelefont adtak el tavaly, hazánkban viszont tíz mobiltelefonálóból csak egy használ ilyen készüléket.

A tavalyi évben Európában 258 millió telefon értékesítettek, azaz 3,2 százalékkal többet mint egy évvel korábban. E pozitív eredmény mindenekelőtt a mobilpiac egy szegmensében, az okostelefonok piacán tapasztalható keresletnek köszönhető, mely kereslet az értékesítés 67 százalékos növekedéséhez vezetett.

Az okostelefonok 2010-ben még az értékesítési piac mindössze 22 százalékát adták, 2011-ben azonban ez az arány 36 százalékra, 2011 decemberében pedig 45 százalékra szökött fel. A kereskedők a vizsgálatban résztvevő 25 európai ország mindegyikében az okostelefonok piaci értékesítésből való magas, kétszámjegyű részesedését rögzítették, mely így az Egyesült Királyságban mért 35 százalék és néhány eurázsiai országban – mint például Kazahsztán, Törökország, Oroszország és Ukrajna – jegyzett 105 százalék között mozgott. Az okostelefonok európai piacán legnagyobb mennyiségi részt jelenleg az Egyesült Királyság tudhatja magáénak (17 százalék), ezt követi Németország, Ausztria és Svájc 16 százalékos piaci részaránnyal. A mobiltelefonok átlagára 2010 és 2011 között 8 százalékkal emelkedett és elérte a 220 eurót.

A GfK kereskedelmi szakértőinek számításai azt mutatják, hogy idén a mobiltelefonokat, LCD televíziókat, számítógépeket, digitális fényképezőgépeket, tablet PC-ket és irodai eszközöket magába foglaló digitális eszközök piacának globálisan 22 százalékát kizárólag az okostelefon-eladások adják majd. Ez 4 százalékpontos növekedésnek felelne meg a 2011. évi számokhoz képest.

A GfK Csoport 15 országban készített CEE Telco Industry Report kutatásából kiderül, hogy hazánkban a mobiltelefont használók csupán 13 százaléka rendelkezik okostelefonnal. A közép- és kelet európai régió országai közül Szlovéniában (27,6 százalék), Törökországban (23,7 százalék) és Litvániában (18,5 százalék) a legmagasabb az okostelefon penetráció, míg Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában a mobiltelefont használó lakosság kevesebb, mint egytizede használ okostelefont.
Magyarországon a rendszeresen internetezők 37 százaléka rendelkezik okostelefonnal, és további 17 százalék mondja, hogy egy éven belül beszerezne ilyen készüléket – derül ki a GfK Hungária Digitally Connected Consumer kutatásából.

Az átlagos magyar okostelefon-használó 16 applikációt töltött le készülékére, amiből hatot használ rendszeresen. A leggyakrabban használt alkalmazások a Facebook, a YouTube, a Gmail és a GoogleMaps, a letöltött applikációkért azonban csak minden negyedik használó fizet. Még a rendszeresen internetező populáció körében is csupán 2 százalék a rendszeresen fizetős applikációkat letöltők aránya.

(forrás: Digitally Connected Consumers 2012, GfK Hungária)



A Magyar Postából, a Magyar Villamos Művekből és az MFB Investből álló konzorcium indíthat új mobilszolgáltatást, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pályázatán rádiófrekvenciát nyertek el.

A hatóság (NMHH) tavaly nyáron hirdette meg a mobilszolgáltatásra alkalmas 900 megahertzes frekvenciák árverését december 12-i határidővel. A különböző blokkokra vonatkozó eljárások január 5-én illetve 6-án léptek ajánlattételi szakaszba.

Az NMHH január eleji döntése értelmében a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt., a Vodafone Magyarország Zrt., valamint a Magyar Posta Zrt.-Magyar Villamosművek Zrt.-MFB Invest Zrt. konzorcium nyújtott be alakilag érvényes, így árverési nyilvántartásba vehető jelentkezést.

A közlemény szerint a romániai illetékességű RCS&RDS S.A. társaságnál a dokumentáció előírásaiban szereplő, a jelentkező által irányított társaságok piacfelügyeletidíj-tartozására vonatkozó feltétel nem teljesült. Míg a vietnámi székhelyű VIETTEL Group által benyújtott jelentkezés több súlyos – hiánypótlás útján már nem orvosolható – formai hiányosságot tartalmazott.

Az NMHH korábbi közleménye szerint a frekvenciaárverés legfontosabb célja egy negyedik mobilszolgáltató piacra lépésének lehetővé tétele volt a verseny növelése céljából. A nyertes konzorcium azonban az 1800 és 2100 megahertzes frekvenciasávokból is vásárolhat blokkokat.

A konzorcium frekvenciái mellett a hatóság további sávok használati jogát is elárverezte, ezeken a már piacon lévő szolgáltatók, a Telenor, a T-Mobile és a Vodafone bővíthetik mobilinternet-szolgáltatásuk lefedettségét.

Az új mobilszolgáltatóként megjelenő konzorcium összesen nettó tízmilliárd forintot fizetett a mobilszolgáltatás beindítására használható frekvenciák használatáért, míg a Vodafone 15 milliárd 666 millió forintot, a Telenor 7 milliárd 285 millió forintot, a T-Mobile pedig 10 milliárd 923 millió forintot ajánlott fel – közölte az NMHH.

A Magyar Telekom ez eredményhirdetést követően az MTI-vel közölte: tovább vizsgálja, hogyan aknázhatók ki leghatékonyabban és az ügyfelek részére a legelőnyösebben a rendelkezésére álló erőforrások és az új lehetőségek. Különös tekintettel a valódi mobilszélessáv és a negyedik generációs 4G/LTE mobilinternet szolgáltatások fejlesztésére és kiterjesztésére.

A Vodafone Magyarország sajtóosztályán elmondták, hogy a tender végeredménye is hozzájárul a finisben lévő 2G és 3G hálózat megújításához. Az új frekvenciák révén a társaság a mobil-szélessávot olyan településekre is ki tudja terjeszteni, ahol jelenleg semmiféle szélessávú internet nincs, ezáltal hozzájárulva Magyarország digitális fejlődéséhez.

A Telenor Magyarország közleménye szerint a társaság az árverésen a gazdaságilag ésszerűnek tartott áron vásárolt frekvenciát további fejlesztésekhez használja fel.